Enyhülhet a munkaerőhiány, ellephetik Magyarországot a vendégmunkások

A hazai agrárcégek harmada küzd munkaerő toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül emberhiánnyal Magyarországon. A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gond a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és a karbantartó pozíciók betöltésével van. Az élelmiszeripari foglalkozások közül a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és a pék, valamint az édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozik. 

A gazdálkodók nagy része a munkaerő megtartására a jövőben a munkabér növelését, a természetbeni juttatást, illetve a munkába járás támogatását tervez bevezetni - írta a Hellovidék. Az élelmiszerek ára átlagosan 10,1 százalékkal nőtt a 2021-es évben, néhány termékért azonban jelentősen többet kell fizetnünk idén. Tavaly decemberben 31,0 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak is, mint egy évvel azelőtt - derül ki a KSH adataiból. A növénytermesztési és kertészeti termékek áremelkedése novemberhez képest 2,6 százalékponttal 38,6 százalékosra gyorsult. Drágultak a húsok, a gabona, a burgonya, de szinte az összes zöldség-gyümölcs ára is. A mezőgazdaságban nem csak az infláció emelkedése okoz gondot, hanem az évek óta tartó munkaerőhiány is.

Meredek árak jönnek, ha a kézimunka diktálja a drágulás ütemét

Amennyiben a kézi munkaerő határozza meg a termékek árát, akkor annak a következő időszakban nagyon meredek lesz a várható emelkedése. Pontosan azért, mert nincs olyan minőségi kézimunka, ami versenyképessé tudná tenni az árakat. A piaci árak lefelé nem fognak mozdulni, így minél hatékonyabbá lehet tenni a művelést, annál kevésbé fognak az árak az egekbe szökni. Megoldás lehet az, ha a kézimunkaerőt felváltja a gépesítés - írták.

Hatékony eszközökkel az árak is csökkenhetnek. A hazai kétkezi munkaerő hiányzik a piacról, ezt gépekkel kell helyettesíteni. Hatékony eszközökkel a gazdák jobb termelést tudnak elérni és az sem utolsó szempont, hogy csökkenteni tudják a működési költségüket..

Ezt mutatják az adatok a munkaerőhiány tekintetében

2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban Magyarországon, míg az élelmiszeriparban dolgozóké valamivel kisebb mértékben, de szintén emelkedett ezen időszak alatt - derül ki az AKI elemzéséből. A nem fizetett családi és időszaki munkaerő-ráfordítást is magában foglaló éves munkaerőegységgel mért munkaerő-felhasználás ugyanakkor jelentősen, 24 százalékkal csökkent 2015 és 2020 között.

A koronavírus-járvány is rosszul hatott a mezőgazdasági idénymunkára

Az időszaki mezőgazdasági munkaerő-felhasználás a koronavírus-járvány következtében világszerte nehézségekbe ütközött. A mezőgazdasági idénymunkákra nehezebb volt időszaki alkalmazottakat találni a bevezetett utazási korlátozások és a határlezárások miatt. Hazánkban is gondot jelentett az idénymunkák elvégzése, a leginkább kitettek az ültetvényes (gyümölcs, szőlő), valamint a kertészetre szakosodott gazdaságok voltak. Az idénymunka éven belüli felhasználásának üteme eltérő (tavaszi, őszi munkacsúcsok), így a járvány okozta intézkedések időbeni alakulása nagyban befolyásolta, hogy mely ágazatokban mutatkozik hiány. A zöldségtermesztőknél tavasszal és nyár elején jelentkezett a munkacsúcs, míg az ültetvénytermesztőknél az év folyamán többször is, kora tavasszal, nyáron és ősszel is.

A szőlőben és a hajtatásban kéne a legtöbb munkás

Területegységre vetítve a legtöbb munkaerőt a hajtatásos zöldségtermesztő gazdaságok használták, számos állatra vetítve pedig a leginkább munkaintenzív üzemtípusok a vegyes gazdaságok és a baromfitartók voltak. Az előállított standard termelési értékre jutó munkaerő-felhasználás tekintetében elmondható, hogy a legnagyobb munkaerőigény a szőlőtermelő és a zöldséghajtató gazdaságokat jellemezte. Egységnyi standard termelési értékek előállításához egy szőlészetnek átlagosan hét-kilencszer több munkaerő-ráfordításra volt szüksége, mint egy szakosodott baromfi- vagy sertéstartónak. A szántóföldi növénytermesztő üzemek munkaerő-felhasználásával összehasonlítva pedig átlagosan négy és félszeres volt a különbség.

Csökkent a munkások száma, külföldről is hozzák őket

A mezőgazdasági idénymunkások száma 2020-ban 2019 hasonló időszakához képest 3,3 százalékkal csökkent, a 2015-2020 közötti időszakot tekintve pedig közel 24 százalékos volt a csökkenés mértéke. Üzemtípusok szerint a szabadföldi zöldségtermesztő üzemekben érte el a legmagasabb értéket az idénymunkaerő felhasználás. A teljes munkaerő-felhasználásban pedig a gyümölcstermesztő üzemekben volt a legnagyobb az időszaki munkaerő-felhasználás aránya, amely az összes üzemi munkaerő-felhasználás közel felét tette ki (42 százalék), de a szabadföldi zöldségtermesztők esetében is elérte a 38 százalékot. Arányaiban a legkisebb idénymunkaigénnyel a sertéstartó és a tejtermelő gazdaságok rendelkeztek.

Ahogy az korábban egy agrárkonferencián is elhangzott, a zöldség és gyümölcságazat termelésének többsége munkaintenzív, az élőmunka pedig nagyon hiányzik ezekben a szektorokban Magyarországon. 

Az állattenyésztési szektorban való munkavállalás sem túl népszerű Magyarországon, ezért vannak olyan cégek, ahol például indiai vendégmunkásokat is alkalmaznak.

Nehéz a toborzás is

Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő toborzási nehézségekkel, és az AKI által felmért gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. A munkaerő-kereslet területi szintű elemzése alapján megállapítható, hogy országosan a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és -karbantartó foglalkozásokban jelentette a munkaerőhiány. Ennél kisebb mértékű, de kifejezett munkaerőhiány jelentkezett kertészekből, mezőgazdasági technikusokból, gépésztechnikusokból és növényorvosokból is. További toborzási nehézségek vannak a szántóföldi növénytermesztő, az erdészeti, illetve a halászati foglalkozásokban is. Az élelmiszeripari foglalkozások közül a legnagyobb toborzási gond a húsfeldolgozó és pék, valamint az édesipari termékgyártó munkakörökben mutatkozott. Ez a két szakma országosan is hiányszakmának tekinthető - írták.