Csak a „kitörés” segíthet, a cégeknek előre kell menekülniük a hozzáadott érték növelése és a fejlesztések irányába.  El kell érni az Európai Unióban aktív versenytársak termelési volumenét és minőség szintjét a magyar mezőgazdaságban - mondta a Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke. A takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény kereskedő cégcsoport vezetője szerint sok magyar élelmiszertermelő versenyképes nemzetközileg is.

A Portfolio készített hosszú interjút Varga Ákossal, az UBM Csoport igazgatósági elnökével, ezt az anyagot szemléztük.

A magyar állati termék előállítás és élelmiszeripar egyik legnagyobb problémája a mérethatékonyság - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár

Az agrártárca nyilatkozatai szerint 2027-ig további 4300 milliárd forint áll rendelkezésre az agrárium fejlesztésére, és ezen belül az élelmiszeripar modernizálása kiemelt szerepet kap. Melyek ma az iparág legnagyobb lemaradásai, hol van szükség leginkább fejlesztésekre?

Az élelmiszeripar minden ország számára fontos, kiemelt stratégiai ágazat a mezőgazdasági területek hasznosítása, az önellátás szempontjából, de ez különösen igaz Magyarországra a kedvezőbb adottságok és az élelmiszeripari export magas aránya miatt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar kormányzati, támogatási politikában ez ilyen kiemelt szerepet kapott a következő évekre.

A magyar élelmiszeripar, szerencsére biztosítja a belföldi fogyasztás fő termékcsoportjait, de mivel a magyar élelmiszeripar termékeinek 35-45%-a exportpiacokon kerül értékesítésre, így elsődleges feltétel a nemzetközi versenyképesség és az elsősorban EU-s piacok feltételeinek a maradéktalan teljesítése, amihez nagymértékben tud hozzájárulni egy jól megfogalmazott támogatás.      

Az előrejelzések azt mutatják, hogy a következő évtizedekben meredeken növekszik a világ népessége, és meghaladja majd a 10 milliárd főt. Mekkora lehetőséget teremt ez a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára?

A világ rapid népességnövekedése jelentős többlet fogyasztói igényt támaszt, ami a fizetőképes keresletnek, elsősorban a fejlődő országokban látható növekedésével együtt hajtómotorja lehet az élelmiszertermelés jelentős növelésének. Ezt a növekedést nem lehet extenzív módon elérni, ehhez a rendelkezésre álló erőforrások és a termelés koncentrációjára van szükség, és ez igaz a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar lehetőségeire is. Mivel a magyar export jelenleg elsősorban az EU piacokra irányul, ezért szükséges lenne az exportpiacaink kiterjesztése a volumen növelése érdekében.

A népességváltozás egyúttal nem csak piaci, hanem munkaerő problémákat is gerjeszt, hiszen Európa elöregszik, népessége csökken, elsősorban a keleti felén, így egyre inkább meg kell küzdeni a munkaerő hiányával. Ez igaz a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra is; nem véletlen a nagyszámú külföldi vendégmunkás alkalmazása ebben az ágazatban.

Élelmiszertermelési és -értékesítési szempontból gondot okozhat ugyanakkor, hogy a fizetőképes kereslet ma is egyenlőtlenül oszlik el a világban, és még inkább így lehet ez a későbbiekben. Ténylegesen mely relációkban javulhatnak leginkább a hazai élelmiszeripar értékesítési esélyei?

Az egyenetlen népességmegoszlás miatt csak azok a térségek jöhetnek szóba, amelyeknek a fizetőképes kereslete növekszik, amelyek földrajzilag elérhetőek számunkra, azaz nincs jelentős logisztikai költséghátrányunk és persze megfelelő kapcsolatunk van az adott országban. Növekedés nem érhető el commodity termékek exportjával, eltekintve a környező országoktól, így elsősorban a hozzáadott értékű termékek előállítása és exportja lehet a megoldás, ami egyébként a belföldi élelmiszertermelés esetében is alapvető szükséglet a megfelelő eredményességhez.

