Érdemes megnézni, milyen támogatásokra mennyit fizettek ki az EU-s és a hazai forrásokból

A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása. Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1256,4 milliárd forintot fizettek ki 2024-ben. A folyósított támogatási összeg 62,0 százaléka (778,6 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 38,0 százalékát (477,8 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései és a közvetlen támogatások domináltak (46,6 és 43,3 százalék), összegük 586,0 milliárd és 544,6 milliárd forint volt. A nemzeti támogatások a kifizetések 7,8 százalékát képezték, 97,7 milliárd forint kifizetésére került sor 2024. december 31-ig. A piaci és egyéb támogatásokra együttesen 28,2 milliárd forintot folyósítottak - írta az AKI Pénzügyi Hírlevél XVIII. évfolyam 1. száma.

Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások 36,5 százalékát, az állattenyésztők a támogatások 17,3 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 4,1 százalék volt. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2023. évi időjárás okozta károk kompenzálására 2,9 milliárd forintot folyósítottak 2024-ben a jogosult termelők számára. A mezőgazdaság hitelállománya 0,8 százalékkal 1048,2 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 63,7 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 36,3 százalékot tett ki 2024. december 31-én.

Nőtt a hitelállomány

A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya 0,6 százalékkal 375,8 milliárd forintra nőtt. Az egyéni gazdaságok hitelein belül a legnagyobb hányadot kitevő (66,3 százalék) beruházási hitelek 2,4 százalékkal 249,1 milliárd forintra mérséklődtek. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 11,7 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 1,6 százalékkal 672,4 milliárd forintra csökkent, amelyben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek játszották a legfőbb szerepet. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 44,3 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt. A lízingcégek szerződésszáma és a tőkekintlévőség összege is mérséklődött. A jegybanki alapkamat, valamint a mezőgazdasági hitelek kamatlába egyaránt mérséklődtek. A mezőgazdasági piaci forinthitelek kamatainak csökkenése minden alágazatban jelentősen meghaladta a devizahitelek kamatainak csökkenését.

Az élelmiszeripar hitelállománya 0,9 százalékkal 756,0 milliárd forintra nőtt 2024 negyedik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 44,6 százalékot tett ki, amely jóval kisebb volt, mint a mezőgazdaságban. Az egyéni vállalkozások hitelállománya 9,2 százalékkal 5,4 milliárd forintra bővült, a társas vállalkozásoké 0,8 százalékkal 750,6 milliárd forintra nőtt. A rövid lejáratú hitelek aránya 2024 negyedik negyedévében a teljes egyéni hitelállományból 44,0 százalékot, a társas hitelállományból 29,5 százalékot tett ki. A társas vállalkozások hitelállományának legnagyobb részét, a kiemelt szakágazatok közül, az egyéb gyümölcs-, zöldség-feldolgozás, -tartósítás szakágazatban tevékenykedő vállalkozások adták (15,1 százalék), ezt követte a baromfihús feldolgozása, tartósítása szakágazat (9,0 százalékkal).

Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 15,1 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az ágazat garantált hitelállománya 7,7 százalékkal csökkent 2024 negyedik negyedévében. 

Az ágazati csődrátát emelkedő trend jellemezte, azonban mértéke mind a mezőgazdaságban (3,5 százalék), mind az élelmiszeriparban (5,0 százalék) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (6,2 százalék) a vizsgált időszak végén. A mezőgazdasági hitelportfólió minősége romlott 2024 negyedik negyedévében.

A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a mezőgazdaság szinte minden alágazatában és szinte minden hiteltípusnál javult (csökkent). Az élelmiszeripari alágazatok túlnyomó részében szintén enyhe javulás volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. Az értékvesztéssel való fedezettség mindkét szektorban mérséklődött, a mezőgazdaságban 2,7 százalék, az élelmiszeriparban 5,7 százalék volt a vizsgált időszak végén.
A mezőgazdaságban szinte minden hiteltípus értékvesztéssel való fedezettsége csökkent.

Az élelmiszeripari piaci forinthitelek kamatai nagyobb mértékben ereszkedtek az egyes hiteltípusoknál, mint a devizahitelek esetében. Az élelmiszeripari alágazatok éven túli forinthiteleinek kamatai kivétel nélkül csökkentek.

Agrárhitelezés

• A nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 4,7 százalékkal 13 135,7 milliárd forintra nőtt egy év alatt.
• Azon belül a devizaalapú hitelek értéke 17,0 százalékkal 6546,6 milliárd forintra növekedett, miközben a forintalapúaké 5,2 százalékkal 6589,1 milliárd forintra csökkent.
• Nemzetgazdasági szinten továbbra is az éven túli hitelek képezték a hitelek háromnegyedét. A teljes hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek értéke 18,1 százalékkal, 3302,1 milliárd forintra nőtt, a hosszú lejáratúaké 0,8 százalékkal, 9833,6 milliárd forintra emelkedett.
• A mezőgazdaság hitelállománya az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,8 százalékkal, 1048,2 milliárd forintra mérséklődött, az élelmiszeriparé 0,9 százalékkal 756,0 milliárd forintra nőtt. Az agrárágazatok együttes hitelállományának aránya a nemzetgazdasági értékhez képest 13,7 százalék volt.
• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya az utóbbi öt évben jellemzően növekedett, majd stagnált, együttes súlyuk a nemzetgazdasági hitelállományban a 2020-as 15,3 százalékról folyamatos csökkenés mellett 13,7 százalékra süllyedt.