Több mint 100 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrás jutott el a 2021-es év végéig a magyar gazdákhoz. A kifizetések ütemezésében azonban komoly változás történt, mert nagyon sokan éltek a kormány által lehetővé tett határidő-módosításokkal. Ennek következtében az idei év során továbbra is jelentős összegek kerülhetnek a korábbi nyertes pályázókhoz. A vidékfejlesztési pályázatok közül összesen 4117 esetben kérték a vállalt beruházás megvalósítási idejének meghosszabbítását a nyertesek, a határidő-módosítások mintegy 351 milliárd forintnyi megítélt forrást érintenek.

Jelentős összeghez jutottak az elmúlt év végéig a magyar gazdálkodók: a Vidékfejlesztési Program keretéből mintegy 1070 milliárd forintot fizetett ki a nyertes pályázóknak a Magyar Államkincstár. A Magyar halgazdálkodási operatív program forrásai közül pedig további 12,24 milliárd forint jutott el az érintettekhez – írta a Magyar Nemzet. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a legnagyobb összeget az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fizették ki a termelőknek: két jogcímen több mint 250 milliárd forint jutott el így a gazdálkodókhoz. Az ökológiai gazdálkodásra átállást célzó jogcímek keretében pedig 52 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki a programban részt vevő termelőknek a Magyar Államkincstár. A különböző beruházási felhívások közül a feldolgozóiparnak szánt támogatások közül csaknem 69 milliárd forintot utaltak át a nyertes élelmiszeripari cégeknek, a borászatok által végrehajtott fejlesztésekkel kapcsolatban pedig 19,8 milliárd forint érkezett meg az érintettek bankszámlájára az elmúlt év végéig.

Csúsztatják a határidőket az áremelkedések miatt: több mint 4100 halasztási kérelmet adtak be a vidékfejlesztési pályázatok beruházásaira - Fotó: Magro.hu, CSZS, Kismaros

Az állattenyésztési támogatások számai

Az állattenyésztés fejlesztését célzó konstrukciókban összességében több mint 75 milliárd forint kifizetése történt meg, ebből 19 milliárd forintot a baromfi-, 23,5 milliárdot a szarvasmarha-, 17,5 milliárd forintot a sertéstelepek korszerűsítésére fordítottak a gazdák, 3,7 milliárd pedig a juh- és kecsketelepek korszerűsítését célozta meg. A kertészetek által benyújtott pályázatok közül a múlt év végéig a 60 milliárd forintot is meghaladó összeget fizetett ki az érintetteknek az Államkincstár, a legnagyobb tételt – 20,8 milliárd forintot – kertészeti gépek vásárlására fordították a gazdálkodók. Az üvegházak és fóliaházak létesítését célzó felhívás eredményeképp összesen 17,7 milliárd forintot fizetett ki a kincstár, a gombaházak és hűtőházak építését és korszerűsítését támogatandó 13 milliárd forint, az ültetvénytelepítésekre pedig 8,4 milliárd forint érkezett a termelők számlájára.

A mezőgazdaság mellett a vidéki térségek fejlesztését szolgáló pályázatokon is jelentős összegű kifizetések történtek az elmúlt időszakban. A Nagy István által közölt adatok szerint például a településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciójára 25,5 milliárd forint korábban már megítélt támogatást fizetett ki a kincstár, a helyi külterületi közutak karbantartására vásárolható gépekre pedig további 40 milliárd forint jutott el az önkormányzatokhoz.

Tömegével kértek határidőmódosítást a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei

Az agrárminiszter azt is közölte, hogy a vidékfejlesztési pályázatok közül összesen 4117 esetben kérték a vállalt beruházás megvalósítási idejének meghosszabbítását a nyertesek, a határidő-módosítások mintegy 351 milliárd forintnyi megítélt forrást érintenek. A kormány ugyanis – elsősorban az építőiparban végbement drasztikus áremelkedések miatt – lehetővé tette, hogy a pályázatok nyertesei az eredetileg vállalt határidő helyett később valósítsák meg a vállalt beruházásokat. Ezzel számos esetben sikerült elkerülni azt, hogy a megnövekedett költségek miatt meghiúsuljanak a támogatással érintett fejlesztések.

