Elképesztő drágulás a magyar termőföldpiacon – mutatjuk, hol a legmagasabbak az árak!

Magyarországon a termőföldárak 2023-ban is tovább növekedtek, bár a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben. Az országos átlagot tekintve a mezőgazdasági és erdőgazdasági célú területek ára 7,9%-kal emelkedett 2022-höz képest. A legnagyobb mértékű drágulást továbbra is a szántóföldek mutatták, amelyek hektáronkénti átlagára 2,3 millió forintra emelkedett. Ezzel szemben az egyéb földterületek – például a gyümölcsösök és az erdők – esetében valamivel kisebb mértékű áremelkedés volt megfigyelhető. A legaktívabb forgalom Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében zajlott, ahol a legnagyobb mennyiségű föld cserélt gazdát, miközben az eladott földek teljes területe országosan 11%-kal nőtt, elérve a 66 ezer hektárt.

Az ingatlanpiaci trendeket részletezve, a termőföldek bérleti díjai lényegesen lassabban emelkedtek, mint a vásárlási árak. Egy hektár szántó bérleti díja például csak 1,4%-kal nőtt, így átlagosan 82 700 forintba került évente. Az alacsonyabb bérleti díjemelkedés mögött az állhat, hogy a bérbeadási piac kevésbé reagál gyorsan a kereslet-kínálat változásaira, míg a tulajdonosváltás során a vásárlók sokkal inkább hajlandók megfizetni a magasabb árat. Így a földek forgalmi értéke is drasztikusan, mintegy 25%-kal nőtt az előző évihez képest, ami komoly nyomást gyakorol a mezőgazdasági vállalkozásokra és bérlőkre, akik számára ezek a költségek már komoly kihívást jelentenek.

Az Európai Unió tagállamaival összevetve Magyarország a földárak szempontjából az alsó harmadban helyezkedik el, de a régiós eltérések továbbra is jelentősek. A tagállamok földárainak alakulását számos tényező befolyásolja, köztük a különböző jogi szabályozások, éghajlati adottságok és a helyi mezőgazdasági struktúrák. Magyarországon a szántóföldek átlagára évente több mint 10%-kal emelkedett, ezzel a gyors növekedést mutató országok közé sorolható. Horvátországban például ennél is nagyobb, 21%-os áremelkedés figyelhető meg, míg más tagállamokban sokkal stabilabbak maradtak az árak - derült ki a KSH adataiból.

Az egyes magyar vármegyék között is nagy különbségek vannak: a legtöbb szántót Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében értékesítették, míg az erdők eladási csúcsa Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt. A legdrágább szántók ára Hajdú-Biharban, Békésben és Tolnában alakult ki, ahol hektáronként 2,8-2,9 millió forintos átlagár jellemző. A gyümölcsösök és szőlők ára különösen változatos, hiszen ezek értéke sokkal inkább függ a termőhely minőségétől és az ültetvények típusától.

A bérleti piacon más tendencia figyelhető meg: a szántóföldek iránti bérleti kereslet továbbra is a legmagasabb, mivel ezek biztosítják a legszélesebb mezőgazdasági felhasználási lehetőségeket. Ezzel szemben a gyümölcsösök és a szőlők esetében sokkal kevesebb bérleti szerződés születik, ami a speciális ápolási és termesztési igényekkel magyarázható. Az országos földárak növekedése ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a mezőgazdasági fenntarthatóság és a vidéki gazdaságok jövője szempontjából, mivel ezek a magas árak gyakran megnehezítik az új belépők és a kisebb gazdálkodók számára a földhöz jutást.

A termőföldpiaci folyamatok és árak alakulása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos kérdés. Az emelkedő földárak ugyanis kedvezhetnek a nagybirtokosoknak és a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak, miközben kihívást jelentenek a kisebb gazdálkodóknak és az új belépőknek. Az is megfigyelhető, hogy az árak alakulását az EU-s támogatási rendszerek és a mezőgazdasági szabályozások is jelentős mértékben befolyásolják, ami azt jelenti, hogy a politikai döntések szerepe is lényeges a földpiac hosszú távú fejlődésében.