Az Európai Zöld Megállapodás lehetséges hatása az Európai Unió és Magyarország növénytermesztésére

Hogyan járuljon hozzá a mezőgazdasági termelés globális élelmiszerellátáshoz és miként tartsa fenn azt, miközben csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását? Hogyan tartsa fenn a biológiai sokféleséget, de szorítsa vissza a társadalmat és a környezetet potenciálisan károsító ráfordításokat, miközben biztosítja, hogy ne kerüljön ki több termőterület a termelésből? Több összetett kérdést is feltettek az Agrárközgazdasági Intézet munkatársai az általuk írt tanulmányban. A téma az Európai Zöld Megállapodás lehetséges hatása az Európai Unió és Magyarország növénytermesztésére.

A NAK anyaga írt arról, hogy a fentieken kívül az éghajlatváltozás kezelésének egyre sürgetőbb szükségessége többletfeladatokat ró az EU mezőgazdaságának döntéshozóira. Az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) keretében “A termelőtől a fogyasztóig” (Farm 2 Fork) stratégia az éghajlat semlegességének 2050-ig történő elérését segíti elő. A program 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését célozza meg. Ennek eléréséhez az élelmiszer-termelésben jelentős módosításra, a növényegészségügyi stratégiák átállítására és a mezőgazdasági ágazatban az innováció felgyorsítására lesz szükség. 

Szabó Levente és Nábrádi András tanulmánya a bevezetőben feltett kérdésekkel foglalkozik. A dokumentum teljes terjedelmében itt olvasható. A címe "Az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország növénytermesztésére". A tartalomból szemléztünk néhány fontosabb részt.

A tanulmány összefoglalója

Számos előrejelzés, melyet e tanulmányban részlegesen vagy éppen teljesen bemutattunk, ellentmondásos eredményeket közöl - fogalmazták az összegzés első mondatában. Egyesek szerint az Európai Bizottság által javasolt F2F-stratégiában az adott inputcsökkentések az EU mezőgazdasági termelésének és az exportpiacokon való versenyképességének csökkenéséhez vezetnének. Ezen közlemények alapján a jelenlegi mezőgazdasági termelési eljárás mellett a stratégiákban szereplő mezőgazdasági inputanyagok csökkentett felhasználásából eredő változások az élelmiszerek árának emelkedéséhez, a fogyasztói, emiatt a fogyasztás csökkenéséhez, és bármilyen furcsa is, a GdP csökkenéséhez vezetnének. 

Az első feltételezésünk, hogy „a GD és az F2F-stratégia problémamentesen kivitelezhető, veszteség nélkül megvalósítható” nem állja meg a helyét, nem fogadható el.

Igazolja ezeket a szekunder kutatás során bemutatott modellszámítások eredményeinek összessége. A hatás elsősorban az EU tagállamait érinti, a GdP és a gazdasági jólét és a jóllét csökkenését is előre jelzi. Látva a ma már globális szinten jelentkező és a mezőgazdasági termelés közvetlen és közvetett költségeire, valamint az élelmiszeriparra is hatást gyakorló inputárak és általános költségek emelkedését, amely mellé társul 2022-ben Európa több országában jelen lévő tartósan száraz periódus, prognosztizáljuk, hogy az élelmiszerárak drasztikus emelkedése várható.

A kínálat hiánya ugyanolyan kereslet szintjén áremelkedéshez vezethet, hiszen az alapvető élelmiszerek esetében a kereslet importból történő kielégítése árfelhajtó hatással bír - fogalmaztak.

A precíziós mezőgazdaság és a technológia sem lesz elég?

Az ellátási láncok lassulása mellett a tengerentúli és a szárazföldön belüli szállítmányozás költségei is jelentősen megemelkedtek az elmúlt néhány évben az energia árának emelkedése miatt. 2021-től pedig elszabadultak az energiaárak.

Tudomásul kell vennünk, hogy ez nem valós. Több ismeretanyag, technika és technológia is rendelkezésre áll, ami már most segíti a GD és az F2F célkitűzéseit, elvárásait. Egy nagy „csoport” viszont hiányzik a megvalósíthatóság tárházából, nevezetesen a „szükséges feltételek”. A feltételek is több szegmensből állnak: politikai feltételek, makro- és mikrogazdasági feltételek, vállalati- pénzügyi, de hangsúlyozottan még az emberi erőforrás feltételei az összes gazdasági feltételeken túlmenően.

Ebben az összefüggésben a termelési veszteségek és az élelmiszerár-emelkedés elkerülése mellett csak akkor lehet elérni a ráfordítások felhasználásának várható csökkentését, ha a szükséges beruházásokat rövid távon végzik el, és az időkeretet 10-20 évvel meghosszabbítják. Ahogyan arra a tanulmány is utal, érdemes lehet a modern, hatékony technológiák bevezetését, elterjedését, nagy felületen és területen való alkalmazását segítendő, a szükséges beruházásokat minél hamarabb meglépni. Így érdemes célzottan támogatni a precíziós technológiai beruházásokat, az azok használatához szükséges szolgáltatásokat, képzéseket, tudástranszfert, a jövőbe mutató fejlesztéseket és kutatásokat, hiszen az ágazatfüggetlen energiaáremelkedés mellett további input-, élőmunka- és egyéb költségemelkedés várható - írták.