Egy csapásra megszűnik a traktoroshiány a jövő farmján!

Elképzelhető, hogy az autonóm, vezető nélküli szállítójármű-kombinációk jelentős szerepet kapnak a szántóföldi és szabadföldi zöldségkultúrák betakarításában és elszállításában? Például azért, mert nehéz traktorosokat találni utánfutós munkákhoz? Vagy azért, hogy csökkentsék a talajterhelést, és elkerüljék a szerkezeti károsodást több, könnyű autonóm jármű együttes alkalmazásával?

Számos oka van annak, hogy a betakarítógépek miért lettek ilyen nagyok és erősek. De a fejlődés elsődleges mozgatórugója mindig ugyanaz volt: a kapacitás. A kapacitás, hogy a levágott vagy felszedett terményt a lehető leggyorsabban lehessen elszállítani a földről – hiszen a művelt terület nő, a munkára alkalmas napok száma nem változik, és a munkaerőhiány egyre sürgetőbb problémává válik.

A szállítóeszközök fejlődése is ezzel a tempóval haladt, és mivel a kapacitás szélességben vagy magasságban már nem növelhető, a hosszabbítás maradt az egyetlen járható út. Ez viszont még száraz időszakban is fokozza a talajtömörödés és szerkezeti károsodás kockázatát. Vajon az autonóm, vezető nélküli szállítórendszerek fordulópontot hozhatnak, ha egyszerre képesek munkaerőt megtakarítani és csökkenteni a talajterhelést?

Még nem autonóm

A talajtömörödés csökkentése nem feltétlenül jár kapacitáscsökkenéssel. Például irányított forgalmú gazdálkodással is megvalósítható. Ezt már több holland szántóföldi gazda is vizsgálta egy 2005-től 2022-ig tartó projekt során, amely az autonómiát, a szállítási logisztikát és a talajterhelés csökkentését vizsgálta.

A HWodKa nevű projektben nagy figyelmet kaptak a cserélhető modulokkal ellátott autonóm hordozók, köztük a szántóföldi szállítóeszközök, akár köztes ürítőállomással kombinálva. Visszatekintve az alapítvány megállapította, hogy az ötletek megelőzték a korukat – noha bizonyos elemek ma már alkalmazásban vannak, mint például a pótkocsikon használt abroncsnyomás-szabályozó rendszerek, vagy a fix/szórónyomos szállítási megoldások.

Az autonómia iránti igény továbbra is fennáll, különösen csapadékos időszakokban, de a logisztika és a technológia továbbra is bonyolult és (túl) költséges. A szántóföldi és szállítási logisztika szétválasztása nem mindig előnyös, ha a táblák közel vannak a gazdasághoz. Ráadásul érzékenyebb növények – mint a burgonya vagy a hagyma – esetében gyakran kerülendő a többszöri rakodás. Cukorrépa-betakarításkor viszont egyre gyakrabban használnak köztes ürítő pótkocsikat.

Vezető–követő elv

Az amerikai Kinze Manufacturing volt – a jelenlegi ismeretek szerint – az első olyan gyártó, amely lehetővé tette, hogy egy vezető nélküli traktor köztes ürítő pótkocsival autonóm módon kövesse, és a kombájn irányítsa az ürítés során. Ez még 2011-ben történt. 2015 után azonban nem érkeztek újabb hírek a rendszerről, és a cég nem válaszolt a Future Farming megkereséseire.

Azóta több, a munkaerőhiány kezelésére fejlesztett rendszer is megjelent a piacon: Ag Leader (CartACE), John Deere (Machine Sync), PTx Trimble (OutRun) és Raven (Cart Automation). A John Deere 2012-ben dobta piacra saját fejlesztését. Az Ag Leader CartACE rendszere 2020 óta globálisan elérhető azok számára, akik Ag Leader hozammérővel felszerelt kombájnt és Ag Leader kormányzási rendszerű traktort használnak. Idén a PTx Trimble elindította az OutRun rendszer szállítását Ausztráliában és az Egyesült Államokban, amely a Fendt 900 Vario és John Deere 8R traktorokkal, valamint kombájnokkal is kompatibilis. A jövőben további modellek és országok következnek.

