Érdemes tudni, hogy adható el a házi főzésű pálinka szabályosan

Idén tizenöt éve szabadon lehet pálinkát főzni házilag a Pálinkatörvény módosítása következtében. A rendelet szerint saját gyümölcsből és maximum évente 86 liter mennyiségig készülhet a pálinka. A pálinka a magyar mezőgazdaság egyik legismertebb terméke, de nem mindenki forgalmazhatja, és ez sok problémát okoz. Hogy ki és hogyan él a pálinkafőzés lehetőségével, arról nincsenek pontos adatok, csupán annyi biztos, hogy az országban 30 ezer körül lehet a regisztrált lepárló készülék.

Az otthoni pálinkafőzés igazi hungarikum, vidéken ma is népszerű - írta a Teol.hu a témában. 2016-ban 106 ezer jegyet váltottak az érintettek, ami 75 millió forintos bevételt hozott az államkasszába. 2017-ben emelkedtek a számok, 120 ezer párlatadójegy nyomán nagyjából 85 millió forint érkezhetett a közkasszához. A legtöbb szelvényt Pest, Békés, Fejér és Tolna vármegyékben vették meg a főzni vágyók, a legkevesebb pedig Nógrádban, Vasban és Budapesten fogyott.

A törvény bevezetése után néhány évig adó- és bejelentésmentes volt ez a fajta jövedéki termék előállítás, majd uniós nyomásra éves átalányt vezettek be. Valamiért ez sem váltotta be a reményeket, ekkor literenként 700 forintot kellett fizetniük az otthonfőzőknek, önbevallás alapján. Újabb változás történt ezen a területen 2016-ban, amikortól párlatadó-jegyet, illetve előállítási bejelentést kell tenniük a magánfőzőknek a tevékenység megkezdése előtt. Öt éve pedig adómentes lett a pálinkafőzés.

Otthon csak saját részre, bérbe csak feltételekkel

A jogszabályok pontosan meghatározzák, ki és milyen módon állíthat elő és értékesíthet párlatot. A magánszemélyek számára lehetőség van saját fogyasztásra történő pálinkafőzésre, azonban a jogszabályok tiltják annak kereskedelmi értékesítését. Az így készült párlat kizárólag a készítő, családtagjai vagy vendégei számára fogyasztható. Mivel az otthoni főzés nem generál adóbevételt, az állam szigorúan ellenőrzi és korlátozza ezt a tevékenységet.

A gyümölcstermesztők számára alternatívát jelenthet a bérfőzés, amely során egy hivatalosan működő főzdében készíttetik el a párlatot saját termésükből. Ebben az esetben az elkészült pálinka továbbra is csak saját fogyasztásra használható, az értékesítés szigorú szabályokhoz kötött. Az egyik lehetőség az adóraktáron keresztüli értékesítés, amely azonban bonyolult adminisztrációt igényel.

Így adható el a pálinka és a párlat

Ha valaki a bérfőzetett párlatot adna el, kistermelőként kell regisztrálnia magát, és jövedéki adót kell fizetnie. A forgalmazásra kizárólag palackozott, zárjeggyel ellátott formában van lehetőség: a saját gazdaság területén vendéglátásként vagy szálláshely-szolgáltatásként, vagy maximum 40 kilométeres körzetben, piacokon és vásárokon. Nagyon fontos, hogy őstermelői pálinka nem létezik. Ezt sokan nem tudják.

A bérfőzetők által készített ital legfeljebb „párlat” megnevezéssel kerülhet forgalomba, de ehhez is számos jogi feltételnek kell megfelelni. A jövedéki szabályok pontos betartása elengedhetetlen a pálinkafőzésnél, érdemes átnézni a NAV iránymutatásait.

A Wikipedia foglalta össze, hogy a Pálinkatörvény értelmében pálinkának illetve törkölypálinkának csak azon gyümölcs- illetve törkölypárlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A törvény megalkotását négy országos szakmai szövetség (a Szeszipari Szövetség, a Pálinka Céh, a Pálinkafőzők Országos Érdekképviselete és a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete) támogatta.

A Pálinkatörvény pontosan előírja és szabályozza a pálinka megnevezés használatát, rendelkezik továbbá a pálinka előállítása során alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról.

A Pálinkatörvény szerint a valódi pálinkának hat feltételnek kell megfelelnie:

• 100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat (pl. mézet sem);
• kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga (az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak);
• a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták;
• minimum 37,5% v/v alkoholfokos legyen (maximális kikötés 86% v/v alatti kell legyen, vagyis lehet 50% feletti is);
• neve kizárólag pálinka alakban írható (palinca és egyéb névalakok nem felelnek meg az előírásnak);
• a pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja (valamint négy osztrák tartomány jogosult a „barackpálinka” név használatára).