Reálisan, figyelembe véve a középtávú trendeket az észak-afrikai, közép-ázsiai országok fognak felértékelődni számunkra, nyugat-európán túl, ahol sok országban még népességnövekedés is bekövetkezik.

Az utóbbi időszakban a magyar agrárexport értéke dinamikusan növekedett, de szembetűnő, hogy a kivitel nagy része továbbra is az Európai Unióba, azon belül Németországba, Olaszországa és Romániába irányul. Mennyire tartja kiegyensúlyozatlannak ezt az exportszerkezetet?

Az exportszerkezetet elsősorban a lehetőségek, a versenyképesség és persze a korábbi tradíciók, kapcsolatok alakítják. Így érthető, hogy ezek az országok vezetnek a magyar kivitelben. Az nyilvánvaló, hogy az európai orientáltsága az exportnak meg fog maradni, de szükséges ennek kiterjesztése más, még elérhető piacokra, a kitettség csökkentése és a hazai élelmiszerágazat teljesítménynek a növelése érdekében is.

Az export mellett a hazai élelmiszertermékek fő értékesítési területét továbbra is a belpiac jelenti, ahol azonban folyamatos importveszéllyel kell megküzdeni. Hosszú távon hogyan tarthatják meg, illetve bővíthetik hazai értékesítési lehetőségeiket az élelmiszeripari vállalatok?

Valószínűleg rossz reflex lehet folyamatos import élelmiszerveszélyről beszélni, hiszen a piac jellemzően logikusan működik, azaz azért jön be termék más országból, mert van rá igény, versenyképesebb az ára, vagy vásárlói igényt, választékot szolgál ki. Természetesen attól is „felbillenhet”, ha egy országban, a többiekhez képest a gazdasági körülmények hátrányosan alakulnak, és az importtermék „kedvezőbbé” válik.

Ma az élelmiszeripari cégeknek azzal is szembesülniük kell, hogy az utóbbi időszak drasztikus áremelkedéseinek hatására a belföldi élelmiszerfogyasztás csökken. Mekkora gondot okozhat ez az iparági vállalkozásoknak és – közvetetten – a mezőgazdasági termelőknek?

A folyamatos piaci és közgazdasági kényszertől egyetlen vállalkozás sem tudja magát függetleníteni. Az elmúlt évben a magyar élelmiszeripar árbevételének 45%-a exportból származott, ami ennek az évnek az első felében 15%-kal esett vissza, miközben a belföldi értékesítés is 12,5%-kal csökkent. Minden nehézség mellett is az élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentősége kiemelkedő, hiszen 2022-ben 5.500 milliárd forint forgalom mellett 384 milliárd forint nyereséget termelt, ami ebben az évben jelentősen zuhanhat be, tehát az élelmiszertermelés teljesítménye hullámzó és jövedelmezősége is meginoghat. Ez nagymértékben „megszórhatja” a mezőnyt, azaz kevesebb cég kerül ki ebből a hullámvölgyből.

A kormányzati támogatás (EU és magyar) kiemelt fontosságú eleme a versenypiaci helyzethez történő alkalmazkodásnak. Az önellátás, a hazai termékek támogatása stratégiai fontosságú Magyarország számára is. A mezőgazdaság és élelmiszeripar támogatása nem lehet normatív, csak a nemzetközileg versenyképes, az elvárt termelési feltételeket teljesíteni tudó, hozzáadott értéket teremtő cégeket szabad kiemelten támogatni.

Az élelmiszeripari átadási árak jelentős emelését indokolta, hogy az iparági társaságok költségei is jelentősen emelkedtek, de egyes vélemények szerint a szükségesnél is nagyobb drágítást hajtottak végre és ezzel „inflációs profitra” tettek szert. E jelenség mennyire volt tetten érhető a hazai élelmiszerpiacon?