A Raven 2020-ban mutatta be a Cart Automation rendszert, amely a Smart Ag által fejlesztett AutoCart technológiájára épül – ezt a céget korábban megvásárolta. A Raven szerint a rendszer már Nyugat-Európában is elérhető, különösen a (német) biogázhoz szükséges kukoricatermesztők körében népszerű, akik nem találnak elég sofőrt a szállítókhoz.

A Nemzeti Precíziós Mezőgazdasági Műhely (NPPL) keretében jelenleg egy kutatási javaslat kidolgozása zajlik annak érdekében, hogy az ilyen rendszereket a holland viszonyokhoz igazítsák. Eközben az AEF (Agricultural Industry Electronics Foundation) – amely az Isobus szabványról is ismert – már dolgozik az ilyen gép–gép közötti (M2M) kommunikáció márkafüggetlen szabványain és irányelvein.

Lehetséges válasz a munkaerőhiányra

Marnix van het Hof a drenthéi Klazienaveen településen működő Firma Ziengs szántóföldi gazdaságában dolgozik, és az autonóm betakarítási logisztikát elsősorban a burgonya- és cukorrépa-betakarítás munkaerőhiányának megoldásaként látja. „Szerintem a betakarított burgonya és cukorrépa autonóm szállítása a tábla szélére valóban segíthet a munkaerő megtakarításában. Ez különösen fontos most, hogy a munkabérek emelkednek, és egyre nehezebb megfelelő szakembereket találni. 

Jó megoldás lenne például, ha a kombájn kezelője tudná irányítani a vezető nélküli szállítójárműveket. Vagy ha egy pótkocsis traktoros egyszerre egy-két autonóm járművet is kezelhetne. Technikai szempontból még nem látom, hogy létezne megfelelő megoldás a mi helyzetünkre. De ha mégis, akkor nagyon kíváncsi vagyok, mennyibe kerülne egy ilyen autonóm rendszer. Mindenesetre nem lehet messze a megoldás, ha megnézzük a holland fejlesztéseket – mint például az AgXeed, a GPX Solutions/iQuus vagy a Rosier Greidanus autonóm öntözőszivattyúja.”

Számos példa más ágazatokban is

Ha az autonóm szállítást tágabb értelemben vizsgáljuk, és kilépünk a mezőgazdaság keretei közül, több ipari alkalmazással is találkozhatunk. A bányászatban már bevett gyakorlat az autonóm szállítás, és az építőiparban is vannak működő (prototípus) megoldások, például a Volvo HX02 és TA15 autonóm szállítójárművek.

A mezőgazdaságban is sok kereskedelmi alkalmazás van már – például a Burro az amerikai Augean Roboticstól, az Amiga a szintén amerikai Farm-ng cégtől, a Squirrel a brit Muddy Machinestól, a Valera Flex a német Ant Roboticstól, vagy a MULA 1250 Spanyolországból. Ezek mind kis méretű autonóm szállítójárművek, amelyek rekeszekben szállítják a betakarított gyümölcsöket (keményet és lágyszárút egyaránt), zöldségeket és dióféléket.

És mi a helyzet a Lely Exosszal? Ez a teljesen autonóm gép nemcsak betakarítja, hanem trágyázza is a friss füvet istállóban történő etetés céljából.

Hollandiai alkalmazások kutatása az NPPL projekt keretében

Több NPPL-projekt résztvevője is élénk érdeklődést mutatott az autonóm szállítás iránt a betakarítás idején. Ennek eredményeképpen a WUR jelenleg egy kutatási javaslaton dolgozik, amely terepi kísérleteket irányoz elő a betakarítási szezonban. A cél az, hogy kipróbálják az amerikai fejlesztésű autonóm szállítórendszereket – a kombájn és a tábla szélén álló teherautó közötti gabonaszállítás során. „Egy ilyen próba hasznos tapasztalatokat nyújthat a holland gyakorlatra szabott rendszerek fejlesztéséhez” – mondja Koen van Bohemen, az NPPL szakértője és a WUR kutatója.

Az elkövetkező években az NPPL és a WUR együtt kíván működni a gazdálkodókkal és a gyártókkal, hogy a meglévő szállítórendszereket alkalmassá tegyék autonóm üzemre, illetve teljesen új megoldásokat fejlesszenek ki. Ilyenek lehetnek például a kis súlyú autonóm betakarítógépek és rendkívül alacsony talajnyomású járművek, amelyeket kifejezetten a holland gyökérzöldségek szakszerű és talajkímélő szállítására terveznek.

(Forrás: futurefarming.com)