Az európai gazdák nagyon nem örülnének Ukrajna EU-csatlakozásának

A közel egy évvel ezelőtti orosz invázió megtizedelte Ukrajna termését, és akadályozta a gabonaexportot, amely a világ teljes exportjának tizedét tette ki. Most visszatért a hatalmas agrárnemzet, termékei elárasztják az Európai Unió keleti tagországainak piacait. Rémálom ez Ukrajna EU-szomszédai gazdálkodói számára, és a régió kormányai "sürgős választ" követelnek a hatás enyhítése érdekében, miután a gabonaimport tavaly több millió tonnára nőtt, szemben az előző évek néhány ezer tonnájával. A kínálati zsúfoltság ízelítő lehet az elkövetkezendő dolgokból, ha Ukrajna egy napon az EU tagja lesz.

A háború ellenére Ukrajna továbbra is a kukorica, a búza, a napraforgó és más gabonafélék, valamint a baromfihús legnagyobb exportőrei közé tartozik. A fekete-tengeri kikötőkön keresztül folytatódik az export az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás értelmében, amely lehetővé teszi a biztonságos áthaladást. Az importvámok eltörlése miatt azonban egyre több gabona érkezik nyugat felé az EU szárazföldi „szolidaritási sávjain” keresztül - írta a Politico.

Ha Ukrajna holnap az EU tagjává válna, messze a legnagyobb összeget a 386 milliárd eurós közös agrárpolitikából kapná , amely az országokat mezőgazdasági területük szerint jutalmazza. Mezőgazdasági területei nagyobb területet fednek le, mint egész Olaszország. Az átlagos gazdaság pedig 1000 hektáron terül el, míg az EU-ban mindössze 16 hektár.

A hírek szerint Ukrajna a következő két éven belül az EU-csatlakozásra törekszik. A nemrég lezajlott EU–Ukrajna csúcstalálkozó előtt azonban az uniós biztosok kijevi látogatásának célja az volt, hogy megfékezze ezeket a nagy várakozásokat. Mivel a csatlakozás egyelőre távoli álom, az EU törekvései „jogosan arra irányulnak, hogy segítsék Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

Az orosz invázió nyomán Brüsszel felfüggesztett minden vámot és kvótát az ukrán áruk importjára, beleértve a mezőgazdasági termékeket is. Az intézkedés Kijevnek gazdasági mentőövet dobott, de súlyosan érintette az EU államainak mezőgazdaságát.

Különösen a lengyel gazdálkodók panaszkodtak , hogy a mezőgazdasági termékekre kivetett vámok hiánya soha nem látott mennyiségű ukrán gabonát vonz a helyi piacra, amely ahelyett, hogy áthaladna az országon, közvetlenül versenyez a hazai termeléssel.

A bulgáriai gazdák eközben azt mondják, nem tudnak pénzt keresni az ország alapvető exporttermékének számító napraforgómag termesztésével. Az ukrán import húszszoros megugrása közel felére kényszerítette az árakat. A helyi termés több mint háromnegyede kiszorult a feldolgozókból.

Az EU utolsó brüsszeli mezőgazdasági miniszteri találkozóján Lengyelország, Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia a megugrott ukrán gabonaimport korlátozására és az érintett gazdálkodók kártalanítására szólított fel.

Az országok nem a vámok újbóli bevezetését, de azonnali cselekvést kértek a helyzet súlyosbodásának megakadályozása érdekében. Már az is felmerült, hogy aktiválják a blokk mezőgazdasági válságtartalékát. Ennek hatálybalépéséhez azonban mind a 27 tagország jóváhagyása szükséges.

Mivel Ukrajna képes több millió tonna olcsó – de jó minőségű – gabonát termelni, az EU jelenlegi mezőgazdasági vezetői, köztük Franciaország és Lengyelország, hirtelen komoly versennyel néznek szembe, amelynek a megnyerését sem az agronómiai potenciáljuk, sem a termelési költségük nem tenne lehetővé számukra.

Ukrajna csatlakozásának kilátása azonban lökést adhat az EU mezőgazdasági ágazatának reformjához. Egyrészt ösztönözhet a jelenlegi területalapú mezőgazdasági támogatások eltörlésére a meghatározott természeti és környezetvédelmi szolgáltatások javára. Ez pedig több pénzt jelenthet a számos kormány által előnyben részesített kisebb, családi gazdaságok számára.

Ukrajna csatlakozása a geopolitikai téren is hatalmas befolyást adna az EU-nak. A blokk részesedése a globális búzaexportban önmagában 30 százalék körüli lenne, megelőzve a jelenlegi piacvezető Oroszországot.