Az árrés nem profit: közgazdaságtani alapokról adott ki közleményt a kereskedelmi szövetség

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az élelmiszer-inflációval kapcsolatos tényeket kívánták megosztani. Az árrés nem egyenlő a profittal — szögezte le a szakmai szervezet állásfoglalása. Az OKSZ nemzetközi élelmiszerkiskereskedői az árrésből fizetik meg közel 50 ezer magyar munkatársuk munkáját, a piaci áron fizetett rezsit, a közterheket, valamint az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót.

Ez utóbbi közterhet, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell fizessék a költségvetésbe - írta a közlemény az MFOR szerint.

Nem nyerészkednek

A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrés-stop szabályozás nem vonatkozik - fogalmaztak.

Az írás közlése szerint a legolcsóbb 1.5 százalékos UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. 

A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:

• a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10 százalék körül volt átlagosan;
• a vaj esetében 11 százalék körül volt átlagosan;
• a tejföl esetében 16 százalék körül volt átlagosan.

Az árrés-stop intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit. Az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók. 

A szabályozás több problémát is felvet:

• a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
• azokban az országokban, ahol létezik árrés szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.

Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az együttműködés pártján áll. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor - zárták a közleményt.

Az árrés-stop hatásairól az ATV is összeállított egy anyagot, ezt is szemléztük:

Vannak olyan termékek, amelyek ára kevesebb mint felére csökkent az árrés-stop bevezetése óta. Ezek közé tartozik például a Rama sütőmargarin vagy a Nádudvari joghurt. Nagy Márton egy Facebook-videóban sorolta az egy hete bevezetett szabályozás eredményeit. „Száz termék ára több mint 40 százalélkal esett, 874 termék ára csökkent. Az összes, árrés alatt levő termék ára 17,7 százalékkal zsugorodott” – mondta.



A Portfolio összehasonlítása szerint ugyanakkor a vizsgált több mint 250 termékből 1044-nek csökkent, 319-nek viszont emelkedett az ára. A 800 grammos Pick téliszalámi csaknem 3000 forinttal, a félkilós Gyermelyi spagetti majdnem 300 forinttal, a 340 grammos Bonduelle prémium csemegekukorica pedig 10 forint híján 400 forinttal lett drágább.



30-40 százalék közötti mértékben emelkedett a Bonduelle csemegeuborka, a Wiesbauer Prémium bécsi sertésvirsli és a Pommes Fantasy fagyasztott hasábburgonya ára. Az árucikkek körülbelül egyharmada érintett árrés-stoppal az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint. A nemzetgazdasági miniszter múlt héten azt mondta, több termékre is kiterjesztik a korlátozást, ha az üzletek elkezdenek keresztárazni.



„A veszteségüket a kereskedők más termékek árának a növekedésén keresztül próbálják elérni. Ez is szóba került a tegnapi megbeszélésen, és elhangzott az én számból, hogy ha ez megtörténik, akkor ez a kiszélesítés ez elindul, tehát az egyharmadból kétharmad lesz vagy háromharmad lesz” – fogalmazott Nagy Márton.



A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint nincs szó keresztárazásról, az üzletek kapacitásának nagy részét ugyanis leterheli az új jogszabályoknak való megfelelés, és mindenképp szeretnék elkerülni a hatósági árak bevezetését.



„Egyáltalán nem láttunk olyan jelenséget, hogy a kereskedő azon tudott volna gondolkodni ebben a néhány napban, hogy keresztfinanszírozzon a termékeken. Az áremelkedés tulajdonképpen egy akciós időszaknak végét jelenti.” – mondta Neubauer Katalin.



Az egyik hazai üzletlánc kommunikációs igazgatója kiemelte, a szabályozás közvetve a kisebb boltokat is érinti. „Jelentősek a veszteségek, és nem csak a vállalkozásokra van negatív hatással az árrés-stop, hanem az egész rendszerre negatív hatása van. Ezt a kisebb üzleteket működtető franchise partnereink megerősítették” – jelentette ki Fodor Attila.



A szabályozás által nem érintett üzletek kénytelenek voltak az árrés-stop alá tartozó termékek árát csökkenteni, hogy ne veszítsék el a vásárlóikat