Fáradság a szarvasgomba termesztése – de megéri!

A szarvasgomba igen drága termék. Egy kilogrammnyi termék ára akár a 300 ezer forintot is elérheti. Nem véletlen a drágaság. A föld alatt vagy épp csak a föld színén alig észrevehetően jelennek meg a gombatermőtestek. Korábban sertésekkel, ma kutyákkal kerestetik a megfelelő időpontban, a megfelelő fák körül, hiszen ez a gomba szimbionta, azaz kölcsönösen előnyös kapcsolatban van egyes fafajokkal.

A szarvasgomba termeszthető is

A szarvasgomba-termesztés az agrárerdészet egy speciális ága, hiszen a szarvasgombák mikorrhiza (gyökérkapcsolt) gombaként szoros kapcsolatban állnak azokkal a növényekkel, amelyek közelében élnek. 

Az ektomikorrhizák a gyökereken mikorrhiza köpenyt alkotnak. Ezek a növényi sejtbe nem hatolnak be, csak a sejtek közötti járatokba. A gombák gyorsan reagálnak az ökológiai változásokra, például a talaj kiszáradása esetén intenzíven fejlődnek, így mindent átsző a gomba, hogy a maradék kis nedvességet is kivonja a talajból.

Az általuk kiválasztott savakkal tápanyagokat képesek mobilizálni, amelyeket vízben oldva a gomba hatékonyan felvesz, és ezt átadja a partner növénynek. A növénytől pedig hormonokat, cukrokat, fehérjéket kap cserébe.

A föld alatt „terem”

A szarvasgomba igen rendhagyó élőlény. Gomba, tehát nem állat, és nem is növény, ennek ellenére a szálakat igen jól „mozgatja”. A szarvasgomba termesztése az ezzel beoltott, mikorrhizált facsemetékből telepített erdőszerű ültetvényekben történik, ahol a gomba mellett idővel faanyag is keletkezik, valamint, ha például mogyorógyökeret mikorrhizálnak, akkor az az ültetvény még mogyorót is terem majd.

 Az élőlények együttműködésének itt még nincs vége. A föld alatt vagy épp csak a föld színén alig észrevehetően megjelenő gombatermőtestek felkutatásához képzett kutya is kell, hiszen az eb képes kiválasztani az érett, gasztronómiai felhasználásra már alkalmas termőtesteket. 

A kutyának játék a gyűjtése, a sertésnek táplálék

A szarvasgomba gyűjtése nem egyszerű feladat, egyrészt mert nem vagy alig észrevehető az értékes gomba, a másik nehézség pedig, hogy csak az érett példányokat érdemes gyűjteni, azoknak van gasztronómiai értékük. 

Régebben sertésekkel kerestették a szarvasgombákat, de a kutyák erre alkalmasabbak. Ennek oka, hogy a sertés táplálékot lát benne, a kutyának pedig játék a gyűjtése, tehát nem akarja megenni.

A termesztéshez a gombával oltják be a facsemeték gyökerét

A szarvasgomba termesztésének azért lett létjogosultsága, mert a természetes élőhelyek beszűkültek, a gyűjtők számának növekedése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a vadon termő állományokra. A túlgyűjtés negatívan befolyásolta a termőhelyeket.

A kései fagyok, a nyári aszály, a klímaváltozás miatt mostanra körülbelül a negyedére esett vissza a hazai mennyisége a természetes élőhelyeken. Ültetvényben részben függetlenedni lehet a természeti szélsőségektől – például öntözéssel. A nyári szarvasgomba-termesztésnek jól kidolgozott technológiája van. A középkötött vályogtalajokat kedveli, fontos a jó és kiegyensúlyozott vízgazdálkodás. Szereti a 7 pH körüli meszes talajokat. 

Egy hektárnyi a minimum területméret

Szakemberek szerint egy hektárnyi az a minimum területméret, amellyel megéri üzemi méretben foglalkozni. Ezen egy szezonban 40-50 kg szarvasgomba terem, de ha öntözött a terület, akkor ennek akár a duplája is előfordulhat. 

A terület előkészítése lehet gyepfeltörés, mélyszántás, tárcsázás, felszínművelés vagy szárzúzás kaszálás. A mikorrhizált facsemeték közelében meg kell lazítani a talajt. Lehet sorban vagy csak a csemeték közvetlen környezetében ápolni a területet, ám ha nagy talajfelületet szabadon hagyunk, akkor jelentős lesz a párolgás.

A mikorrhizált csemetéket úgy állítják elő, hogy a tölgy-, hárs-, mogyorócsemetékre ráoltják a micéliumot, majd fóliasátorban nevelik, végül minősítik. Ezek többéves konténeres csemeték.

A minősítéskor lényeges a mikorrhizáltsági fok vizsgálata, ehhez kimossák a gyökeret, és mikroszkóp alatt vizsgálják. Az ültetvényt ajánlott vegyesen létrehozni: kocsányos tölgyből, vörös- és csertölgyből, gyertyánból, mogyoróból és hársakból.

Minél fajgazdagabb, változatosabb a gazdanövény szempontjából az ültetvény, annál egészségesebben tartható. Hektáronként 1500-1700 darab fa elültetése szükséges, és azokat még évekig gondozni kell ahhoz, hogy gombát termő ültetvény váljon belőle.

(Forrás: agrarszektor.hu)