Egyre közelebb az új pályázati rendszer: fel kell készülni a 2027-től induló EU-s agrártámogatási időszakra

A magyar mezőgazdaság szereplőinek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó külső körülményekhez, és időben fel kell készülniük a 2027 után induló, várhatóan jelentős módosításokat tartalmazó új európai uniós agrártámogatási ciklusra. Többek között ez is  elhangzott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a BASF Hungária Kft. által rendezett kerekasztal-beszélgetésen, a Pest vármegyei Dunaharasztiban. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az inputanyag-forgalmazással foglalkozó BASF Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen gazdálkodók, szakmaközi szervezetek és európai uniós szakemberek bevonásával keresték a választ az ágazat előtt álló kihívásokra - írta a köztestület.

Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy a kerekasztal-beszélgetés egyik kiemelt célja, hogy az agrárkamara átfogó képet kapjon azokról a gyakorlati kihívásokról, amelyekkel a gazdálkodók a termelés során szembesülnek – különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira, valamint az agrártámogatási rendszer átalakulásából eredő alkalmazkodási nehézségekre. 

Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője szerint a 2027 után induló új uniós támogatási ciklusban különösen felértékelődnek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők már most elkezdjék az Agrár-ökológiai Program (AÖP) és az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) elemeinek gyakorlati alkalmazását, hogy a következő ciklusra felkészülten, saját gazdaságukra szabott megoldásokkal reagálhassanak az elvárásokra. 

Komoly kihívások előtt állunk, elérkezett az idő, hogy felkészüljünk az előttünk álló támogatási időszakra. Szívügyünk a mezőgazdaság, és felelősségünk, hogy előrelátóan gondolkodjunk, és támogassuk a gazdálkodókat a sikeres alkalmazkodásban – fogalmazott.

Dr. Mezei Dávid, európai parlamenti tanácsadó rámutatott, hogy az Európai Unió költségvetésének túlnyomó része a tagállami befizetésekből származik, amelyek összegét a tagállamok - főként a nettó befizetők - igyekeznek minél lejjebb szorítani. Hangsúlyozta, hogy a nagy nettó befizető tagállamok – elsősorban az északi országok – gazdasági növekedésének hiánya miatt a közös uniós költségvetés bevételi oldalán nem várható bővülés. Ugyanakkor a kiadási oldalon új elemek jelentek meg, amelyek jelentős terhet rónak a következő hétéves költségvetési ciklusra: a COVID–19 járvány idején kibocsátott uniós kötvények törlesztése, valamint a növekvő védelmi kiadások is szerepelnek a következő 7 éves közös költségvetésben.

Az új KAP kialakítása még korai szakaszában jár, az Európai Bizottság eddig csak egy irányelveket tartalmazó javaslatot terjesztett elő, az új költségvetési ciklusra vonatkozó, konkrét költségvetési számokat tartalmazó tervezet várhatóan 2025 júliusában jelenik majd meg. 

A Bizottság tervei között szerepel a jelenlegi kétpilléres támogatási rendszer megszüntetése, valamint az agrárköltségvetés integrálása egy egységes, átfogó uniós költségvetési alapba.
A tanácsadó ezzel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, és hangsúlyozta, ez a lépés komoly hiba lenne, amely véleménye szerint csupán arra irányul, hogy elfedje a rendelkezésre álló források várható csökkenését.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a következő uniós ciklusban egyszerűbb támogatási rendszerre nem lehet számítani, ugyanakkor a tagállamok szerepe a források elosztásában várhatóan erősödni fog. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, a NAK kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke meglátása szerint elkerülhetetlen, hogy az új Közös Agrárpolitika keretein belül a kevesebb rendelkezésre álló összeget is lehet jól, vagy akár hatékonyabban is felhasználni, mint eddig.

A gazdák adminisztrációs és piaci kihívásaira is igyekeznek választ adni

Balázs Viktor hangsúlyozta, hogy a kamara célja a gazdálkodók számára kiszámítható és jól tervezhető támogatási környezet biztosítása, amely lehetőség szerint a jelenlegi struktúrához hasonló, kiszámítható alapokra épül. Kiemelte továbbá, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladatának tekinti a gazdálkodók adminisztrációs terheinek enyhítését. Ennek érdekében folyamatban van egy olyan szolgáltatás koncepciójának kidolgozása, amely a kisebb gazdaságok számára érdemben csökkentené a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.

A támogatási rendszer várható átalakulása mellett a kerekasztal-beszélgetés során szó esett a harmadik országokból érkező termékekkel kapcsolatos piaci nehézségekről, valamint az éghajlatváltozás által előidézett kihívásokra adott termelői válaszokról is. A résztvevő gazdálkodók beszámoltak arról, hogy az elmúlt években megkezdték a vetésszerkezet átalakítását, kísérleti jelleggel több térségben is bevezettek alternatív növénykultúrákat. 

Az eddigi tapasztalatok alapján az őszi mák, a cirok vagy a zöldborsó termesztése egyre több régióban jelenthet perspektivikus megoldást, részben kiváltva a hagyományos szántóföldi növényeket. Az aszályos nyarakat követően főként az őszi vetésű kultúrák iránt nőtt meg az érdeklődés a gazdálkodók körében.

A felvevőpiac és a kiskultúrás munkacsoport

A vetésszerkezet átalakítását nem csak az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok, hanem a piaci kereslet is jelentősen befolyásolja. Egy növény sikeres termesztéséhez ugyanis elengedhetetlen a stabil felvevőpiac megléte is. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével, és a további társszervezetekkel közösen azon dolgozik, hogy további termelővédelmi mechanizmusok épüljenek be a jogszabályi környezetbe. 

A már életbe lépett 30 napos fizetési határidő mellett ilyen intézkedés lehet például, hogy a felvásárlók az átvételt követően ne élhessenek utólagos reklamációval.

A beszélgetés során szó esett a NAK kiskultúrás munkacsoportjának tevékenységéről is, amelynek eredményeként az illetékes hatóságok az elmúlt években több mint 400 kultúrára terjesztették ki a növényvédelmi készítmények engedélyokiratát. A cél, hogy a kisebb kultúrák esetében is rendelkezésre álljanak a szükséges technológiai feltételek a versenyképes és biztonságos termelés érdekében - írta a cikk.