Az idei április ismét sokakban felveti a kérdést: van-e értelme Magyarországon gyümölcsöt termeszteni?

Az április első napjaiban jelentkező hideghullám komoly károkat okozott a hazai mezőgazdaságban. Több térségben is -8 Celsius-fok alá süllyedt a hőmérséklet, ami különösen a gyümölcsösöket sújtotta – egyes helyeken akár teljes terméskieséssel is számolni kell. A leginkább veszélyeztetett növények idén is a csonthéjas gyümölcsök (például a kajszi, cseresznye, meggy) és az almatermésűek (mint az alma, körte, birs) voltak. Ezeknél nemcsak mennyiségi kiesés, hanem jelentős áremelkedés is várható.

Kétféle fagy, eltérő következmények

A Kárpát-medencére jellemző tavaszi fagyokat alapvetően két típusba soroljuk: a kisugárzási fagyok jellemzően derült, szélcsendes éjszakákon alakulnak ki, és inkább lokális jellegűek. Ezzel szemben a szállított fagyok – mint amilyenek idén is előfordultak – sarkvidéki eredetű hideg levegőt hoznak magukkal, és akár 8–10 órán át is tartósan fagypont alatti hőmérsékletet okozhatnak. Az április 7–8-án tapasztalt lehűlés ez utóbbi kategóriába tartozott: több egymást követő éjszaka is országosan fagypont alá esett a hőmérséklet, súlyos károkat okozva különösen a gyümölcsfákban és a friss vetésű növényekben - foglalta össze cikkében a Greenfo.

„Volt, ahol -8 fokig is lehűlt a levegő – ez már azonnali károkat jelent a virágzó gyümölcsfák számára” – mondta Tölgyfa József növényvédelmi szakmérnök, a Vitafer Hungária Kft. tanácsadója. Hozzátette: a fagyok gyakorisága és intenzitása az éghajlatváltozás számlájára is írható, és évről évre egyre nehezebb előre kiszámítani, mikor jön a veszélyes lehűlés.

A virágzás alatti fagy a legveszélyesebb

A tavaszi fagyok különösen a korán virágzó gyümölcsfajokat sújtják, hiszen a virágzó növények ekkor a legérzékenyebbek. A kajszi, cseresznye, meggy és szilva mellett már az alma, körte és birs is veszélybe került. Egy-egy fagyos éjszaka akár teljes virágállományt is megsemmisíthet, így a gyümölcsösök sok helyen 80–100%-os termésveszteséget szenvedhettek el.

Léteznek védekezési lehetőségek, de nem mindenhol segítenek

A fagykárok elleni védekezéshez különféle technológiák állnak rendelkezésre – szélgépek, füstölés, fagyvédelmi öntözés –, de ezek hatékonysága csak korlátozott. Néhány foknyi különbséget jelenthetnek, ám az idei hosszan tartó hidegben ez sem volt elegendő.

„Az ilyen időszakokban az aminosavakat, biostimulátorokat és bizonyos tápelemeket – mint a bór, MKP vagy karbamid – érdemes bevetni. Ezek segíthetnek a növények gyorsabb regenerálódásában, javítva a virágzás eredményességét” – javasolja Tölgyfa József.

Import nélkül aligha ússzuk meg

A hazai gyümölcstermelés idén valószínűleg nem lesz képes kielégíteni sem a friss piaci, sem az ipari feldolgozáshoz szükséges mennyiséget. Ráadásul nem csak Magyarország szenvedett el jelentős fagykárokat – Lengyelországban és Ausztriában is súlyos termésveszteségekről számoltak be, ami tovább szűkíti az elérhető kínálatot a régióban.

„Nem kizárt, hogy idén a hazai ellátás biztosításához is importra lesz szükség. Ez pedig az árak további emelkedését vetíti előre, különösen a csonthéjas gyümölcsöknél” – figyelmeztetett a szakértő.