Az esőzések ellenére kritikus a talajnedvesség

Az elmúlt napok záporai csak kevés helyen enyhítették számottevően a csapadékhiányt, a középső országrészben és keleten sokfelé igen száraz a talaj, pedig nyári kapás növényeinknek ebben az időszakban lenne szükségük a legtöbb csapadékra. A kánikula szombaton átmenetileg megszűnt, és bár azóta ismét 30 fok környékére melegedett a levegő, de a forróság egyelőre nem tér vissza, azonban jelentősebb csapadék a héten is csak kevés helyen valószínű.

A múlt héten is minden nap előfordultak záporok, zivatarok hazánkban, de nagyobb területre kiterjedő számottevő csapadék csak szerdán és szombaton fordult elő. Szerdán az ország keleti felén, a Tisza mentén és foltokban a Tiszántúlon enyhítették az aszályt záporok, zivatarok, melyeket felhőszakadások kísértek, majd szombaton a délnyugati országrészben hullott jelentősebb mennyiségű csapadék. Péntek kivételével a többi napon is előfordult egy-egy felhőszakadás, de ezek csak igen kis területet érintettek. Így az elmúlt öt nap csapadékmennyisége az említett területeken sokfelé alakult 10 és 30 mm között, míg a Dunántúl északkeleti felén, az Alföld nyugati és keleti peremén valamint az Északi középhegység jelentős részén alig esett. A harminc napos csapadékösszeg is nagy területi eltéréseket mutat, a középső országrészben sokfelé 20 mm sem esett, míg a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mérhettünk. Ez a mennyiség azonban az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 mm-el elmarad az ilyenkor szokásostól.

Az elmúlt hét nagyobb felhőszakadásai és esői által érintett tájakon a talaj felszín közeli része átnedvesedett, és a középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, az ország jelentős részén a lehullott csapadék azonban éppen csak a nedvességtartam szinten tartásához volt elegendő, ez a szint azonban többfelé igen alacsony. A felső egy méteres talajréteg a Mezőföldön, az Alföld nyugati, déli valamint keleti tájain kritikusan száraz, a növények csak a mélyebb rétegben találnak nedvességet. Hazánk területének közel kétharmadán közepes vagy nagyfokú aszály jelei figyelhetők meg - írta elemzésében a HungaroMet.

A hőmérséklet múlt kedden tetőzött, akkor az Alföldön 37 és 42 fok közé melegedett a levegő, de máshol is 32-36 fokot mérhettünk. A hét közepén kissé mérséklődött a forróság, éjszakánként egyre többfelé hűlt 20 fok alá a levegő, de a maximumok továbbra is 30 fok fölött alakultak. Szombaton az északkeleti országrész kivételével jelentősen lehűlt az idő, de vasárnap ismét 30 fok körüli csúcsértékek voltak jellemzőek.     

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi kalászosok és a repce aratása befejeződött, a betakarítás időszakának második felére jellemző meleg, nagyrészt száraz idő kedvező volt a munkára.

A napraforgó és a kukorica elvirágzott, vagy a virágzás végén jár, most igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül csak néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban kapják meg az országban. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet az állományok. A hőség a virágzás időszakát is lerövidítette, és ez a termésátlagokban is meg fog mutatkozni. A fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet, zöld tömegben egyelőre még nem látnak nagyon nagy elmaradást a műholdak.

A levélnedvesség időtartama a csapadékos napokon és területeken volt csak magas átmenetileg. Szerdán a Dunától keletre érte el sokfelé a 17-19 órát, szombaton pedig az Északi középhegység kivételével országszerte 20-24 órán át nedvesek voltak az állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, szintén szombaton, a Dunántúlon volt magas, a többi napon jellemzően alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a száraz, meleg idő a legtöbb helyen nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index értéke az évszaknak megfelelően magas. A kalászosok és repce tábláinak zöld tömege teljesen lecsökkent, a nyári kapás növényeké is lassan csökkenni kezdett. Az anomália térkép továbbra is sokfelé az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban elsősorban az Alföldön és a Mezőföldön kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, ami már az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 950 és 1100 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 160-210 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-200 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben, tavaly augusztus első napjaira gyűlt össze ekkora hőösszeg, mint az idén július közepére.

A folytatásban eleinte mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időben lesz részünk, majd a hétvégén egyre többfelé tér vissza a kánikula, és a száraz idő. A hét közepéig több hullámban az eddigieknél hűvösebb légtömegek érik el hazánkat, így mérséklődik a meleg, csütörtökön országszerte 30 fok alatt alakulnak a maximum értékek, és elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani, melyeket lokálisan felhőszakadás is kísérhet. A lehulló csapadék mennyisége azonban csak kevés helyen, főként az Északi-középhegység térségében és egy-egy felhőszakadás által érintett foltban haladhatja meg a 10 mm-t. Péntektől csökken a csapadékhajlam, és melegszik az idő, a hétvégén száraz, meleg időre van kilátás, de vasárnap este újabb hidegfront várható.