„DNS-vonalkód” a terményeken

A Harvard Egyetem kutatóinak tanulmánya felvetette, hogy a haszonnövények termését egy olyan permetszerrel kellene kezelni, amely tartalmaz egyfajta DNS kódot, amelyet gomba- vagy baktériumspórákba juttatnak. Ennek célja az, hogy egy esetleges élelmiszer-mérgezés során könnyen visszavezethető legyen a termék származása. Bár első hallásra inkább veszélyesnek hangozhat ez a megoldás, nagyon is az emberek egészségét szolgálja.

A kutatók genetikailag olyan élesztőket és baktériumokat terveztek, amelyek DNS-e egyedi kódrészleteket tartalmaz, amely alkalmas azonosításra, illetve ezek felismerésére képes gyorsteszteket is fejlesztettek ki – írja az Index. Az elképzelések alapján, ha valaki megbetegszik egy terménytől, amelyet ilyen spórával permeteztek, akkor a DNS-kód segítségével visszavezethető a termőhelyre, a termelőre, a kereskedőre és az élelmiszerláncra a termény. Természetesen ez az eljárás semmilyen egészségi kockázatot nem jelent az emberek számára.

A termények feldolgozása során sem sérül a DNS-kód, így például a sütés sem árt, és ugyanúgy értelmezhető marad a kód, amely azért is fontos, mert napjainkban a globális kereskedelem következtében nehéz megállapítani, hogy pontosan honnan is származhat az adott termék. Így vélhetően az élelmiszer-mérgezések kiindulópontja is azonosítható lesz.

A WHO összesítése szerint minden évben minden tízedik ember megfertőződik élelmiszer-mérgezés miatt, és 400 ezren bele is halnak a fertőzésbe. Az ilyen élelmiszerek visszakeresése heteket és hónapokat vehet igénybe, ezért szinte lehetetlen a gyors reagálás.

A vizsgálat során Saccharomyces cerevisiae gombákat, azaz sörélesztőt és Bacillus subtilis baktériumokat módosítottak genetikailag. A baktériumok genomjából eltávolították azokat a géneket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a baktérium aktiválódni tudjon. Az élesztőt is elölik permetezés előtt, de érdemes tudni, hogy ez a gomba minden erjesztett élelmiszerben ott van, így a kenyértől az alkoholokig, mindenhol találkozhatunk vele.

A spórák tartósságát úgy vizsgálták, hogy különböző felületekre juttatták azokat, majd pedig letörölték vagy felporszívózták őket, a spórák pedig hónapok múltán is érintetlenül maradtak a felületeken. Az éles tesztelés során pedig cserepes növények leveleire juttatták, ahol minden cserépben lévő növény egyedi DNS-sel rendelkező spórát kapott, és egy hét elteltével vizsgálták meg azokat újra. Az eredmények pedig kimutatták, hogy az adott levél mely cserépből származik, tehát a kísérlet sikeres volt.

Érdemes tudni, hogy nem ez az első alkalom, amikor baktérium spórákat használnak a növénytermesztésben, és permetezik ki azokat a növényekre. Sok biogazdaság alkalmazza ugyanezt a megoldást, viszont ők nem hatástalanítják a baktériumokat. A spórák a vegyszeres permetszereket helyettesítik, ugyanis néhány gazdálkodó szerint azok használata veszélyes lehet az emberi egészségre. A biogazdaságokban általánosságban használt baktérium a Bacillus thuringiensis (Bt). A kutatócsoport vizsgálatai erre a területre is kiterjedtek, és 24 boltban vásárolt élelmiszert vizsgáltak meg, amelyekből tízen találtak Bt-spórákat.

A kutatók szerint a Bt törzsekhez is adhatóak génmódosított spórák, amelyek a korábbi példákhoz hasonlóan visszakövethetőek. Amerikában a módosított Bt törzsek már engedélyezettek a mezőgazdaságban, ezért a hatósági eljárás sem jelent problémát, nagyobb kérdést az emberek befogadóképessége jelent.