Az eredményes gazdálkodáshoz az ökológiai inputanyagok jelentik a kulcsot

Az induló Agro-ökológiai Program nagy lökést adhat a magyarországi ökológia gazdálkodásnak. Bene Lászlóval, a Biohelp International Magyarország értékesítési vezetőjével tekintettük át az e területen várható változásokat és újdonságokat.

Mi jellemzi most az ökológia gazdálkodás helyzetét Magyarországon?

Magyarországon jelenleg 300 ezer hektárnyi területen folyik ökológiai gazdálkodás, ami az EU átlagot (kb. 7 %) eléri ugyan, viszont ha mélyebben belemegyünk a részletekbe azt láthatjuk, hogy ennek több mint 60 százaléka gyep és legelő, tehát termelő tevékenységet nem folytató terület. Ausztriában – ezzel szemben – 27% felett van az ökológiai területek aránya, sőt, például Burgenlandban ez a 30%-ot is meghaladja. Azért érdemes ezt a párhuzamot vizsgálni, mert a két ország klímája hasonló.

Mióta beszélhetünk érdemi ökológiai gazdálkodásról Magyarországon?

Az ökológiai gazdálkodás komolyabban, mintegy 10 éve indult meg, bár már a 90-es évek elejétől voltak ilyen jellegű úttörő gazdálkodók az országban. Ők még elsődlegesen elhivatottságból tették mindezt, az egészséges élelmiszer-előállítás iránti igény motiválta őket. Manapság már az eredményesség és a rentábilis termelés is szempont, amit az EU-támogatások, illetve az egyre szélesebb körben elérhető ökológiai támogatások is erősítenek.

Hirdetés

Jellemzően kik foglalkoznak ezzel?

A Magyarországon ökológiai gazdálkodást folytató termelőket két csoportra oszthatjuk. Az egyik nagyon extenzív módon, szinte csak a legminimálisabb inputtal vagy input hozzáadása nélkül termel, inkább csak a támogatásért. Illetve létezik egy egyre dinamikusabban fejlődő csoport, akik már eredményes gazdálkodnak, és egyre intenzívebb módon, az inputanyagok széles választékát használják.

Van-e még valamilyen fontos különbség a két ország helyzete között ebből a szempontból?

Míg Magyarországon a nyersanyag-előállítás az elsődleges cél, és az árualap 80-90%-a exportra megy, addig Ausztriában rendkívül magas a hozzáadott érték, a termés feldolgozottsága, ezért lényegesen magasabb áron tudnak értékesíteni.

Tehetik ezt azért is, mert az ökológiai termékek piaca is lényegesen nagyobb ott. Szerencsére Magyarországon is nő a kereslet, és mind az áruházláncok, mind a vevők egyre nyitottabbak e termékek iránt, viszont elég komoly a lemaradásunk.

Mely területeken érezhető a legdinamikusabb fejlődés itthon?

Elsősorban a szőlészet-borászat, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztés terén, de a szántóföldi növénytermesztés is egyre inkább bevonódik. Növekszik azon gazdálkodók száma, akik a konvencionális mellett párhuzamosan ökológiai gazdálkodást is folytatnak. Én azt gondolom, hogy ez az irány erősödni fog, mert az inputanyagok árának elszabadulása a figyelmet a minél nagyobb mennyiség termeléséről az eredményességre irányította. Így az ökológiai gazdálkodás jobban a fókuszba kerület.

Ennek a folyamatnak az AÖP is adhat egy lökést…

Igen, azt mondhatjuk, hogy az Agro-ökológiai Program talán a lehető legjobb időben érkezett. Sok az AÖP-be lépő konvencionális gazda tulajdonképpen az ökológiai gazdálkodás felé tesz egy lépést. Ha nem is lesz mindenki regisztrált ökológiai gazdálkodó, de részben azokat az eszközöket, módszereket fogja használni, amiket ott a mindennapokban használnak. Az utóbbi két évben egyre több és több konvencionális gazda érdeklődik az ökológiai inputok iránt. Míg 3-5 évvel ezelőtt elsődlegesen a bőtermő, nagyon intenzíven termeszthető fajtákat keresték a gazdálkodók, most már egyre inkább nyitnak azok irányába, amelyek kisebb inputhozzáadással termeszthetők és ellenállóbbak a betegségekkel és gyomokkal szemben, azaz az ökológiai célra nemesített fajták iránt. Tehát én nemcsak az ökológiai gazdálkodásban gazdálkodók körére szűkíteném le ezt a kérdést, hanem inkább azt vizsgálnám, hogy kik azok, akik az Agro-ökológiai Program szellemében gondolkodnak.

