Értékes talajjavító anyag is készíthető a baromfitrágyából

A klímaváltozás, a talajok elszegényedése és a vízhiány egyre komolyabb kihívás elé állítja a gazdálkodókat. A baromfiágazat is érezhető nyomás alatt van a megnövekedett termelési volumen miatt, ahol hatalmas mennyiségű trágya keletkezik, amelyet sok esetben nem lehet közvetlenül felhasználni. Ezért is fontos, hogy a baromfitrágyából értékes talajjavító anyag is készíthető. Olyan anyag, amely csökkenti a környezeti terhelést, valamint segíti a növények tápanyagfelvételét, javítja a vízmegtartó képességet és növeli a terméshozamot. 

Dr. Tóth Florence Alexandra, a Debreceni Egyetem tudományos segédmunkatársa írt cikket a Mezőhír portálon, ezt az anyagot szemléztük. A szakember doktori kutatásában azt a kérdést járta körül, hogyan lehet a nagyüzemi baromfitartásból származó trágyát olyan szervesanyag-alapú készítménnyé alakítani, amely a modern, fenntartható növénytermesztés egyik kulcseszköze lehet – különösen gyenge minőségű, homokos talajokon.

Hogyan lesz a csirketrágyából értékes tápanyag?

A termőtalajok állapota sok helyen romlik, a klímaváltozás miatt gyakrabban fordul elő szélsőséges időjárás, és miközben a népességszám világszinten folyamatosan növekszik, egyre nagyobb szükség van jó minőségű, biztonságos élelmiszerekre. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat– például az állattartás során keletkező melléktermékeket – minél hasznosabban és fenntarthatóbb módon lehessen felhasználni - fogalmazott a kutató.

A PhD-kutatás középpontjában az a kérdés állt, hogy hogyan lehet a nagyüzemi baromfitartásból származó trágyát – amelyet sok esetben hulladékként kezelnek – értékes, hasznos termékké alakítani. A cél egy olyan természetes, szerves anyagokon alapuló talajjavító készítmény kifejlesztése volt, amely képes javítani a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét és tápanyag-szolgáltató erejét. Olyan megoldáson dolgozott, amely nem csak a talajéletet segíti újraindítani, hanem a terméshozamot és a termés minőségét is kedvezően befolyásolhatja.

Egy új kompozitkészítmény lett a trágyából

Dr. Tóth Florence Alexandra kutatásának kiindulópontját egy fermentált (érlelt), adalékanyagokkal javított és pelletált csirketrágya képezte, amely Bio-Fer Natur Extra néven ismert, és már meglévő termékként állt rendelkezésre. Ezt az alapanyagot használta fel új fejlesztésű kompozitkészítmények létrehozásához. A termék hatékonyságát tovább növelte kétféle természetes adalékanyagot adott hozzá.

• Hidrogélek (más néven szuperadszorbensek): ezek képesek tömegük sokszorosának megfelelő mennyiségű vizet megkötni és visszatartani a talajban.
• Bentonit: egy agyagásvány, amely javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, és segíthet a tápanyagok megőrzésében is.

Ez a kombináció amellett, hogy tápanyag-utánpótlást biztosít, segíti a talaj víz- és szerkezeti problémáinak enyhítését is.

A kísérletek tapasztalatai laboratóriumban, tenyészedényben és szabadföldön

Ahhoz, hogy a kutató megbizonyosodjon a fejlesztett készítmény hatékonyságáról, azt többféle körülmény között is kipróbálta. Először laboratóriumban, majd tenyészedényes kísérletekben, végül szabadföldön vizsgálta a termék viselkedését. A cél az volt, hogy minél többféle talajtípuson, vízellátottság mellett és különböző növényekkel is kipróbálja, hogyan működik a gyakorlatban.

A laboratóriumi kísérletek egyik fontos tanulsága az volt, hogy a kompozit lassan bomlik le, tehát hosszabb ideig fejti ki hatását. Ez különösen hasznos ott, ahol a talaj kevés tápanyagot tartalmaz, vagy ahol a tápanyagok gyorsan kimosódnak az öntözés vagy csapadék hatására. A vizsgálatok alapján a készítmény nem okozott negatív változást a talaj kémhatásában és vezetőképességében, vagyis nem gátolta a növények tápanyagfelvételét.

