Bár nő a hamis őstermelők száma, a szermaradványból nem lett több
Egyre többször találnak a Nébih ellenőrei olyan álőstermelőket, akik nem a saját terményeiket árulják a helyi termelői piacokon. Nem csak ez a kockázat fogadja a piacra járó embereket, azzal is gondolniuk kell, vajon milyen a növényvédőszer-felhasználás szigora a piaci árusoknál?
A Nébih tavaly is kiemelten ellenőrizte a termelői piacokat - írta az Agrárágazat. Ez azért is fontos, mert a lakosság jelentős köreiben előszeretettel választják az őstermelők, a háztájiban előállított terményt. Elsősorban azt várják e terményektől, hogy több hasznos tápanyagot tartalmaznak, mint az intenzív termesztési környezetből vagy importból származók. Miután azonban hazánkban 389 ezer aktív őstermelő és 0300 helyi piac van, kérdés, garantálható-e a vásárlók élelmiszerbiztonsága a piaci árusítás során is. Miután továbbá Európán belül Magyarországon a legmagasabb a zöldség-gyümölcsterményeket terhelő áfa, a csalások is nagyban kötődnek e termékkörhöz, és az áfacsalt import termék sokszor megjelenik álőstermelők standján - fogalmaztak.

Európai szinten a szermaradvány a magyar piaci terményekben
A legfontosabb kérdésben, a növényvédőszer-maradék vizsgálata terén megnyugtató adatot közölt a Nébih. A hatóság ellenőrzi az elsődleges növényi termékeket, a friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs tételek minőségét, jelölését, a tételek nyomon követhetőséget, illetve a növényi higiénia és mezőgazdasági szennyeződéseket. A hatóság laboratóriumhálózata termékcentrikusan évente mintegy 900 friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta-vizsgálatot végez növényvédőszer-maradékra. Összességében a határértéket meghaladó minták száma a nemzetközi szinten elfogadott 1,5% körül volt az elmúlt években. Ez annak is köszönhető, hogy a termelőknek permetezési naplót kell vezetniük, amit a piacon ellenőrzéskor be kell mutatniuk. Csak az adott kultúrára engedélyezett készítményeket használhatják, rájuk nézve is kötelező az élelmezésügyi lejárati idő betartása - írták.
Egyre több az álőstermelő az országban
A piaci ellenőrzésekkor az árusítás során még mindig a leggyakoribb jogsértés az őstermelői nyilvántartásba be nem jelentett, felvásárolt termékek értékesítése. A mezőgazdasági őstermelő ugyanis csak azt a terméket értékesítheti, amit saját gazdaságában őstermelőként állított elő, és csak azt, ami szerepel az őstermelői nyilvántartásban. A nyilvántartásában szereplő termékeket nem vásárolhatja fel.
A Nébih vizsgálja azt is, hogy az őstermelő által eladott vagy eladandó termék mennyisége megfelel-e annak, amennyit a saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni (termőterülete, termés mennyisége alapján). Az ellenőrzések során kiderült, hogy a jogsértések száma nem csökken. Sőt, emelkedik az olyan álőstermelők száma, akik bár bejelentik a terméket – ezzel próbálják legalizálni az árusítást –, a nyilvántartásban szereplő terület ellenőrzésekor azonban kiderül, hogy ott nem lelhető fel az ültetvény vagy az állomány.
Kevesebb az ellenőrzés
Sajnos, az utóbbi években az ellenőrzések száma némileg csökkent. A Nébih főként piaci ellenőrzéseket végez, minden, az ingyenesen hívható Zöldszámra érkező bejelentést kivizsgál. Sokszor a termelés helyét is érintik az ellenőrzések, különösen, amikor az értékesítésnél már látható, hogy nem saját termelésből származhat a termék (pl.: felvásárolt, kultúra/fajta vagy nem termelhette az ellenőrzés időszakában) vagy volumene meghaladhatja a nyilvántartás alapján számítható mértéket. A Nébih mezőgazdasági igazgatási szerve évente átlagosan 30-40 piaci és termőhelyi ellenőrzést végez, ezek mellett az adminisztratív ellenőrzések pedig folyamatosak, napi szinten 1-2 főre kerül sor. A kistermelők ellenőrzésére tavaly 4149 alkalommal került sor, helyi termelői piacon 55 hatósági ellenőrzés történt.
Két éve még a Nébih által ellenőrzött kereskedelmi egységek száma 92, a tételek száma pedig 271 volt, a vármegyei kormányhivatalok által ellenőrzött pedig 3876, a tételek 9061. Tavaly már a Nébih által ellenőrzött kereskedelmi egységek száma eddig 57, a tételek száma pedig 122, a vármegyei kormányhivatalok által ellenőrzött pedig 3621, a tételek 8340 - írta a cikk.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
A kukorica mikrobiológiai készítményeinek szerepe
2025.02.19.A mikrobiológiai készítmények élő gombákat vagy baktériumokat, illetve zöldalgákat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a talajegészségre és termesztett növényeinkre. Megvédik őket a gombakórokozóktól, feltárják a tápanyagokat, elősegítik a kultúrnövény fejlődését és ellenállóvá teszik a stresszhatásokkal szemben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AGRO.bio termékei milyen szerepet játszanak a bőven termő és egészséges, toxinmentes kukorica előállításában.
Tudományos érdekességek a baktériumkészítményekről
2025.02.18.A baktériumkészítményekben is találhatók helper (segítő) baktériumok, melyek a stresszkezelésben játszanak szerepet. Például, szárazság esetén képesek más baktériumtörzsek kolóniái köré nyálkaburkot, vagyis biofilmet képezni, megóvva a baktériumokat a kiszáradástól.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 172 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés