Bálint gazda is megmondta: jól kell bemeszelni a fák törzsét, hogy legyen értelme a védekezésnek

A meszezés megvéd a tavaszi fagytól, ráadásul a ráérős téli hónapokban is végezhető munkafolyamat. Fontos előny, hogy a rovarok és a gombák elpusztulnak a mészréteg alatt. A mésztejet egy 10-12%-os szuszpenzióban gombaölő szerként és sebgyógyító anyagként is használják a kertészek. Meszezésre legjobb a 5-8%-os mésztej, amely úgy állítható elő, hogy egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adnak, majd hosszan keverik. Alkalmanként csak annyi mésztejet érdemes keverni, amennyire aznap szükség van. A kikevert mésztejet legalább két órán keresztül hagyni kell pihenni. További részletek a cikkben.

A meszezés egyik előnye az, hogy ha a tavasszal gyorsan kihajtó kajszi törzsét fehérre kenik mésztejjel, akkor az egyre melegebben tűző nap nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést és ennek következtében a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat. A hátránya, hogy egy kicsit munkás és egyáltalán nem biztos, hogy a tavasz úgy alakul, hogy szükség is lesz rá. Ezt viszont csak utólag lehet majd tudni - írta a Bálint gazda oldal, a legendás Dr. Bálint György kertészeti portálja.

Hogyan kell meszezni a fák törzsét?

Először is mésztejet kell keverni, majd azt fel kell vinni a fák törzsére, esetleg vastagabb ágaira. A fehér felület visszaveri a napfényt, kevésbé melegszik át a törzs. Tavasszal az eső magától eltávolítja a felesleges meszet. A fák virágzása úgy egy héttel későbbre tolódik, amikor már kisebb a fagyveszély.

Hogyan készítsük el a meszet?

A legfontosabb, hogy a mésszel való foglalatoskodás az emberre is veszélyes, ezért védőruházat kell hozzá. Hosszú szárú gumikesztyű, gumicsizma, munkás ruha, sőt, a fröcskölésveszély miatt egy (védő-)szemüveg is.

A meszezés kedvező hatásai

Fontos előny, hogy a rovarok és gombák is elpusztulnak a mészréteg alatt. A mésztejet egyébként egy 10-12%-os szuszpenzióban gombaölő szerként és sebgyógyító anyagként is használják a kertészek. Meszezésre legjobb a 5-8%-os mésztej, amelyet úgy állíthatunk elő, hogy egy rész oltott mészhez nyolc rész vizet adunk, majd hosszan keverjük. Alkalmanként csak annyi mésztejet keverjünk, amennyit aznap fel is használunk. A kikevert mésztejet legalább két órán keresztül hagyni kell pihenni - foglalta össze az oldal.

Mi a különbség az oltott mész, a mésztej és a meszes víz között?

A vízzel való hígítás mértéke határozza meg, hogy a mészből oltott mész, mésztej vagy meszes víz lesz-e. Az oltott mész neve kalcium-hidroxid, ami színtelen kristályos anyag, a gyakorlatban fehér por, vízzel vegyítve pedig massza. Ha ezt több vízzel hígítjuk, akkor a kalcium-hidroxid rossz oldhatósága miatt tejszerű zagy (durva diszperz rendszer) lesz belőle, ez a mésztej. Ha a mésztej ülepszik, akkor a tiszta felúszó rész telített vizes oldat lesz, aminek a neve mészvíz vagy meszes víz.

Mivel és mikor a legjobb meszelni?

A meszelőnél jobb választás egy erős sörtéjű gyökérkefe, amely a munka közben a kéreg leváló részeit levakarja és meszet a legtöbb helyre bejuttatja. A meszet lemossa a nagyobb eső, ezért a munkát száraz időszakban célszerű végezni, amikor van esélye a mészrétegnek megszáradni. Ha valakinek sok ideje van, akár több rétegben is felviheti a meszet a törzsre, ezzel erősíti a hatását. Meszelésre legjobbak a téli hónapok. A lényeg, hogy tél végén már kifejthesse védő hatását, de lehetőleg ne túl korán kerüljön a helyére a mész, különben tavaszra lemosódik.

A mészréteg alatti kártevők elpusztulnak, a talaj pedig meszesedik

A rovarok és gombák gyérítésén kívül nem mellékes az sem, hogy az esőkkel a talajba mosódó mész legtöbbször jótékony hatással van az elsavanyodó talajokra. A házi kertekben a helyben bomló avar, a komposzt, a néha kiszórt műtrágya ugyanis mind-mind savanyítják a talajt, tehát ezt a folyamatot ellensúlyozhatja a bemosódó, lúgos mész - írták.