Drámai az aszálykár: a gazdák készen állnak az öntözésre, de kritikus hiányosságok vannak

A gazdák készen állnak az öntözésre, de ennek megvalósításához stabil vízellátásra és központi vízügyi irányításra van szükség.

Az idei aszály következtében az ország mezőgazdasági területein mintegy 500 milliárd forintos kár keletkezett, ami többek között 4 millió tonna kukorica elvesztésével járt. Ez önmagában 300 milliárd forintos veszteséget jelent, és még nem számoltunk a többi növényt érintő károkkal – nyilatkozta Jakab István, a MAGOSZ elnöke egy nemrég adott interjúban a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorában.

Jakab István szerint a kalászos gabonáknál közepes terméseredmények születtek, ám a minőséget nagyban befolyásolta, hogy nem jutott elegendő alapműtrágya a földekre. Bár a kukoricatermés mennyisége elegendő a hazai élelmiszeripari- és takarmányigények fedezésére, a MAGOSZ elnöke figyelmeztetett, hogy nincs szükség olcsó kukorica importjára, ami újra letörné az árakat. A napraforgónál is hasonló helyzet állt elő, ahol átlagosan 20-30%-os terméskieséssel kell számolni.

Az aszály hatásait különösen súlyosnak tartják Kelet-Magyarország egyes részein, ahol Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, és Hajdú-Bihar vármegyékben katasztrofális helyzet kezd kialakulni. A talajvízszint jelentősen csökkent, és bár az éves csapadékmennyiség nem változott, az időbeli eloszlás egyre szélsőségesebb. Jakab István szerint a vizek visszatartása elengedhetetlen, ám ebben már most óriási viták vannak a zöldszervezetekkel és az Európai Unióval.

A víz alapvető fontosságát szerencsére senki nem vitatja, még a zöldszervezetek sem. Jakab István hangsúlyozta, hogy a holtágak és csatornák teljes körű rendbetétele elengedhetetlen, legyenek azok akár állami, önkormányzati vagy magántulajdonban. Ennek érdekében egy új program is készül, amelyben a gazdák aktívan részt vennének a vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésében.

A politikus kiemelte, hogy a kormány megteszi a szükséges lépéseket a kárenyhítési alapokkal kapcsolatban, de hosszú távú megoldásokra van szükség. Jakab István szerint a szántás elhagyása, a regeneratív technológiák alkalmazása és szárazságtűrő növények termesztése jelentené a fenntartható megoldást. Hozzátette, hogy a gazdáknak dolgozniuk kell, a kutatók feladata pedig a szükséges tudományos háttér biztosítása. Ahogy ő fogalmazott: "Nem panaszkodni kell, hanem cselekedni – mindenkinek!"