A készítmény hatékonyan támogatta a talajban zajló nitrogénlebontási (mineralizációs) folyamatokat. Ez azt jelenti, hogy a növények számára felvehető nitrogén mennyisége nőtt – főként olyan talajokon, ahol a vízellátottság alacsonyabb, vagy a termőhely gyengébb adottságú.

Jobb vízhasznosítás és erősebb növények

A tenyészedényes kísérletek során két vízigényes növényt, paradicsomot és uborkát választott jelzőnövényként. A kompozit termékek használatával ezek a növények látványosan jobban fejlődtek: nagyobb lett a zöldtömegük, és több szárazanyag halmozódott fel bennük. A vízhasznosítás is javult: ugyanannyi öntözővízből a kezelt növények többet tudtak hasznosítani. Uborka esetén a hatás főként ott volt erőteljesebb, ahol a vízellátás gyengébb volt –tehát épp ott, ahol a legtöbbet számít egy ilyen beavatkozás.

A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a készítmény akár 50%-os vízmegtakarítást is eredményezhet, ugyanakkora vagy akár nagyobb termés mellett. Ez különösen fontos a homokos, gyenge vízmegtartó képességű talajokon, ahol a víz gyorsan elszivárog –és ahol egyre több gazdálkodó keres víztakarékos megoldásokat.

Szabadföldi eredmények és gyakorlati javaslatok

A szabadföldi kísérletek során a fejlesztett kompozitkészítmények hatása a talaj szervesszén- és nitrogéntartalmára is jól mérhető volt. A második év végére a talaj nitráttartalma 3-4-szer magasabb volt a kezeletlen (kontroll) parcellákhoz képest. Ez azt jelzi, hogy a kompozit nem csak lassan bomlik le, hanem hatékonyan képes a talajban meglévő nitrogént „munkára fogni”, azaz a növények számára elérhetővé tenni - írta.

A kompozitok hatására javult a talaj C/N aránya is – ez a mutató kulcsfontosságú, ha azt akarjuk, hogy a nitrogén hosszabb távon is elérhető legyen. A készítmény tehát nem csak gyors támogatást ad, hanem hosszabb távon is fenntartja a talaj tápanyagszolgáltató képességét. Ez különösen előnyös olyan talajokon, ahol a nitrogén gyorsan kimosódik, és az utánpótlás biztosítása nehézséget jelent, például állókultúrák (gyümölcsösök) esetében.

A levelek tápanyagtartalmának vizsgálata alapján a kezelt növényekben nőtt az N-, K-, Ca- és Mg-tartalom, ami a jobb tápanyag-ellátottságot és ezáltal az erőteljesebb fejlődést is tükrözi. A terméseredmények szintén biztatóak: az almaültetvényekben végzett vizsgálatok szerint a kezelések hatására nőtt az egyedi gyümölcstömeg, javult a hozam, valamint emelkedett a cukortartalom és a savtartalom is – vagyis a termés minősége is javult.

Mikor és hova ajánlott a használat?

A vizsgálatok alapján az újonnan fejlesztett szervesanyag-alapú készítmények alkalmazása elsősorban az alábbi termőhelyi körülmények között igazán eredményes:

• Gyenge termőképességű, homokos talajokon, ahol a víz gyorsan elszivárog, és nehéz a tápanyagokat a növények gyökeréhez juttatni.
• Korlátozott öntözési lehetőség esetén, amikor minden csepp víz számít.
• Olyan helyeken, ahol a talaj természetes nitrogénszolgáltató képessége alacsony, vagy ahol a mineralizációs folyamatok valamilyen okból gátoltak.
• Állókultúrákban, például gyümölcsösökben, ahol hosszabb távon stabil tápanyagellátásra van szükség.

A készítmény alkalmazásával csökkenthető a baromfitartás során keletkező veszélyes hulladék mennyisége, miközben a keletkezett anyag értékes talajjavítóvá alakul. Ezzel tehát a talajvédelem mellett a fenntartható állattartás és növénytermesztés közötti kapcsolatot is erősítik. A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a szerves eredetű természetes anyagok korszerű módon is hasznosíthatók a mezőgazdaságban – olyan módon, amely egyszerre javítja a termelés hatékonyságát, a termés minőségét, és közben óvja a talajaink állapotát - írta Dr. Tóth Florence Alexandra, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, Körforgásos Gazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa.