Bajos a magyar burgonya helyzete, behozatal és csökkenő termőterület is alakítja

A 2022-es aszályos év nem kedvezett a magyar burgonyának, így a 2023-as év elejére már importtal töltötték fel a boltok a készleteket egészen az első koranyári termésig. Az viszont, hogy hiány mutatkozik a magyar burgonyából, nem egyedül az időjárás függvénye, hiszen a hazai termőterület évek óta csökken, viszont a termékekkel szemben támasztott szigorú előírások és elvárások változatlanok. Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) sajtóreferense beszélt az ágazat helyzetéről.

Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) sajtóreferense a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a 2024-es évben, akárcsak idén, év elején ismét import burgonyára szorulhat az ország.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a burgonya termőterülete és termésmennyisége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat Magyarországon. 2022-ben például 199,2 ezer tonna burgonya termett, mintegy 17%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a csökkenés 2023-ban is folytatódott: ekkor ugyanis 5,83 ezer hektárról 161,5 ezer tonna burgonyát takarítottak be. A KSH adatai alapján a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13%-kal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22%-kal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett. Hollandiából 18%-kal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28%-kal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a tavalyinál 18%-kal kevesebbet, 931 tonnát vittek ki, valamint Horvátország, ahová viszont 78%-kal nőtt a kivitel, ami így elérte a 705 tonnát.

A behozatal függvényében

A 2023-as év az előzetes betakarítási adatok ismeretében terméshozam tekintetében mindenképpen sikeresebbnek mondható, de év elejétől továbbra is importárura szorul az ország. A burgonya termőterülete tovább csökkent. A termelőknek az időjárás és az egyre szigorodó elvárások is kihívást jelentenek, így

ha nem hoz fordulatot az ágazatban egy célzott támogatás, vagy más változás, tovább szűkülhet a növény vetésterülete.

A statisztikák alapján a termőterület csökkenése idén is folytatódott, ez a folyamat azonban nem most kezdődött. Több termelő állt át más növény, például hagyma-, vagy káposztafélék termesztésére. Az aszály, a kedvezőtlen időjárás csak az egyik ok volt, amiért 2022-ben, illetve 2023-ban gyengébb lett a termés. A másik fontos tényező a talaj nedvességhiánya okozta drótférgesség és a burgonya más betegségei, mint a fuzárium fertőzés vagy a foltosodás, melyek ellen egyre kevesebb eszközük van védekezni a termelőknek. Ugyanakkor minél kevesebb vegyszert lehet alkalmazni a termesztés során, annál kevésbé tudnak megfelelni a minőségi elvárásoknak is az bolti értékesítésben - mondta Kulich Éva, az OBTT sajtóreferense.

A drágulás kódolható és jósolható

A szakember arról is beszélt, hogy amikor az import burgonya váltja a hazait a boltok polcain, mindig történik valamekkora drágulás. Az import árát többek között az euróárfolyam és a szállítási költségek is befolyásolják, 2023-ban pedig az európai burgonyának sem volt jó éve. A szakértő elmondása alapján összvolumenben kevesebb, méretben viszont nagyobb burgonyák termettek idén, mely nem kifejezetten van szinkronban a vásárlói, ezáltal a kiskereskedelmi igényekkel. 

Az import boltokba kerülése, vagyis a burgonya drágulása 2024-ben, az év elején várható, de fontos, hogy a kereskedelem, és nem a termelők kompetenciája a polci árak kialakítása. Azt még nem lehet megmondani, mennyivel lesznek magasabbak az árak, ez attól is függhet, kivezetik-e kötelező akciózást - fogalmazott.

Mennyiség, minőség, technológia

Az, hogy a kisebb területen megtermett mennyiségből mennyi kerülhet a boltokba, nem csak a hozam mennyiségén, de a minőségén is múlik. A minőség pedig az időjárás, illetve az alkalmazott növényvédők függvénye is. Az árat pedig a készletek nagysága, a vetőgumó és az előállítás egyéb költségei határozzák meg elsősorban. A hazai burgonyakészletek mostanra több egymást követő évben elfogytak már az év végére - mondta.

A burgonyatermelők, a Szövetség tagjai is elkötelezett gazdálkodók, nem fogják egyik évről a másikra feladni, más növény termesztésébe fogni, ez nem ilyen gyors folyamat. Viszont a jelenlegi kihívások mellett a burgonya termőterülete, hozama nem tud növekedni, amire pedig szükség lenne. Továbbá szakszerű tárolókapacitások szűkében is vagyunk. Célzott uniós, vagy hazai támogatásra és integrációra lenne szükség, hogy a termőterület ismét növekedni tudjon és megfordítható legyen a csökkenő tendencia - mondta Kulich Éva.