Biztos, hogy drágul a kenyér, csak az a kérdés, mikor és mennyivel

Biztosra vehető, hogy a kenyér ára emelkedni fog, a kérdés már csak az, hogy mennyivel, mivel a fogyasztók tűréshatáruk szélénél járnak. Az idei aszály jelentős károkat okozott, de a helyzet nem olyan súlyos, mint két évvel ezelőtt. Ahogy véget ért a nyár és a termények nagy részét már betakarították, elkezdhetjük értékelni az idei szezont. Bár nem volt az agrárium számára ideális év az extrém meleg és száraz időjárás miatt, ami az árakban is meg fog mutatkozni, az aszály leginkább az őszi betakarítású növényeket érintette, mint a kukorica, a napraforgó és a szója, melyeknél a tavalyihoz képest jelentős hozamcsökkenés várható.

Bár örülhetünk annak, hogy a mostani év jobb volt, mint a 2022-es, amikor az időjárás súlyosan károsította a mezőgazdaságot, ami sok termék árának megduplázódásához vezetett rövid időn belül. Ahogy Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese elmondta, az idei év nem volt könnyű, a tavalyinál aszály szempontjából egyértelműen rosszabbul alakult.

Az eddig betakarított búza, árpa és repce hozama átlagosnak mondható, azonban az aszály hatása megyénként eltérő. Az ország kétharmada súlyos aszálykárokkal küzdött, míg egyes területeken nem volt jelentős probléma. Az idei termés nemcsak mennyiségében, de minőségében is gyengébb. A búza hektáronként átlagosan 5,7-5,8 tonna hozamot adott, ami illeszkedik az elmúlt öt év átlagába.

Összesen körülbelül 5 millió tonna búzát takarítottak be az idén, ebből mintegy 3 millió tonna fedezi a hazai fogyasztást, így exportálásra is marad elegendő mennyiség. A hazai ellátásbiztonság teljes mértékben megoldott, a magyar búzatermelés képes kielégíteni az igényeket, emellett árpából is jelentős mennyiség kerül kivitelre.

A búza 80%-a takarmány minőségű, míg a maradék 20% malmi minőségű, amelyet a malomipar hasznosíthat. Ez az árakban is megmutatkozik: a takarmánybúza ára elválik az étkezési búzáétól. Giczi elmondása szerint az elmúlt években ez nem mindig volt így, sőt, előfordult, hogy a takarmánybúzáért magasabb árat ajánlottak.

Bár a korábbi évekhez hasonló komoly áremelkedés nem várható, mint amikor a fehér kenyér ára rövid időn belül 300 forintról 1000 forintra nőtt, az Agrármarketing Centrum szerint idén nagyjából 10%-os drágulásra lehet számítani. Azt azonban nehéz megjósolni, hogy ez miként jelenik majd meg a boltokban, mivel a fogyasztói tűréshatár ezt már nemigen teszi lehetővé.

A gabonákhoz képest a zöldségeknél és gyümölcsöknél az aszály mellett komoly hatással van a termésmennyiségre a tavaszi virágzás ideje. Idén rendkívül hamar, már februárban megindult a virágzás, ami márciusra lezajlott, különösen a csonthéjasoknál. Emellett tavasszal többször is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, ami leginkább a kajszi, meggy és alma termését sújtotta.

Az idei légköri aszály is súlyos volt, és a megszokottnál erősebb UV-sugárzás, valamint hőstressz is nehezítette a helyzetet. A dinnyetermelők azonban szerencsések voltak, mivel a dinnyetermés kiváló lett, szemben az almával és a meggyel, ahol minőségi problémák adódtak. Bár a hazai almatermés a tavalyinak megfelelő, a kevés öntözhető terület és az aszály miatt az ősz elején kezdődő betakarítás nehézségekkel jár.

Az alma árának emelkedése várható jövő év elején, amikor a hazai készletek kifogynak, és importra szorul a piac.

Forrás: Mandiner