Érdemes megnézni, hogy alakultak a magyarországi vetésterületek 2025 tavaszán

Érdemes megnézni, mekkora területeken sikerült az áprilisi fagyok után elvetni a tervezett tavaszi növényeket. Április végére a gazdák lényegében behozták a hó eleji csúszásokat. A vetési szándékok alapján bejönnek a korábbi várakozások a szója, a kukorica és a napraforgó hazai vetésterületének alakulásáról. Számítani lehetett a napraforgó további térnyerésére a kukoricával szemben.

A Mezőhír anyagát szemléztük. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége április vége előtt egy héttel még úgy látta, hogy a tervezett kukoricaterület 38–45 százaléka, a napraforgónak pedig nagyjából a fele van elvetve az országban. A szója vetésével ekkor még a jobb időjárásra vártak a gazdaságokban. Azóta nagy lendületet vettek a munkák, a hó végére utolérték magukat a legtöbb gazdaságban. A portál több termelőt is megkérdezett a tavaszi vetésekről és a csökkenő repce termőterületről.

Szárazabb térségek

„Éjszaka és hétvégén is dolgoztunk, de mostanra utolértük magunkat: minden, amit akartunk, a földbe került” – mondta a kevés csapadékot látott Békés vármegyében, Szarvas térségében egy gazdálkodó. Kukoricából a FAO 300-as éréscsoportból választottak hibrideket, repcéjük tavaly sem volt már, a helyét szójával fogják betölteni. Ez lesz az első próbálkozásuk a fehérjenövénnyel. A lineárok alá csemegekukorica kerül, a borsóról pedig lemondtak.

„Máskor április elsején már vetettünk, most csak a fagyok után kezdtük el a munkát, de május elsejéig mindennel végzünk. Az első kukoricák már szépen sorolnak, a napraforgó még csak keleget” – mondta el egy termelő Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Kunszentmárton közelében. Itt is a FAO 300–350-es éréscsoportból választottak vetőmagot. Repcével kevesen kísérleteznek a térségben, de akinek van, annak állítólag gyönyörű az állománya.

Bácsalmás térségében is a kukoricát vetik el elsőként, ezek már háromlevelesek, a napraforgó pedig az első pár valódi leveleit hozta április végére. A vetés közvetlenül a fagyok elmúltával történt. „Kukoricából találtunk egy olyan FAO 270-est, amelyik korán vethető, gyors kezdeti fejlődést mutat, elkerülhető vele a nyári légköri aszály, és augusztus második felében már vágható volt tavaly” – fogalmazott a gazdálkodó egy Csongrád-Csanád vármegyei társára hivatkozva, aki tavaly március 29-én vetett, majd 100 milliméter csapadékot követően, augusztus közepén 8,4 tonnával aratta a hibridet. „Vannak még elvetemültek, akik kitartanak a repce mellett, de jól látszik, hogy ez egyre nagyobb küzdelemmel jár” – tette hozzá.

Csongrád-Csanádban, Makó környékén lassabb haladásról számoltak be: a munka 40%-a még hátra volt április végén. Az esőre vártak, addig hiába. „Amíg az ország többi része ázott, mi csak 4-5 milliméter esőt kaptunk. A korábban elvetett kukoricák már sorolnak, a napraforgó keleget.” Kukoricából a FAO 430-as is beérik, ha öntözött, enélkül ebben a déli országrészben is a 350-es éréscsoportból választanak vetőmagot. Repcéből nagyon kevés van térségben, már kezd elvirágozni. A növény termetre és elágazódásra is satnyábbnak mutatkozik az ideálisnál - fogalmazott.

Szabolcs-Szatmár-Beregben, Nyírlugos térségében húsvét után kezdődött a kukorica elvetése. „Az a tapasztalatunk, hogy nem jó, ha sokáig kínlódik a talajban a mag. A napraforgó vetése pedig április végén még mindig folyamatban van. Nagyjából 8 nappal vagyunk lemaradva” – mondta akkor a gazdálkodó, aki a csúszás ellenére bízott a robbanásszerű kelésben és az öntözőberendezéseiben. Ilyen körülmények között a FAO 400 körüli éréscsoportot is bevállalják. „Repcénk nincs, akinek eddig volt, az is abbahagyta tavaly.”

Győr-Moson-Sopron vármegye az ország leszárazabb térségei közé tartozik. Itt az elmúlt hó végi napokban is csak foltszerűen érkezett csapadék, a szelek azt is gyorsan kifújták a talajból. „A hónap végére így is végzünk az összes vetéssel. A napraforgó már kel, a kukorica keleget, a cukorrépa pedig kint van. A facélia szép képet mutat. Még nincs vészhelyzet, de nagyon várjuk az esőt, csak lehetőleg ne 70 milliméter jöjjön egyszerre, mint tavaly” - mondta egy helyi gazda.

Ahol bőven volt eső

„Itt jókor jött és jó mennyiségben az eső, de éppen emiatt csúsztunk meg” – kezdte egy gazdálkodó Komárom-Esztergomban. Elsőként itt is a kukoricát vetették, ezzel a szemlézett cikk megjelenése előtt 4 napja végeztek, majd csak ezután került sorra a napraforgó. „Akik fordított sorrendben csinálták, azoknál már sorol a napraforgó, és látok kukoricákat is sorolni. Nem bánkódom, szerintem így is jól haladunk. Sosem bánjuk, ha az esőt miatt kerülünk csúszásba.”

Borsodban egy kétezer hektáros nagygazdaságban, ahol a marhák miatt sok silókukoricára is szükség van, a rövidebb tenyészidejű árunövényekből még mindig hátravan vagy 300 hektárnyi terület – ez nagyjából a harmada a tervezett munkának. A korábban bevetett táblákon már háromleveles állományok vannak. A napraforgóvetés 90%-a megvalósult, ami 120 hektárt jelentett április végén. A tempó és a növényállapot az agronómus szerint megfelel a szokásosnak. Repcének nincs hely ebben a marhákra koncentráló gazdaságban.

„Ma fejezzük be a napraforgót, a kukoricával már korábban végeztünk. Most először fordul elő a cég történetében, hogy az előbbiből lesz több” – mondta egy Zala vármegyei gazdaságvezető. Valójában nem a kukorica területe csökkent a napraforgó javára, hanem a szójáé – elégedetlenek voltak a fehérjenövény tavalyi eredményével. Az április 10-én elvetett, FAO 380–420-as kukoricák április végére már háromlevelesek voltak. A repce nagyon szép, örült az áprilisi hűvösnek, volt ideje elágazódni.

Vetési szándékok

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége - GOSZ felmérése a vetési szándékokról is számszerű képet ad, ami akkor különösen informatív, ha a tavaly betakarított területtel vetjük össze. Mivel szójából tavaly az érési szakaszban nagyjából 60 ezer tonnányi potenciális termés fogyott el a hőségben, várható volt, hogy a rekordterület nem ismétlődik meg, de az is, hogy magas marad a vetési kedv.

Számítani lehetett a napraforgó további térnyerésére is a kukoricával szemben. Ha a vetési szándékok megvalósultak, akkor a tavaszi kampány nyertese a napraforgó lesz, súrolva a 750 ezer hektárt, de nem fog a kukorica fölé kerekedni. Utóbbi növény nagy valószínűséggel tartósan a 900 ezer hektár alatti zónába kényszerül - írta a cikk.