Az agrárcégek csődadatai megmutatták az ágazat gondjait

Az utóbbi 30 évben még nem volt annyira magas a mezőgazdaság csődrátája, mint 2023 őszén, és közel egy egész év kellett, hogy a mutató 2024 nyarára némileg csökkenjen. A nemzetgazdaság összesített csődrátája 2020 első negyedévétől 2022 harmadik negyedévéig kismértékben változott, 1,5 és 1,9 százalék között ingadozott. Ezt követően értéke meredeken emelkedett, 2024 első negyedévének végére már 6,9 százalékot ért el, az év második negyedévének végére azonban kismértékben, 6,2 százalékra csökkent.

Az ágazati csődráta a csődeljárás alatt lévő és az egy évvel korábban működő társas vállalkozások százalékos arányát mutatja az adott szektorban, ezzel utal az agrárágazat pénzügyi stabilitásának helyzetére, tendenciájára - írta az Agrárágazat cikke. A 2022-es, elsősorban a növénytermesztésben jelentős veszteségeket hozó év után, 2023-ban lényegében elérte a 4%-ot a mezőgazdasági csődráta.

Ilyen rossz eredményt legutóbb a magyar mezőgazdaság legnehezebb éveiben, a 90-es évek első felében produkált az ágazat – igaz, akkor gyökeres szerkezeti átalakulások, rossz évjáratok mellett piacvesztések is nehezítették a helyzetet.

A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint akkor az ágazati csődráta bár megközelítette, egyértelműen nem érte el a 4%-ot. Hasonló trend érvényesült a hitelválságot követő években, 2014-ben és utána, amikor 3,5% közelébe emelkedett az általában 1-2%-os mozgó aránymutató. Majd szinte napra pontosan 2023-ig nem is történt változás, a mezőgazdasági cégek csődeljárásainak aránya maradt a normális szinten, ám 2023 nyarától – amikor 4%-ra nőtt a csődeljárás alá vont agrárcégek aránya – egészen 2024 nyaráig 3,5-4% között maradt a mutató.

Ugyan ezekkel az adatokkal a mezőgazdaság még a nemzetgazdaság csődtől legkevésbé fenyegetett szektorai közé tartozik, a 2023-2024-es kiugró növekedés figyelemre méltó. Az elsődleges okok között szerepe van ebben a klímaválsággal járó időjárásváltozásnak, ezzel összeföggésben pedig a növénytermesztési szegmens súlyos veszteségeinek. Emellett az EU-támogatások és más fejlesztési pénzügyi programok elmaradásának, illetve annak, hogy a tőkekoncentráció gyorsulásával mezőgazdasági vállalkozások szűnnek meg. Az öntözés és a versenyképesség hiánya, a termelékenység csökkenése ugyancsak része az okoknak.

Az ágazati csődráták az AKI adatai szerint

A nemzetgazdaság összesített csődrátája 2020 első negyedévétől 2022 harmadik negyedévéig kismértékben változott, 1,5 és 1,9 százalék között ingadozott - írta az AKI vonatkozó kiadványa. Ezt követően értéke meredeken emelkedett, 2024 első negyedévének végére már 6,9 százalékot ért el, az év második negyedévének végére azonban kismértékben, 6,2 százalékra csökkent.

A mezőgazdaság csődrátája a nemzetgazdaságéhoz hasonlóan 2020 első negyedévétől 2022 harmadik negyedévéig kismértékben változott, 1,2 és 1,6 százalék között ingadozott. Ezt követően, bár a nemzetgazdasághoz képest értéke kisebb ütemben emelkedett 2023 harmadik negyedévéig, szintén növekvő trend jellemezte. A mezőgazdaság csődrátája 2023 harmadik negyedévétől csökkenésbe váltott és 2024 második negyedévének végére 3,5 százalékot ért el.

Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint egyébként az élelmiszeripar csődrátája hasonlóképpen alakult. 2020 első negyedévétől 2022 harmadik negyedévéig kismértékben változott, bár értéke magasabb volt (2,2-3,2%, majd 2023 harmadik negyedévéig a nemzetgazdasági értékhez hasonló ütemben nőtt (3,2-6,4%), de 2024 második negyedévének végére 5%-ra csökkent.