Egyre kevesebb európai polgár eszik halat, ráadásul az olcsóbb termékeket keresik jobban

Egy európai uniós felmérésből kiderült, hogy az európaiak kevesebb halat esznek, mint korábban, jobban figyelnek az árra, és részletesebb címkéket szeretnének. A környezeti és etikai hatásra viszont alig figyelnek. Az Európai Bizottság által végzett legutóbbi Eurobarométer-felmérés rávilágít a változó táplálkozási trendekre és fogyasztói szokásokra. A felmérés szerint 2021 óta 6 százalékponttal, 58 százalékra csökkent azoknak az európaiaknak a száma, akik havonta legalább egyszer fogyasztanak otthon halat vagy akvakultúra-terméket.

A Magyar Mezőgazdaság cikkét szemléztük a halfogyasztás témájáról. Ez alapján a bevezetőben említett felmérés szerint 4 százalékponttal csökkent azon európaiak aránya, akik hetente legalább egyszer vásárolnak halat (23%), és 4 százalékponttal nőtt azon fogyasztók aránya, akik soha nem esznek halat (15%).

Trendváltozások és információk

Az is változott, hogy a fogyasztók mit vesznek figyelembe halvásárláskor ‒ az ár, mint legfontosabb tényező, ma már megelőzi a megjelenést. Több fagyasztott és konzervált terméket adnak is el, mint frisset.

A környezeti és etikai hatások továbbra is a legkevésbé figyelembe vett tényező a termékválasztás során ‒ a fogyasztók mindössze 17%-a számára ez a fő szempont.

2021 óta a vadon fogott termékek előnyben részesülnek, szemben a gazdaságban nevelt termékekkel.

Az uniós fogyasztók részletesebb információkat szeretnének a címkéken. Amint arról az Euractiv beszámolt, egy nem kormányzati szervezet tavaly szeptemberben közzétett jelentése rámutatott arra, hogy Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban a feldolgozott tengeri termékek címkéiről hiányoznak az alapvető információk. Más, szintén az ágazathoz tartozó szervezetek egyértelműbb címkézési szabályokat követelnek - írta a cikk.

A Bizottság felmérése kiemeli, hogy az uniós fogyasztók 63 százaléka a „fogyaszthatósági” vagy „minőségmegőrzési idő” dátumot tekinti a címkén feltüntetendő legfontosabb információnak, és azt is kimutatja, hogy a válaszadók 36 százaléka szeretne több környezeti információt.

A halfogyasztás támogatása

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 122 millió eurós támogatási programot, amelynek célja, hogy Dánia csökkentse a halászati és akvakultúra-ágazat CO2-kibocsátását. A program, amely a halgazdaságokat hivatott segíteni energiafogyasztásuk környezetbarátabbá tételében, 2029 végéig tart.

Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás a 2013-ban mért 5,7 kilogrammról 2024-re 6,7 kilogrammra emelkedett – ezzel azonban hazánk még mindig az uniós rangsor végén helyezkedik el. A javulásban egyébként jelentős szerepet játszottak az agrártárca intézkedései, például a haltermékek áfájának 5%-ra való csökkentése, illetve a Ma-Hal és az AMC halfogyasztást népszerűsítő kampányai. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarok 2013 és 2020 között 24%-kal növelték a halfogyasztásukat. Az agrármarketingre és promócióra 2020 után 700 millió forintot fordítottak, a kampányok pedig 2027-ig folytatódnak.

A kampányok során természetesen elsősorban a hazai halak, illetve haltermékek fogyasztására helyezik a hangsúlyt – a cél, hogy ne csak karácsonykor egyenek a magyarok halat - írták.