A cikk szerint az agrárminiszter által nyilvánosságra hozott adatokból az látszik, hogy a legtöbb határidő-módosításra vonatkozó kérelem azon pályázatok esetén érkezett be a kincstárhoz, amelyek valamilyen építést tartalmaznak. A kis méretű terményszárítók korszerűsítése és építése című felhívás esetében 325 nyertes kérte a hosszabbítást, míg az élelmiszeripari feldolgozók közül 502-en éltek a lehetőséggel. Szintén jelentős volt a határidő-módosítás a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójánál, mintegy 424 esetben kérték a hosszabbítást az önkormányzatok, a külterületi közutak fejlesztését pedig 391 esetben halasztották későbbre.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Brit tudós találmánya révén kerülhető el a „foszfogeddon”

2025.02.09.

A foszfát, amely kulcsfontosságú az élelmiszer-termelésben, elárasztja a vízi utakat, de egy új, szivacsszerű anyag visszajuttathatja azt a talajba a növénytermesztéshez.

Felgyorsulhat a generációváltás a magyar agráriumban

2025.02.09.

Január 15-től hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete, amelyre már hosszú ideje vártak az agrárium szereplői. Lendületet kaphat segítségével a mezőgazdaság megújulása, felgyorsulhat a generációváltás.

Magyar munkás nincs – sokan már életvitelszerűen munkanélküliek –, maradnak a filippínók

2025.02.09.

Miközben a kormány felére csökkentette a vendégmunkás-engedélyek számát, és szűkíti a potenciális küldő országok körét is, a munkaerőhiánnyal küzdő, de mégis fejleszteni tervező cégek egymás után látják be, hogy csak hazai munkaerővel már nem tudnak működni. A több ágazatot érintő helyzet a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is érezteti a hatását.

Partner

A mikotoxinok járványa

2025.02.09.

A takarmány gyakran tartalmaz különféle mikotoxinokat, amelyek eltérő szerkezetűek. A hatékony toxinkötőket úgy kell kialakítani, hogy ezekből a különböző mikotoxin-struktúrák közül a lehető legtöbbet megkössék. A B.I.O. Tox® nagyon jó értékeket mutat ezen a területen.

Partner

Hogyan csökkentheti az állattartás költségeit és növelheti hatékonyságát?

2025.02.09.

A takarmányozás optimalizálása, a genetikai fejlesztések és a precíziós állattenyésztés kulcskérdések a modern állattartásban. Hogyan lehet csökkenteni a hizlalási költségeket? Milyen takarmányozási stratégiákkal érhető el jobb teljesítmény? Hogyan használható a genomika az állattenyésztés hatékonyságának növelésére? Ezekre a kérdésekre is választ ad a HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállítás állattenyésztési szekciója, amely 2025. február 13-án Debrecenben várja az állattartókat, takarmányozási szakembereket és döntéshozókat.

2026-ban kerülhet piacra a vírusfertőzéseket kimutató burgonyaválogató robot

2025.02.09.

Az AI-alapú képfeldolgozás rohamos fejlődésen megy keresztül, az intelligens rendszerek egyre jobban felismerik a növényeket. A következő lépés a betegségek azonosítása. A Croptimal egy olyan burgonyaválogató robotot fejleszt, amely képes vírusfertőzések kimutatására. A startup várhatóan 2026-ban dobja piacra a Potatopro névre keresztelt gépet.

Partnerhírek
Partner

A mikotoxinok járványa

2025.02.09.

A takarmány gyakran tartalmaz különféle mikotoxinokat, amelyek eltérő szerkezetűek. A hatékony toxinkötőket úgy kell kialakítani, hogy ezekből a különböző mikotoxin-struktúrák közül a lehető legtöbbet megkössék. A B.I.O. Tox® nagyon jó értékeket mutat ezen a területen.

Partner

Hogyan csökkentheti az állattartás költségeit és növelheti hatékonyságát?

2025.02.09.

A takarmányozás optimalizálása, a genetikai fejlesztések és a precíziós állattenyésztés kulcskérdések a modern állattartásban. Hogyan lehet csökkenteni a hizlalási költségeket? Milyen takarmányozási stratégiákkal érhető el jobb teljesítmény? Hogyan használható a genomika az állattenyésztés hatékonyságának növelésére? Ezekre a kérdésekre is választ ad a HATÉKONYSÁG 2025 Konferencia & Kiállítás állattenyésztési szekciója, amely 2025. február 13-án Debrecenben várja az állattartókat, takarmányozási szakembereket és döntéshozókat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 170 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás