Az Alföldön még mindig vízhiány van, máshol jól töltődnek a talajok - helyzetkép

Mediterrán ciklonok sorozata okozott csapadékos időjárást az elmúlt tíz napban. Az ország túlnyomó részén számottevő mennyiség hullott, ami a talajok őszi feltöltődéséhez jelentősen hozzájárult, így jelenleg előrébb jár ez a folyamat, mint tavaly ilyenkor. Őszi vetésű szántóföldi növényeink számára is kedvezően alakult az elmúlt hetek időjárása, a legtöbb helyen fejlett, megerősödött állapotban várhatják a telet. A folytatásban jelentősen csökken a csapadékhajlam, legfeljebb gyenge eső, szitálás fordulhat elő az előttünk álló egy hétben.

A mögöttünk álló tíz nap időjárását nagyrészt mediterrán ciklonok határozták meg, melyek jellemzően bőséges csapadékot szállítanak hazánkba, és így alakult ez az elmúlt napokban is. A múlt pénteki ciklon főként az Alföld északi és középső területeit öntözte, arrafelé 10-20 mm esett, de több-kevesebb csapadék mindenhol hullott, az Északi-középhegység területén helyenként az idei első hó is megjelent. A szombatról vasárnapra érkezett mediterrán ciklonból főként az ország déli felén esett, de 5 mm fölötti csapadékot csak a délnyugati határszélen mérhettünk. A hétfői, átmenetileg száraz időjárás után kedden érte el hazánkat az újabb csapadéktömb, melyből csütörtök délig a Dunántúl nagy részén 20-50 mm, de az Alföld jelentős területein is 15-25 mm eső esett. Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege az ország jelentős részén 25 és 60 mm között alakult, ennél kevesebb csak az északi országrészben hullott. Ez a mennyiség az utóbbi területek kivételével jóval meghaladja az ilyenkor szokásos értékeket, az elmúlt 30 nap csapadékösszege azonban az északi, északnyugati valamint a délkeleti országrészben így is az átlag alatt alakult - olvastuk az OMSZ honlapján.

A talajoknak nem csak a felszín közeli, hanem a középső, 20-50 cm-es rétege is telítetté vált a Dunántúl délnyugati felén valamint többfelé az északi és a keleti országrészben is. Ezeken a területeken néhol a mélyebb talajrétegek is telítődtek, de országszerte javultak a nedvességviszonyok a fél-egy méteres talajrétegben, bár a Kisalföldön és az Alföld nagy részén még igen nagy a vízhiány ebben a mélységben.

A hőmérséklet a déli országrészben az ilyenkor megszokott értékek körül vagy kevéssel afölött alakult, míg az ország északi felén 1-3 fokkal hidegebb volt annál. Utóbbi területre voltak jellemzőek szombattól keddig a gyenge éjszakai fagyok, és főként északkeleten napközben is gyakran alakult 5 fok alatt a hőmérséklet. Ugyanakkor délen, délkeleten több napon is kevéssel 10 fok fölötti értékeket mérhettünk.      

A repce számára az idén ősszel nagyon kedvezően alakult az időjárás, így az ősz végére igen jól fejlett, megerősödött állományok alakultak ki. Az őszi kalászosok vetéséhez október közepéig megfelelő nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, a korábban vetett árpa így gyorsan fejlődött, már november első felében bokrosodott állapotba került. A később vetett búza kezdetben sokfelé egyenetlenül fejlődött az október végére kiszáradt talajokon, a novemberi esők viszont hozzájárultak az állományok homogénebbé válásához, megerősödéséhez, aminek az enyhe idő is kedvezett.  

A folytatásban borongós, párás, késő őszi időre van kilátás lassan csökkenő hőmérséklettel. Ez alól a pénteki nap lesz kivétel, amikor még sokfelé kisüt a nap, majd szombattól egyre nagyobb területen marad meg napközben is a rétegfelhőzet. Számottevő csapadékra nem számíthatunk, de szitálás, néhol gyenge eső szombattól minden nap előfordulhat. A hőmérséklet eleinte nem változik számottevően, bár az éjszakai fagyok többfelé visszatérnek. Hajnalonként egyre nagyobb területen lehet fagyokra számítani, de -5 fok alatti hőmérsékletek e jövő hét közepéig nem várhatók. Napközben eleinte 5-10, majd vasárnaptól 2-7 fok körüli értékek lesznek jellemzőek.