Drágább élelmiszerek, csökkenő számú cégek mellett – mi történik a magyar élelmiszeriparral?

Hogyan hat a magyar élelmiszeriparra a globális infláció, az emelkedő alapanyagárak és az egyre nagyobb munkaerőköltség? A NAV előzetes adatai szerint 2023-ban jelentős változások zajlottak az ágazatban: míg egyes területeken a cégek száma csökkent, az export és a belföldi értékesítés bevételei megugrottak. De mit jelent mindez a fogyasztók, termelők és a piac számára?

Általános ágazati trendek

A mezőgazdasági nyersanyagok egy része feldolgozatlanul került exportra, de az élelmiszeripar továbbra is kulcsszerepet játszik a magyar gazdaságban. 2023-ban azonban 5,1%-kal kevesebb vállalkozás tevékenykedett az ágazatban, mint 2020-ban. A foglalkoztatás is csökkent, miközben a bevételek látványosan emelkedtek:

• Értékesítési árbevétel: +56,1%
• Export árbevétel: +57,1%

A szektor 91,4%-át kis- és mikrovállalkozások adják, de a piacot a nagy- és közepes cégek dominálják, hiszen a bevételek 90,7%-a tőlük származik - írta elemzésében az AKI.

A külföldi befektetések is meghatározók: a vállalkozások 46,3%-a van külföldi tulajdonban, míg a fennmaradó részen hazai magán- és állami szereplők osztoznak.

Főbb szakágazatok 2023-ban

• Húsipar
  A húsfeldolgozás a legnagyobb foglalkoztatók közé tartozik: 390 cég 19,8 ezer főt alkalmazott, és 1505 milliárd forintos árbevételt ért el. A húsiparban keletkezik a szektor árbevételének 9,9%-a, miközben a foglalkoztatás 23,7%-át biztosítja.

• Olajgyártás
  Bár mindössze 46 vállalkozás tevékenykedik az olajgyártásban, ez a terület produkálta a második legnagyobb árbevételt, és a legnagyobb exportbevételt (422 milliárd forint).

• Tejipar
  A tejtermékgyártás kisebb szektornak számít, de jelentős eredményeket mutat: 70 vállalkozás 6,4 ezer főt foglalkoztatott, és 554,2 milliárd forintos árbevételt ért el. Ez a szektor adta az élelmiszeripar árbevételének 8%-át.

• Állateledel-gyártás
  Az állateledel-gyártó vállalatok 5,1%-kal részesedtek az iparági árbevételből, ám csak 1,7%-kal az exportból. A szektor foglalkoztatottsági aránya 2,4% volt.

Piaci kihívások és fogyasztói hatások

A globális infláció és az emelkedő alapanyag-, energia- és munkaerőköltségek komoly kihívások elé állítják az ipart. A folyamatosan növekvő árak miatt egyes termékeknél csökkent a fogyasztás, miközben a munkaerőhiány egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalkozásokra. Az ágazat alkalmazkodása tehát elengedhetetlen, ha meg akarja őrizni piaci versenyképességét.

A magyar élelmiszeripar 2023-ban kettős arcát mutatta: miközben a cégek száma és a foglalkoztatás csökkent, a bevételek jelentős növekedést mutattak. A nagy- és közepes vállalkozások továbbra is meghatározók, és a külföldi tulajdon aránya is magas maradt. Az emelkedő fogyasztói árak azonban nehéz helyzetbe hozzák mind a termelőket, mind a vásárlókat, így a jövő egyik nagy kérdése, hogyan tudja az ágazat kezelni a folyamatosan változó gazdasági környezetet.