Egységes vakcinázási stratégiát sürget Magyarország az állatjárványok megfékezésére

Magyarország uniós szintű állatvédelmi fordulatot sürget: vakcinázási program és támogatások a gazdák védelmében

Magyarország javaslatára az Európai Unió agrárminiszterei hétfőn Brüsszelben megvitatták egy közös, uniós szintű aktív vakcinázási rendszer bevezetésének lehetőségét. A kezdeményezés célja, hogy hatékony választ adjon az egyre súlyosbodó állatbetegségekre, amelyek komoly gazdasági károkat okoznak az európai mezőgazdaságban.

Nagy István agrárminiszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: hazánkban és több más tagállamban is olyan vírusok jelentek meg, amelyek veszélybe sodorják az állattenyésztést és az agrárszektort. A magyar javaslat ezért szemléletváltást sürget az uniós állategészségügyi gyakorlatban, és tudományosan megalapozott, egységes vakcinázási stratégiát kér az Európai Uniótól. A tervet 24 tagállam támogatja. A védőoltások bevezetése nemcsak a jelenlegi járványok visszaszorítását segítené, hanem hosszabb távon a vakcina-mentes állomány visszaállítását is lehetővé tenné.

A miniszter a tanácskozáson a hazai gyümölcstermesztőket ért fagykárok súlyosságára is felhívta a figyelmet. Több mint 17 ezer hektárnyi ültetvényről érkeztek kárjelentések, ami számos gazdálkodót egzisztenciális válságba sodorhat. Magyarország ezért kérte az Európai Uniót, hogy nyissa meg a tartalékalapját, így célzott támogatással segíthessék a bajba jutott termelőket.

A találkozó kiemelt napirendi pontja volt a közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítése is. A magyar javaslatok között szerepel a zöldítési szabályok rugalmasabbá tétele, a kisgazdaságokra nehezedő adminisztrációs terhek enyhítése, valamint a kockázatkezelési eszközök bővítése. Nagy István szerint ezek az intézkedések megkönnyítenék a gazdálkodók számára a támogatásokhoz való hozzáférést.

Ugyanakkor határozottan ellenezte, hogy a KAP jövőjéről ne az agrárminiszterek, hanem az Általános Ügyek Tanácsa döntsön. Mint fogalmazott: a szakpolitikai felelősség az agrártárcáké, ezért a döntéshozatal jogát is meg kell tartaniuk. A hatáskörök áthelyezése szerinte veszélyes precedenst teremtene, amely gyengítheti az agrárium érdekképviseletét.

A tanácskozáson szó esett az EU mezőgazdaságának jövőjéről is, különös tekintettel a 2027 utáni KAP kialakítására. Nagy István kiemelte: a jövőbeni agrárpolitikának továbbra is önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amely két fő pilléren nyugszik: a területalapú kifizetéseken, illetve a beruházási és vidékfejlesztési támogatások elérhetőségén.

Végül kitért az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodás meghosszabbítására is, amely kapcsán külön egyezményt sürget a határmenti országok számára, hogy védelmet nyújtson az ottani termelőknek. Ugyanezen okból óvatosan kell kezelni az EU-Mercosur megállapodást is, mivel ezek a kereskedelmi egyezmények súlyos következményekkel járhatnak az európai, különösen a határmenti mezőgazdaságra. A miniszter leszögezte: csak olyan termék juthat be az unió piacára, amely azonos feltételek szerint készül, mint az EU-n belüli termékek.

Forrás: AM