Egyre virulensebb vírusok – van, ami ellen lehet tenni, de olyan is, amellyel együtt kell élnünk

Miközben a koronavírus lassan influenzaszerű betegséggé „szelídül”, nem lélegezhetnek fel az állattenyésztők. Az ő állományaikat továbbra is fenyegeti az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza. Egy tanulmány szerint az éghajlatváltozás növeli a fajok közötti vírusátvitel kockázatát.

Ennek a tanulmánynak a megállapításairól a magyarmezogazdasag.hu kérdezte Bognár Lajos főállatorvost. Nagyon nehéz megjósolni a vírusok viselkedését, változását – válaszolta. Szerinte is a globális felmelegedés okolható azért, hogy egyre több olyan kórokozóval találkozunk Európában, amelyek – számunkra legalábbis – az elmúlt évtizedekben még ismeretlenek voltak. Ez komoly kockázatot jelent az európai állategészségügyre, állattenyésztésre és természetesen a közegészségügyre.

Afrikai sertéspestis 

A már itt lévők közül, az afrikai sertéspestis ellen, bár komoly erőforrást tesz bele az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína is, nehéz vakcinát kidolgozni. A vírus ugyanis egyedi génszerkezetű, vele szemben nem termelődik ellenanyag az élő szervezetben sem. Azaz nem képes olyan ellenanyagot termelni, amely eliminálná azt. Kikerüli az immunrendszert, mind a sejtes, mind a humorális immunitást. „Ez okozza az igazi problémát, és az, hogy nagyon változékony a felülete” – mondta, hozzátéve, hogy talán megoldást jelenthet az új típusú, génszerkesztéssel előállított RNS-vakcina.

A gondot tetézi, hogy nemcsak házisertésekről van szó, hanem a vaddisznókról is, amik esetében csak a szájon át alkalmazható, csalétek vakcinák jöhetnek szóba.

A humán koronavírussal szemben az ASP ezért nem fog eltűnni, ezért nem szelídül. „A helyzet tehát nagyon veszélyes, és fel kell készülni rá, hogy hosszú évekig velünk marad az afrikai sertéspestis – a vadállományban mindenképpen” – hangsúlyozta a főállatorvos.

Madárinfluenza

Továbbra is probléma a madárinfluenza terjedése, ami az idén globálissá vált. Egész Európában voltak és vannak járványkitörések, Franciaországban például nagyon komoly járvány tombol.

„A madárinfluenza vírusa egyre gyakrabban jelenik meg, egyre gyakrabban okoz járványt Európában. Míg korábban tíz-húsz évente ütötte fel a fejét egy-egy járvány, ma már akár félévente is” – mondta Bognár Lajos. Hozzátéve, hogy ellene csak és kizárólag a magas szintű járványvédelem nyújthat megoldást, az tekinthető az egyedüli eszköznek.

Ma már ugyanis nemcsak a vándorló madarak rezervoár szerepe látszik bizonyítottnak, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tanulmányai szerint. Az Európában élő vadmadár-populációban is megmaradhat a vírus, azaz cirkulálhat az európai vadmadár és a vándorló madarak között, folyamatos veszélyt jelentve a házimadár-állományokra.

A globális felmelegedéssel ugyanis megváltoztak a vándormadarak vándorlási szokásai, A korábban vándorló madár Európában marad. Ezzel a vírus is megváltozott – mint minden influenzavírusnak, ennek is gyakran változik a génszerkezete –, alkalmazkodik a gazdaszervezethez, jelen esetben a madárhoz.

Járványvédelmi tudatosság – van hová fejlődni

A hazai baromfitartók járványvédelmi tudatosságát tekintve még van hová fejlődni. Ez azonban nemcsak itthon, egész Európában sincs másként. Annak ellenére, hogy milyen nagy kockázatot jelent az alapvető higiéniai, állategészségügyi szabályok be nem tartása. Annak ellenére sem, hogy egyszerű takarítási, fertőtlenítési, takarmánytárolási, alomtárolási, élőállat-kezelési szabályokat kellene betartani.

Pedig a be nem tartásnak anyagi következményei is lehetnek. A módosult rendelet értelmében csak az kaphat 100 százalékos kártalanítást, aki betartotta a járványvédelmi szabályokat, és bizonyítani is tudja, hogy azokat folyamatosan működtette.

„Tavaly több mint 8 milliárd forintot fizettünk ki állami kártalanításként állattartóknak. Az összes eset 15 százalékában kellett alkalmazni valamilyen degressziót, illetve a kártalanításból való kizárást” – tájékoztatott Bognár Lajos.