Erősítést kap a magyar halgazdálkodás: kutatócsoportot alakítottak a hazai szakemberek

A Széchenyi István Egyetem egyik kiemelt célja a környezeti fenntarthatóság segítése, mellyel az intézmény számos kutatása is foglalkozik. Az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport az Agrárminisztérium és az egyetem megállapodása alapján jött létre. Az Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpont részeként május elejétől működő szervezeti egység célja a természetesvízi halgazdálkodás tudományos kérdéseihez kapcsolódó kutatás, valamint a hazai vízgazdálkodási és természetvédelmi célú beavatkozások segítése. A kutatócsoport bemutatkozása mellett haltelepítést is tartottak a Szigetközben.

A SZE weboldala számolt be róla, hogy a halak vándorlásának világnapját ötödik alkalommal rendezték meg 2022-ben a holland World Fish Migration Found kezdeményezése alapján. A globális rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a vízfolyások átjárhatóságának és a halak szabad vándorlásának jelentőségére. A vízlépcsők és duzzasztógátak építésének egyik következménye ugyanis a folyók átjárhatóságának megszakadása. Ez pedig érzékenyen érinti a vándorló halfajok populációinak fennmaradását és a folyami vízrendszerek biológiai sokféleségének megőrzését.

„Ez a probléma a Duna mentén valamennyi országban tetten érhető, akárcsak a Szigetköz vízrendszerében a bősi vízlépcső üzemeltetése és a Duna vízhozamának elterelése következtében. A folyami halak számára átjárható ökológiai folyosó helyreállítása továbbra is aktuális fejlesztési feladat. Ez a problémakör hangsúlyosan jelenik meg a kutatócsoport tervezett tevékenységében is” – fogalmazott dr. Guti Gábor tudományos főmunkatárs. A szakember elmondta, hogy fontos feladatnak tekintik a halbiológiai monitorozás fejlesztését. Ezért egy átfogó telemetrikus monitorozó rendszer infrastruktúrájának kiépítésével tárják fel a vándorló halfajok útvonalait, illetve értékelik a helyreállítandó folyami ökológiai folyosó működését.

A halak vándorlásának világnapja alkalmából a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a dunaszigeti denkpáli hallépcsőnél 100 kilogramm kecsegét, összesen 117 egyedet telepítettek a Dunába a Magyar Országos Horgászszövetség és a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége támogatásával.

Kecsegehelyzet

A kecsegét az 1990-es évek kezdetéig még jelentős mennyiségben fogták a szigetközi halászok, de a bősi vízlépcső üzembe helyezését követően egy éven belül gyakorlatilag eltűnt a Gönyű feletti folyószakaszon. A kecsege ma már nem fogható és veszélyeztetett halfaj. Az AM-SZE Természetesvízi Halgazdálkodás Kutatócsoport tevékenységével változtatni kíván ezen a helyzeten. A folyami ökológiai folyosó helyreállítására irányuló törekvések sikerét jelezheti, ha a Szigetközben újra megjelenik a kecsege önfenntartó populációja.

Csökkenés és változások a halállományban

A szakmai program keretében dr. Guti Gábor mellett Heilmann Diana, az EU Duna Régió Stratégia „Vízminőség” szakmai terület szakértője és Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvízig) munkatársa tartott előadást. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy globálisan a vándorló folyami halpopulációk mennyiségi mutatói 76 százalékos csökkenést jeleznek 1970 óta Európában. Magyarország évszázadokon keresztül híres halbősége is jelentősen megfogyatkozott. A legtöbb folyóvízi halfaj normális életmenetéhez és eredményes szaporodásához elengedhetetlen az eltérő élőhelyi adottságú folyószakaszok közötti migráció. Ezért a vándorlási útvonal széttagolása számos halfaj lokális eltűnéséhez és általában a halfauna összetételének megváltozásához vezet. Mint elhangzott, korunk környezetpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható fejlődés hosszú távú kialakítása, és ennek környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használata.

Elveszett élőhelyek és helyreállítás

„A kutatások eredményei fontos tervezési alapadatokat biztosítanak az elveszett élőhelyek helyreállítására irányuló beavatkozások műszaki terveinek elkészítéséhez és a hatékonyabb halátjárók fejlesztéséhez. Az egyetemi kutatók, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Éduvízig szakembereinek együttműködésével megfelelő tudás áll rendelkezésre a szigetközi természeti erőforrások és a vándorló halak védelméhez szükséges intézkedések megalapozásához” – mondta dr. Guti Gábor.