Elkezdődött: 7 milliárd forintból éledhet újjá a Gyálai-Holt-Tisza

Mintegy 10 ezer ember él a Gyálai-Holt-Tisza közelében, és a környékén már 40 éve várnak arra, hogy a szerves hulladékkal, nehézfémekkel, fenollal és más mérgekkel szennyezett holtágat megtisztítsák a hatóságok. Civil szervezetek gyűjtöttek aláírásokat, tiltakoztak, de sokáig hiába. Most végre már valóban folynak az előkészületek, így a két pályázaton elnyert, összesen 7 milliárd forintos EU-s és állami támogatásból megvalósulhat az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi, kármentesítő és tájrehabilitációs programja. A munkát májusban kezdték, a befejezést 2023 végére tervezik.

A Telex írta meg, hogy a mintegy 18 kilométer hosszúságú, Szeged mellől Szerbiába is átnyúló Gyálai-Holt-Tisza – amit Dög-Tiszának is neveznek – három különböző szakaszból áll, ezeket egymástól zsilipek zárják el. Ezt a szennyezett területet a terv szerint helyreállítják, a munkálatok a két szegedi mederszakaszt érintik. A tennivalók részben eltérnek, így a beruházást két külön ütemre bontották: a rosszabb állapotú rész, a Feketevíz megtisztítására és rehabilitációjára 4,5 milliárd forint jut – ez az egyik ütem. A másik ütemben a Szeged-Szentmihály városrész mellett lévő mederszakaszt, a Fehérpartot rendezik.

Pályázatok és szennyezések

Mindkettő vízháztartását helyreállítják, azaz elősegítik a természetes áramlást és az öntisztulás lehetőségét, a friss víz bejutását az élő Tiszából, és a felesleg lefolyását a folyóba – új szivattyúrendszerek és zsilipek, valamint egy új csatorna révén. Utóbbi munkálatokra további 2,5 milliárd forintot költenek. A támogatást két KEHOP-pályázattal (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) sikerült elnyerni, tehát az Európai Unió és a magyar állam együtt állja a pénzügyi fedezetet. A programot a szegedi székhelyű Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) irányítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével. A kivitelező cégeket közbeszerzésen választják ki. A rehabilitációs program előzményeiről további részletek itt olvashatók.

A holtág Feketevíz nevű, a vizsgálatok szerint leginkább szennyezett része Klebelsberg-telep és Tompasziget városrészek között fekszik – mondta a Telex kérdésére Kozák Péter, az Ativizig igazgatója. Az állam vízügyi cégénél már régóta tervezik ezt a rehabilitációt, az 1990-es évek óta szeretnék megoldani a problémát, de ahogy a teendők elemzése egyre pontosabb lett, többször kiderült, hogy az összetett feladatra való pályázati lehetőség, azaz a pénz hiányzott. Közben éveken át folytak az előkészületek is. A rehabilitációs tervezet működését egy pilot programmal előzetesen már igazolták.

Szennyvíz, akkumulátor, szemét: itt minden van

A Feketevíz medrét alaposan kikotorják, hogy eltávolítsák az erősen szennyezett iszapot. Mindez nem csak vízügyi, hanem környezetvédelmi-kármentesítési feladat is. Mivel a holtágba évtizedeken át vezettek be tisztítás nélkül ipari és mezőgazdasági eredetű, továbbá városi szennyvizet, valamint a kertészeti termálvíz maradékát, és beleöntöttek mindenféle szemetet is. Az iszap rengeteg káros és veszélyes anyagot tartalmaz, ám ezek nem egyformán oszlanak el a mederben. Ahol valamikor a vízbe borítottak néhány használt ólomakkumulátort, ott vastagabb a fémek lerakódása, ahol korábban egy sertéstelep szennyvize folyt be, ott a szerves anyagok maradékából ülepedett le több a meder alján.

Annak érdekében, hogy a kármentesítés előtt a szennyeződések helyét, a terjedését és a fajtáit is alaposan feltérképezzék, az iszapból korábban több mint 630 helyen vettek mintát, azokat kiértékelték, a víz összetételét és a talajvíz áramlását is megfigyelték. A szennyvíz-becsatlakozásokat már lezárták, és bár egy kertészet termálvizének maradéka még befolyik a Gyálai-Holt-Tiszába, a munkálatok megkezdésével ezt is megszüntetik - írták.

A szennyezett iszap mennyisége több tízezer köbméter

A munkálatok zöme az idén nyáron zajlik majd. A mederből leeresztik a vizet, majd az iszapot a kiemelése után – a szennyezettségének megfelelően – kétféle módon kezelik. A fémeket és vegyi anyagokat tartalmazó, várhatóan 23 ezer köbméternyi üledéket hulladékkezelőbe szállítják, és ott szabályosan megtisztítják, közben mindezt alaposan dokumentálják. Korábban a környéken élők egy része tiltakozott amiatt, hogy a szennyezett iszapot majd esetleg a közelben tárolják, de Kozák Péter szerint ez nem fordulhat elő, a kitermelt üledéket elviszik. A kevésbé szennyezett, mintegy 49 ezer köbméter iszapot pedig a kikotrása után a mederben elkülönítik, és biológiai módszerrel tisztítják meg: természetes úton, de emberi rásegítéssel enzimek bontják majd le a szerves anyagokat. A helyben maradó, már jó minőségű iszapot a száradása után a meder kialakítására és a part megerősítésére fogják felhasználni. A víz minőségét a program lezárultával is elemzik.

Hasonló volt már, de ekkora még nem

Szegeden már volt egy hasonló rehabilitációs program, amelyben a Holt-Marost és környékét hozták rendbe, de az lényegesen kisebb és sokkal kevésbé szennyezett terület volt. Magyarországon a korábbi évszázadok folyószabályozási munkálatai miatt nagyon sok folyóholtág van, Kozák Péter szerint gyanítható, hogy némelyik hasonlóan rossz állapotban lehet, mint a Gyálai-Holt-Tisza. Ekkora összeget hazánkban még nem költöttek ilyesfajta rehabilitációra. Így a szegedi program, vagyis az első ilyen jellegű, nagyszabású beruházás az országban, mintát adhat további környezetvédelmi-kármentesítő beavatkozásokhoz is. Móra Ferenc Sándor teljes cikkét itt lehet és érdemes elolvasni.