Erdőtulajdonos? Így hozhat megalapozott döntéseket az erdőgazdálkodásról

Kisokos magán-erdőtulajdonosoknak – erdőről, erdőhasznosításról, erdőgazdálkodásról közérthetően - 1. rész

A magán-erdőgazdálkodás fontos, ám gyakran elhanyagolt szereplői az erdőtulajdonosok, akik saját területeik felett rendelkeznek. Az erdőtulajdonból származó haszon teljes egészében a tulajdonosé, aki dönthet arról, hogy a használati jog gyakorlásával önállóan gazdálkodik, vagy ezt a jogot földhasználati szerződés keretében másra ruházza át. A jelenlegi szabályozási keretek azonban nem mindig segítik elő, hogy a tulajdonosok hatékonyan érvényesítsék érdekeiket, különösen az osztatlan közös tulajdonban álló erdőknél, ahol a tulajdonosi konfliktusok és a koordinációs nehézségek jelentős akadályokat gördítenek az erdővagyon fenntartható hasznosítása elé.

Magyarország erdőterületeinek közel fele magántulajdonban van, de a rendszerváltást követő kárpótlási és termelőszövetkezeti részaránytulajdon-nevesítési folyamatok eredményeként az erdők jelentős része osztatlan közös tulajdonban maradt. Ez a tulajdonosi szerkezet sok esetben akadályozza az erdőgazdálkodás hatékonyságát, és a tulajdonosok között gyakran nehéz megegyezni a hasznosításról. Az ilyen helyzetekben a tulajdonosok többsége vagy passzívvá válik, vagy képtelen közös döntéseket hozni, ami az erdőgazdálkodás hanyatlásához vezethet.

A magánerdők kezelése során az egyik legnagyobb kihívás az osztatlan közös tulajdonban lévő területek kezelése. Míg a kisebb, egy vagy néhány tulajdonos által birtokolt erdők esetében a gazdálkodás viszonylag egyszerűen megszervezhető, a sok tulajdonost érintő erdők esetében a közös döntéshozatal gyakran konfliktusokba torkollik. Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor a tulajdonosok különböző helyeken élnek, és nincs jelentős tulajdonrésszel rendelkező, döntéshozatalban érdekelt személy közöttük. Ilyen esetekben az erdők gyakran kihasználatlanul állnak, vagy nem fenntartható módon használják őket.

A tulajdonosok számára a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy erdőgazdálkodási társulásokat hozzanak létre, vagy földhasználati szerződést kössenek egy erdőgazdálkodó vállalkozással. A földhasználati szerződések lehetőséget kínálnak arra, hogy a tulajdonosok szakmai segítséggel, hatékonyan és fenntartható módon hasznosítsák az erdőterületeket. Azonban a szerződéskötési folyamat során a tulajdonosoknak körültekintően kell eljárniuk, mert ha nem válaszolnak időben egy ajánlatra, akkor akár automatikusan érvénybe léphet egy számukra kedvezőtlen megállapodás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti, hogy támogassa az erdőtulajdonosokat a jogi és gazdasági lehetőségeik kiaknázásában. Az Agrárkamara Erdészeti Szakértői Hálózata rendszeres tájékoztatást nyújt az erdővagyon fenntartható hasznosításáról, valamint támogatja a tulajdonosokat abban, hogy informált döntéseket hozzanak. Emellett a kamara és más szakmai szervezetek célja, hogy a jogszabályi környezet fejlesztésével megkönnyítsék az osztatlan közös tulajdon felszámolását és a tulajdonosi együttműködést.

Az Agrárkamara szerint az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy támogassa a magánerdők tulajdonosait. Ez nemcsak jogalkotási feladatot jelent, hanem szervezési és tájékoztatási tevékenységet is, amely lehetővé teszi, hogy az erdőtulajdonosok közösségei hatékonyan működjenek együtt. A kamara úgy véli, hogy a magán-erdőgazdálkodásban érdekelt vállalkozások számára is előnyös lenne egy átláthatóbb, fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb gazdálkodási környezet, amely hosszú távon is biztosítja az erdővagyon fenntarthatóságát.

Az erdőtulajdonosok és érdeklődők további információt vagy segítséget az erdo@nak.hu e-mail-címen kérhetnek.

(Forrás: nak.hu)