Az élelmiszerárak inflációt meghaladó áremelkedése nem feltételezés, hiszen ezt a statisztikák is igazolják, az élelmiszerek árának emelkedése kétszerese volt az inflációnak. Miközben az élelmiszeripar árbevétele 22,2%-kal nőtt tavaly, ami az infláció és a forgalomcsökkenés mellett érthető, addig a nyeresége kétszeres lett, így nem nehéz feltételezni, hogy inflációs profit keletkezett. Az árak kezdenek normalizálódni a kereslet csökkenésével és a kínálat bővülésével (a cégek is értékesítési kényszerpályán vannak) és bár nem várható ezek visszatérése a korábbi szintre, elfogadható irányba tartanak.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Hormonális hulladék a sertéstakarmányban - mindenért a műanyag a hibás

2024.07.21.

A sertések takarmányában hatalmas mennyiségű mikroműanyag található. Ezek olyan vegyületeket szabadítanak fel, amelyek a sertések szervezetében hormonként viselkednek, komolyan befolyásolva ezzel egészségüket és termékenységüket. Ezek a vegyületek az emberekre is veszélyt jelentenek.

Országos lehűlés a láthatáron

2024.07.21.

Szerdán markáns hidegfront érkezik, várhatóan több fokos lehűléssel. Lehűlésből nem volt hiány egyébként már szombaton sem, ugyanis egy peremhullám, egy magassági teknő vonult nyugatról kelet felé, és ez kedvezett a felhő és csapadékképződésnek, emiatt a hőmérséklet többfelé 25 fok alatt maradt a Dunántúlon, illetve a dél-alföldi területeken is, azonban keleten, északkeleten még tartotta magát a kánikula 30 fok körüli csúcsértékkel.

Baktériumok több ezer sertést öltek meg - a forrás egy alkalmazott volt

2024.07.21.

Az emberek olyan baktériumokat hordoznak, amelyek halálosak a disznók számára. Az USA-ban és Kanadában titokzatos járványokat figyeltek meg, amelyek tizedelték a sertésállományokat és milliós károkat okoztak. Kiderült, hogy a járványokat egy farmon dolgozó ember által behurcolt baktériumok okozták. Nemrég ezt a kórokozót németországi farmokon is kimutatták.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, marhahízlalásba fogott - makadámdióval és sörrel eteti az állatokat

2024.07.21.

Zuckerberg érdeklődni kezdett a mezőgazdaság iránt, és bejelentette, hogy felvásárolt egy marhaharmincöt, amelyet makadamia dióval és sörrel táplálnak. Ezzel a legmagasabb minőségű marhahús előállítását tűzte ki célul. Sokan kritizálják ötletét irreálisnak és környezetszennyezőnek tartva.

Életképességi labor, átmeneti tároló, több magszárító kamra, és két hűtőtároló is megépült Tápiószelén

2024.07.20.

Az új NBGK épületben helyet kapott 1 darab átmeneti tároló, 3 darab magszárító kamra, és két hűtőtároló is, amelyek mínusz 20 Celsius fokon biztosítják a magok hosszú távú megőrzését.

A magyar szőlőkért és a gyümölcsösökért kellett a legtöbbet fizetni tavaly az MBH Termőföldindex szerint

2024.07.20.

Hektáronként 2,2 millió forint feletti átlagárat kellett fizetni a gyümölcsösökért és a szőlőkért, amelyektől nem sokkal maradt el a szántók 2,13 millió forintos átlagára. 

Partnerhírek
Partner

Új iroda és rugalmas munkakörnyezet: így teszi vonzóvá magát a TIMAC AGRO a munkavállalók számára

2024.07.18.

Varjú Szabolccsal, a TIMAC AGRO Hungária Kft. HR vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy a cég központja a közelmúltban új, minden igényt kielégítő, nyugat-európai színvonalú irodaépületbe költözött, amely immár teljességgel megfelel a TIMAC AGRO brandjének. Mindemellett, mint azt beszélgetőtársamtól megtudom, a cég a tárgyi feltételek maximális biztosítása mellett számos, más területen is tesz azért, hogy vonzó, majd később megtartó munkahely legyen a munkavállalók számára.

Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 90 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás