Az EU döntésén múlik, hogy többet trágyázhatnak-e a gazdák a jövőben

Egyes szerves trágyák esetében magasabb tápanyag-határértékek lesznek alkalmazhatóak, ha az Európai Bizottságban folyó felülvizsgálat ilyen értelemben módosítja az Európai Unió nitrát irányelvét. A tervezet áprilisban napirendre került, és például szerves vagy fermentált trágyából nyert, feldolgozott nitrogénre bizonyos feltételek mellett a 170 kilogrammos határértéket is átléphetőnek minősítenék. A cél többek között az, hogy több nitrogént lehessen pótolni ásványi műtrágyákkal, csökkenjenek a gazdálkodók költségei.

Az EU Bizottsága rendeletmódosítást készít elő, amely többek között a feldolgozott szerves trágya kezelésének szabályozását enyhítené. A tervezet már áprilisban napirendre került, és például szerves vagy fermentált trágyából nyert, feldolgozott nitrogénre bizonyos feltételek mellett a 170 kilogrammos határértéket is átléphetőnek minősítenék. A cél az, hogy több nitrogént lehessen pótolni ásványi műtrágyákkal, csökkenjenek a gazdálkodók költségei és a függőségi helyzetek a nemzetközi műtrágyaszállításoktól - írta az Agrárágazat. 

Az európai demokratikus hagyományoknak megfelelően a Bizottság nyilvános konzultációt indított erről. A mezőgazdasági termelők több ország agrársajtója alapján üdvözlik a nitrogénkorlát tervezett növelését. Ami érthető: a termelők érdeke a korlátozás enyhítése, ugyanakkor nyilván ugyanilyen fontos közérdek a termőtalajok és a felszíni vizek védelme is - írták.

Hazai kísérlet igazolja a dózismennyiség rugalmas alkalmazását

Magyarországon a NAK 2017 óta kezdeményezte az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (nitrátrendelet) módosítását, ugyanis a szabályozás több ponton kedvezőtlen, a magyar gazdák számára versenyhátrányt is okozó elemet tartalmazott. Az október 31. és február 15. közötti téli trágyázási tilalmi időszak lerövidítését 2021 őszére elérte a kamara, és módosult az úgynevezett pentozán hatás kivédésére kijuttatható többletnitrogén mennyiségének alkalmazhatósága is az ország valamennyi területén. Enek értékét nem kell beleszámítani a Nitrátrendelet 3. számú mellékletében szereplő, a növények számára termőhelyenként eltérően megállapított, maximálisan kiadható nitrogén mennyiségébe. 

Ugyanakkor a NAK azt is jelezte, hogy a maximális dózisok alacsonyak olyan gazdaságok számára, amik hatékonyabb technológiákkal, fajtákkal magasabb termésszintet és minőséget tudnának produkálni. Ezt a NAK és a KITE Zrt. partneri gazdálkodókkal, 4-5 évig tartó kísérletben igyekezett alátámasztani, és idén a kísérletet lezárták.

A vizsgálat eredményei kimutatták: növénytől, termőhelyi adattól függően eltérő, de 20- 50 kilogramm közötti többletnitrogén kiadagolása nem okoz környezeti terhet, azt a növény felveszi és beépíti. A többletnitrogén-kijuttatás értéke nem feltétlenül a termésmennyiségben, de a beltartalmi értékekben kimutatható számos növényfajnál. Az eredmények rámutatnak arra is, hogy a dózisok mennyiségét gazdaságfüggően célszerű megválasztani - fogalmaztak.