Betiltaná a szalmabála erőművek számára történő értékesítését az agrárminiszter

Az agrárminiszter betiltaná a szalmabála erőművek számára történő értékesítését, a döntés előtt még egyeztetnek az érintettekkel, akiket kompenzálni kívánnak. Kiemelt cél, hogy a kedvező szabályozási környezet megteremtése mellett a támogatások folyamatosan rendelkezésre álljanak az agrárium szereplői számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Aranyeső Kft. tárolói beruházásának átadóünnepségén, a Somogy vármegyei Kapolypusztán.

Az agrárminiszter betiltaná a szalmabálák erőművek számára történő értékesítését. A tárcavezető hozzátette, a döntés előtt még egyeztetnek az érintettekkel, akiket kompenzálni kívánnak. Nagy István méltatta a Kányai Mezőgazdasági Cégcsoporthoz tartozó Aranyeső Kft. tudatos talajművelését és a nehéz piaci körülmények között kiutat kereső növénytermesztését. Az Agrárminisztérium közleményét szemléztük.

Több fontos agrártémára muszáj odafigyelni

A magyar tulajdonban lévő cég 1,2 milliárd forintos beruházással, ezen belül a Vidékfejlesztési programban elnyert 482 millió forintos támogatással épített egy modern szárítót és növelte számottevően tárolókapacitását - tette hozzá. A miniszter felidézte, hogy az elmúlt három évben sorozatban érték "embert próbáló" kihívások és nehézségek az agráriumot. "A kiutat önök jelentik a tudásukkal, tapasztalatukkal, kétkezi munkájukkal" - fogalmazott. 

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi fejlesztési ciklusban a magyar kormány az európai országok közül egyedüliként maximális nemzeti társfinanszírozást nyújt az uniós forrásokhoz, megháromszorozva ezzel a támogatási lehetőségeket. A források mellett jó szakemberek, megújuló agráregyetemi képzés is segíti a mezőgazdaságot a kiútkeresésben - mondta. 

Hangsúlyozta, "minden egyes gabonaszem, amit feldolgozás nélkül viszünk a piacra, elmulasztott lehetőség. A gabonát bőrben kell értékesíteni" - mondta, utalva az állattenyésztésben rejlő lehetőségekre. 

Megemlítette, nyugat-európai minisztertársai közül többen is nyilatkoztak arról, hogy uniós támogatásokat kívánnak az állattenyésztésük leépítésére fordítani, ami további lehetőségeket rejt a magyarok számára. 

"Mi nem leépíteni szeretnénk, hanem fejleszteni az állattenyésztésünket a források megháromszorozásával, hogy visszafoglaljuk az adottságainknak megfelelő helyünket a piacon" - fogalmazott. Megemlítette, hogy 3 millió muszlim él Európában, az ő bárányhús iránti igényük és a táplálkozási divatirányzatok is lehetőséget teremtenek - mutatott rá. Nagy István az egyik legfontosabb problémának nevezte, hogy az elmúlt 50 évben a talajban élő mikroorganizmusok száma 90 százalékkal csökkent. 

"Utolsó órában vagyunk, hogy a talajaink termékenységét megőrizzük" - fogalmazott.

A vállalkozás működéséről bővebben

Kőszegi László tulajdonos elmondta, az új beruházás magas színvonalú technológiai fejlesztés, amelynek révén hatékonyabbá és környezetkímélőbbé vált a vállalkozás termelése. Céljuk az értékteremtés, ezért a megtermelt jövedelmet visszaforgatják. Invesztálnak a földterületek termőképességének megőrzésébe, közel 200 gazdával működnek együtt a térségben, és évente 550 millió forintot fizetnek be az államkasszába különböző adók révén - sorolta.

Gergácz Zoltán ügyvezető az MTI-nek elmondta, a Kőszegi család tulajdonában álló Kányai Mezőgazdasági cégcsoport csaknem 7 ezer hektárnyi területen gazdálkodik Siófoktól délre, Somogy hátrányos helyzetű falvainak térségében. A 85 embert foglalkoztató vállalkozás 2022-ben 9,5 milliárd forintos árbevétel mellett több mint 1 milliárd forintos eredményt ért el, a tavalyi azonban "jó ha nullára kijön" - fogalmazott. Az idén 17 féle növény, köztük cukorrépa, mák és ipari borsó betakarítására is készülnek - mondta az ügyvezető.