Elfeledett örökség: így juthat hozzá a 'holt lelkek' földjeihez

A holt lelkek birodalma – tartja a gazdanyelv azokról a földekről, amelyek tulajdonosai már rég elhunytak. A probléma az, hogy ezeknek a földeknek a tulajdonjogát korábban nem rendezték a hagyatéki eljárásban, sőt sokszor még maguk az örökösök sem tudnak ezekről a területekről, így a tulajdoni lapon továbbra is az elhunyt tulajdonostárs neve szerepel. A cikk szerzője, Dr. Cseh Tibor András, a Magosz jogi ügyekben jártas főtitkára arra ad választ, hogy miként rendezhető ezeknek a földeknek a tulajdonjoga.

Egy személy halálakor az öröklés rendjét és az örökség elemeit a hagyatéki eljárás során állapítják meg. Hogy pontosan milyen vagyontárgyak és jogok tartoznak a hagyatékba, azt az úgynevezett hagyatéki leltár határozza meg, ehhez pedig az elhunyt személy hozzátartozóitól szerzik be az információkat.

Ha ezekből a nyilatkozatokból valamilyen vagyontárgy mégis kimarad, akkor arra a hagyatéki eljárást sem folytatják le. Így fordulhat elő, hogy egy föld kimarad a hagyatékból, és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból.

Póthagyatéki eljárással rendezhető a tulajdonjog

Amennyiben a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő, akkor póthagyatéki eljárást lehet indítani az illetékes közjegyzőnél. Póthagyatéki eljárást nemcsak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról. Tehát amennyiben ilyen földről szerzünk tudomást, akkor a jegyzőnél tehetünk erről bejelentést. Melyik jegyző illetékes az ügyben?

A meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerinti jegyző rendelkezik illetékességgel, viszont ha az utolsó lakóhelyét nem lehet megállapítani, akkor az elhalálozásának helye, ennek hiányában pedig a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője intézkedhet.

Új szabályok: már gyorsított eljárásra is van lehetőség

A tulajdonjog rendezésére azonban most egy gyorsított eljárás lépett hatályba. Erre azoknál a földeknél van lehetőség, amelyek 5000 négyzetméternél kisebbek, és tulajdonosuk már legalább 15 éve elhunyt. Eszerint, ha a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról a földhivatal tudomást szerez, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából. A folyamat gyorsítása érdekében a közjegyző ilyenkor hirdetményt bocsát ki, és ha ennek a határideje alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot az államnak adja át. [2020. évi LXXI. törvény 28/A.-28/B. §]

Mit lehet tenni, ha több lenne a költség, mint a föld értéke?

Tovább bonyolíthatja a föld sorsát, ha az olyan csekély értékkel bír, vagy olyan mértékben meg van terhelve, hogy értéke még a hagyatéki eljárás költségét sem fedezné. Az örökös ilyen esetben visszautasíthatja az örökséget, de felajánlhatja az állam javára is. Erre eddig viszonylag ritkán került sor, aminek az az oka, hogy eddig a hagyatéki költségeket továbbra is az örökösnek kellett volna viselnie. Ebben hoz kedvező változást egy 2024. július 9-től alkalmazandó törvénymódosítás, miszerint az államnak történő felajánlás esetén a hagyatéki költségeket az állam köteles viselni.

Ez a lehetőség elsősorban a földre és az ahhoz tartozó berendezésre, felszerelési tárgyakra, állatállományra, munkaeszközökre vonatkozik, de szintén új változás, hogy mostantól már az út, árok, halastó, mocsár vagy csatorna mint ingatlan is felajánlható lesz ezekkel a feltételekkel. [2010. évi XXXVIII. törvény tv. 94. § (3)-(4) bek.]

A földhasználati jog is megszerezhető ezeken a területeken

Van egy olyan jogi lehetőség, amellyel a földhasználat szerezhető meg az ilyen területeken, ez azonban főszabály szerint csak az osztatlan közös tulajdonú földeken lehetséges. Mivel a cél a parlagon heverő földek használatának rendezése, ezért ennél a jogi lehetőségnél megfordul a logika: amennyiben a tulajdonos nem reagál az ajánlatra, és meghatározott határidőn belül nem válaszol a megkeresésre (márpedig az elhunyt tulajdonostól aligha várható válasz), úgy az ő aláírása nélkül is létrejön a haszonbérleti szerződés a felek között.

Az eljárást nemcsak a tulajdonostárs, hanem külső személy is megindíthatja. Az eljárás azzal kezdődik, hogy a haszonbérleti ajánlatot valamennyi bejegyzett tulajdonostársnak meg kell küldeni, igazoltan, tértivevényes levéllel, a tulajdoni lapon szereplő címükre. Fontos, hogy amennyiben viszont bármelyik tulajdonostárs nemleges választ küld vissza, a szerződés létrejöttére nincs lehetőség – nemcsak az ő részére, hanem a többi rész tekintetében sem. Az ajánlat kötelező elemeit a 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 72. § (3) bekezdése tartalmazza.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)