A két évvel ezelőtti beszélgetésünkön elhangzott, hogy Ausztriában az értékesített biológiai növényvédő szerek több mint 30%-a a konvencionális gazdálkodókhoz kerül. Magyarországon milyenek az arányok az inputok terén?

A tavalyi év vízválasztó volt ebben a tekintetben. Az egyik sikertermékünk, a több ezer tonnás mennyiségben értékesített pelletált, fermentált csirketrágya kétharmada konvencionális gazdákhoz került, bár ezt nyilván a műtrágya-mizéria is elősegítette. A vetőmagok hozzávetőlegesen 10-15 százaléka, míg növényvédő szereink 15-20%-a szintén a konvencionális termelésben landol.

És az az arány még tovább nőhet a már említett AÖP-nek köszönhetően...

Az idei évben nagyon komoly érdeklődés mutatkozik a terméke0ink iránt, bár csak  március vége, április eleje óta kezd tisztulni a kép, hogy mely inputanyagok kerülnek be a rendszerbe. És ez az érdeklődés – szerencsére - rendelésekben is megmutatkozik.

Üzletileg hogyan sikerült a tavalyi év?

A 2020-as nyitásunk óta minden évben fejlődni tudtunk annak ellenére, hogy az első két évben a Covid keményen rányomta a bélyegét a lehetőségekre. A tavalyi évben az árbevételünk, ami a hazai és a romániai eladásokból származik, meghaladta az egymilliárd forintot. Magyarország 60, Románia pedig 40 százalékkal részesedik ebből. A tavalyi év slágerterméke a már említett Biofer Natur pelletált, fermentált csirketrágya volt, amely az egész szezon során keresett, nem csak az öko- de a konvencionális gazdálkodók körében, de emellett a vetőmag- és a növényvédő szer üzletágunk is szépen fejlődik. Az idei első negyedév pedig minden várakozást felülmúlt, még a 2022-es év hasonló időszakának egyébként kiemelten jó számait is 30-35 százalékkal meghaladtuk. Az év további részével kapcsolatban is bizakodó vagyok, mivel a már említett Agro-ökológiai Program még további lendületet adhat ezen inputok értékesítésének.

Mely termékeikre hívná most fel a termelők figyelmét aktuálisan?

A szőlészetekben most a védekezésnek van itt az ideje. Ehhez ajánlanám a legnagyobb mennyiségben fogyó, Vitisan SP termékünket, ami egy kálium-hidrogén-karbonát. Lisztharmat és szürkepenész ellen használható. Emellett a rovarölő szerek is egyre inkább fókuszba kerülnek, így például a Dipel DF, ami nemcsak a szőlőben jelent megnyugtató megoldást, de a zöldségtermesztők, illetve az üvegházi kultúrákban gazdálkodók is használhatják lepkehernyók ellen.

Az biológiai növényvédelem egyik legdinamikusabban fejlődő területe a feromonos légtértelítés. Az Isonet L Plus a tarka szőlőmolyok ellen rendkívül hatásos. A termék diszpenzerei telítik a légteret a tarka szőlőmoly nőstényeinek ivari csalogatóanyagával, ami által a hím és a női egyedek nem képesek találkozni, párosodni, és így a populációjukat teljesen vissza lehet szorítani. Burgenlandban már 30-40 százalékban ezt a technológiát használják, de terjed itthon is.

De ezeken kívül több mint 40 termékkel foglalkozunk, amikről mindenki bővebb információt talál a biohelpinternational.com honlapunkon. A növénytermesztés szinte minden ágában, legyen az szántóföldi, szőlészeti vagy kertészeti, tudunk megoldásokat kínálni. Emellett természetesen a szaktanácsadás is részét képezi az üzleti szolgáltatásunknak.

Várható-e még valamilyen újdonság?

2024-ben lépünk a piacra egy olyan biostimulátorral, ami mind a konvencionális, mind a biogazdálkodók számára segítséget jelent majd. Ez egy világszabadalom, amiből az amerikai kontinensen és Ázsiában már több millió litert értékesítettek, és Organic Vitazyme névre hallgat.

Hol és mikor lehet legközelebb a cég termékeivel találkozni?

A NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-n kiállítóként veszünk részt. Az érdeklődők az RWA standján találnak majd meg bennünket.

(x)