Borulhat az ökológiai egyensúly Magyarországon a meglepő új betolakodók miatt

Magyarország vadon élő ízeltlábú faunája egyre gazdagodik – ám korántsem minden újonnan megjelenő faj örömforrás. Sok közülük invazív, globálisan terjedő kártevő, amelyek jelentős ökológiai és gazdasági problémákat okozhatnak.

Az utóbbi években felbukkant az Ameles spallanzania nevű imádkozósáska is – magyar elnevezés hiányában talán „törpe imádkozó sáska” néven hivatkozhatnánk rá. Ez a mindössze 2–4 centiméteres faj eredetileg Marokkótól Dél-Európáig él, hazánkba feltehetően a kertészeti árudákból importált fák (olajfa, pálma, citrus) révén került. Ugyanakkor előfordulása már 2020-ban is dokumentálták a főváros környékén és a villányi Szársomlyó-hegyen, ami részben az északi elterjedést segítő klímaváltozásnak köszönhető. A kifejlett sáskák ugyan kis rovarokkal táplálkoznak, így nagy mezőgazdasági kártevőnek nem számítanak, ám invazív jellegük miatt érdemes figyelemmel kísérni terjedésüket.

Sokkal komolyabb gondot jelentenének viszont a japán cserebogár előretörése: ez a kelet-ázsiai eredetű bogár több kontinensen is elterjedt már, és a talajban fejlődő pajoroktól a vándorló, petéző kifejlett egyedekig minden életszakaszában pusztít. Több mint 300 növényfaj táplálékául szolgál – a gabonától a gyümölcsökön át a szőlőig –, és ahol megtelepedik, komoly termésveszteséget okoz.

Az emberi egészségre is veszélyes újabb ízeltlábú a sünkullancsnak is nevezett Ixodes hexagonus albínó változata, melyet nemrégiben egy kiskutyában fedeztek fel. Bár fő gazdái a sünök, az érett kullancsok előszeretettel szívnak vért macskákból, kutyákból és emberekből is, miközben Lyme-kórt okozó baktériumokat terjeszthetnek.

(Forrás: szabadfold.hu)