A cseresznyepiac alakulása Európában

A világon a legtöbb cseresznyét Törökországban termesztik; az Európai Unión belül Spanyolország jár az élen a termesztésben; Magyarországon átlagosan 5-10 ezer tonna cseresznyét szüreteltek le a gazdák az elmúlt években. De vajon kik a legnagyobb fogyasztók?

Törökország idén is hatalmas mennyiségű cseresznyét takaríthat be gyümölcsfáiról. Szakértők szerint 550 ezer tonnás termés várható. Eközben Spanyolország sem panaszkodhat, ott is jó – bár egy kategóriával kisebb – termés várható. 80 ezer tonnára számítanak a gazdák, bár ez elmarad a 2009-2014 közt mért 95 ezer tonnás átlagtól.

Franciaországban 2 százalékkal csökkent a cseresznye termésmennyisége 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest. Összesen 46,3 ezer tonna gyümölcs került le a fákról. Ugyan az előző szezonhoz képest kevesebb volt a gyümölcs, de az előző 5 év átlagát 14 százalékkal sikerült túlszárnyalni. Közben a termőterület is csökkent, már csak 8 ezer hektáron termesztenek cseresznyét a francia gazdák. Érdekesség, hogy 2014-ben Franciaország 7,3 ezer tonna cseresznyét importált, míg 7,2 ezer tonna gyümölcs került exportra. A legnagyobb importpiac Németország és Spanyolország volt, míg a legtöbbet Németországba és EU-n kívüli piacokra exportáltak.

Még mindig Törökországban terem a legtöbb cseresznye

Az EU belső piacán a legnagyobb exportőr frisscseresznye tekintetében Spanyolország évi 21-29 ezer tonnás eladással. Mögötte Ausztria áll. Évente 13-15 ezer tonna cseresznyét tudnak exportálni. A legnagyobb frisscseresznyei importőrnek Németország (28-32 ezer tonna) és az Egyesült Királyság (10-13 ezer tonna) számítanak.

Az unió frisscseresznye-külkereskedelmi mérlege negatív volt 2014-ben, ekkor összesen 34,5 ezer tonna cseresznye került behozatalra, míg 23,9 ezer tonnát szállítottak ki az Európai Unió területéről. A behozott cseresznye javát Ausztria, az Egyesült Királyság és Németország vásárolta fel. A legnagyobb külső exportőrök Törökország és Chile voltak. Törökország 2014-ben az egy évvel korábbinál 6 százalékkal kevesebb, 25,2 ezer tonna cseresznyét szállított az EU területére, melynek több, mint fele Ausztriában talált gazdára. Eközben Chile 60 százalékkal növelte az Európai Unióba szállított cseresznye mennyiségét, 4,9 ezer tonna gyümölcsöt szállítottak be.

Az Európai Unió frisscseresznye-kivitele 26 százalékkal 23,9 ezer tonnára esett vissza 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest, Oroszország felé pedig 43 százalékkal kevesebb, 12,9 ezer tonna gyümölcs került értékesítésre.

Magyar cseresznyepiac

Hazánkban az ezredforduló elején még 18,2 ezer tonna cseresznyét termesztettek a gazdák. Ez a mennyiség az előző 5 évben 5-10 ezer tonnára esett vissza. Frisscseresznye-külkereskedelmünk ezzel együtt pozitívnak mondható. A KSH adatai szerint a kivitel 1127 tonna volt 2014-ben, míg a behozatal mindössze 15 tonna. Az exportált cseresznyéből 5008 tonna az orosz piacon került értékesítésre és jelentős mennyiség vándorolt Ausztriába, Németországba és Lettországba is.

A 2015-ös évben idáig 7 tonna cseresznye érkezett hazánkba, amely a tavaly ilyenkor mért adatok duplájának felel meg. Az importcseresznye túlnyomó része Franciaországból származik.

Az itthon leszüretelt cseresznye javát a belső piacokon értékesítik a kereskedők.

Budapesti Nagybani Piac

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű korai cseresznye idén a tavalyi évhez képest egy héttel később, a 21. héten jelent meg. A 21-26. hét között a hazai cseresznyét 43 százalékkal magasabb áron (670 Ft/kg) adták, mint egy évvel korábban. A budapesti fogyasztói piacokon 680-1400 forint/kg áron jelent meg a magyar cseresznye. A kínálat bővülésének hatására az árak kezdtek lejjebb esni, a 26. hétre 580-700 forintba került a cseresznye kilója. Az üzletekben a belföldi cseresznye ára a 800 forintos kilónkénti nyitóárról a 26. hétre 660 forintra csökkent.

Forrás: AKI