Drágaság és szakmaiság: kell-e a félmilliós foszfor műtrágyát kijuttatni?

A 2022-es év novemberének végén nagyjából 500.000 forint + ÁFA áron lehet MAP/DAP műtrágyákat beszerezni. Ez a leghatékonyabb foszfor pótlás a talajok számára. Ez az összeg 1-2 éve még a mostani harmada volt csak, így érdemes jól körbejárni, hogy mikor és főként mennyi foszfort érdemes kiszórni a szántóföldekre a hatékony termelés érdekében. Ha csökkentjük a talajunk foszforkészletét, azzal romlik a minősége. Vagyis a következő években ezt a kivett mennyiséget „illik visszatenni”.

A növények foszforigényét és a tápanyag felhasználásának részleteit a Danuba hírlevele foglalta össze pontosan és alaposan.

Miért kell foszfor a talajba?

A talajnak nem kell foszfor, a növénynek kell. Azért adjuk a talajba a foszfort, mert a növény levelén keresztül ezt nem lehetséges teljes mennyiségben pótolni. Két fázis van, ahol a növények foszfor igénye jelentősen megugrik.

• Az első a gyökeresedés. Ekkor építi fel a növény a gyökérrendszerét, ami – jobb esetben – akkora, mint a föld feletti rész. Amennyiben kisebb, akkor nem tud elég vizet és tápanyagot felvenni. Ha pedig nagyobb, akkor az nagy stabilitást, stressz ellenállóságot ad a növénynek.
• A második a virágzás. Az ember esetében is az anyaméhben felnövekvő embrió nagy mennyiségű energiát vesz magához. A növények esetében is hasonlóképpen van ez.

Fel tudja venni a növény a gyökeresedéséhez a szükséges foszfort a talajból?

A szakmai összefoglaló szerint ez több tényezőtől függ. Az első, hogy mennyi van benne? A talajvizsgálati eredmények segítenek ezt eldönteni. Az 50 ppm alatti talajokat igen gyenge talajoknak tekintjük. Ez azt jelenti, hogy 1 kilogramm talajban 50 milligramm foszfort tudott a talajvizsgálat során alkalmazott oldószer (ammónium-laktát AL) kioldani. A talajvizsgálatok 30 centiméter mélységben történnek, így egy hektáron ez 10.000 nm2 X 0,3 m = 3.000 m3 vagyis háromezer köbméter föld.

• Ha a talaj átlagos fajsúlyát 1,3-nak vesszük, akkor ez a 3.000 köbméter talaj 3.900 kilogramm
• Ha 1 kilogramm talajban 50 milligramm foszfort vettünk példaként, akkor 3.900 kilogramm talajban ez 195 kilogramm foszfort jelent
• Vagyis egy igen gyenge (50 ppm) talajban is van 195 kg foszfor 30 centiméteres mélységben

Mennyi foszfor kell a növényeknek?

Őszi búza esetében, ha ~4,5 kg/t foszfort vesz ki a növény a szemmel, akkor ez egy 8 tonnás termés esetén 36 kg/ha foszfor

Valójában még tovább, mert a talajban nem csak 30 centiméterig van foszfor és gyökér, hanem a gyökér jobb esetben lemehet akár 1,5 méter mélyre is!

Ez azt jelenti, hogy nem kell foszfor műtrágyát kiadni?

A cikk szerint nem jelenti azt, mert ha csökkentjük a talajunk foszfor készletét, akkor azzal romlik a minősége. Vagyis a következő években ezt a kivett mennyiséget „illik vissza tenni”. 

Ez azt jelenti, hogy valójában nem azért gyökeresedik jól a növényünk, mert előtte ősszel foszfor műtrágyát adtunk neki, hanem azért, mert a talajban már ott lévő foszfort fel tudta venni - írták.

A foszfor felvehetősége

Mitől függ a foszfor felvehetősége? Első helyen kell megemlíteni a talaj pH-kématását. A talajból a foszfor 6-7 közötti pH esetén tudja a legjobban felvenni a foszfort. Ahogy csökken a talaj pH-ja, úgy kötődik le több és több foszfor először alumíniummal, majd vassal, felvehetetlen formában.

A másik fontos tényező, ami a foszfor felvehetőséget befolyásolja az a talaj hőmérséklete. A talajból a foszfort a talaj mikroorganizmusai teszik felvehetővé. Ezek a hasznos gombák és főleg baktériumok 10 fokos talaj hőmérséklettől kezdenek éledezni. Az optimumuk 20-28 fok. A10 fok alatti talajban a foszfor felvehetősége szinte nulla. Ezért szükséges hideg talajban a maghoz strater mikrogranulátumot, vagy folyékony starter foszfor műtrágyát adagolni - írták.

A foszfor kijuttatás ismereteinek összefoglalása

Amennyiben az olvasó nem homoktalajon gazdálkodik, akkor abban mindig van annyi foszfor, ami a növénynek egy átlagos terméshez kell.

Ami miatt ez mégse felvehető a növény gyökere számára, hogy

• Nem 6-7 tartományba esik a talaj pH-ja
• Hideg talajba vetik a magot, ahol még nincs felvehető foszfor
• Nincs megfelelő talajélet, ami a talajban lévő foszfort felvehetővé tenné. Talán ez az utóbbi a legfontosabb, mert ha növelik a talaj humusztartalmát, akkor az puffereli a pH-t, sötétíti a talaj színét, vagyis melegebb lesz és több talajélet lesz benne.

Amennyiben betakarították a termést, és ki tudják számolni, hány kilogramm tápanyagot vittek le a területről, akkor azt előbb, vagy utóbb illik visszatenni.

Megoldások foszforra

Javítsa a talaja pH-ját! Törekedjen a 6-7 közötti pH-ra. Meszező anyagok használata. Ne dőljön be a csodaszereknek, ahol pár 100 kilogramm képes akár 1 pH-t is emelni!

Kerülje a hideg talajba (10 fok alatt) vetést, vagy adagoljon a vetéssel egy menetben foszfort (mikro starter vagy folyékony) a maghoz!

Növelje a talaja humusztartalmát! Ami nem ugyanaz, mint a szervesanyag. A lehullott szár és levél szervesanyag, de nem humusz - írták.