Átadják a stafétát a tapasztalt gazdák: jól halad a generációváltás Kabán

A fiatalok idővel átveszik a stafétát a szakemberek szerint, akik az elmúlt években a Hajdúság peremén található Kaba városban megtartott térségi mezőgazdasági fórumokon többször is hangot adtak ennek a véleményüknek. Azt, hogy a szülők által elindított, felépített gazdaságot milyen előzmények után, miként viszik tovább a fiatalok, az idősek mit tudnak továbbadni, Kovács Gusztáv és Cseke Béla példáján keresztül mutatták be.

A Cívishír számolt be a kabai agrár-generációváltásról. Kovács Gusztáv 49 éves, és két öccsével viszi a szülők által létrehozott gazdaságot. A vállalkozást megalapozó szülők aktívan már nem vesznek részt a gazdálkodásban. Őstermelőként azonban igen, és bizonyos adminisztrációs munkákat is végeznek - írták. A három testvér viszi a gazdaságot.

Így áll össze a gazdaság működése

A feleségem, valamint a kisebbik öcsém felesége is a társaságban dolgozik adminisztrátorként. Mi, fiúk, a gazdálkodást végezzük. Mégpedig úgy, hogy az én részem az ügyvitel és a kapcsolattartás, a középső testvérem a műszaki részt végzi, a legkisebb pedig a beosztást és a munkaszervezést. Az iskolát mi még nem tudatosan választottuk, hiszen akkoriban még azt nem lehetett látni, hogy a szülők által elindított mezőgazdasági tevékenység így ki tud majd bontakozni.

Két lányom van. Azt még nem lehet tudni, milyen irányba indulnak el, titkon reménykedem benne, hogy idővel be tudnak majd kapcsolódni a társaságunk munkájába. Tapasztalatom szerint mindenképpen előny, hogy családtagok vannak együtt, hiszen a bizalom teljes. A közös célok, az irány és az együtt gondolkodás előnyös. A szakmai viták –  mert ilyenek is vannak – eredményei nagyon megalapozottak, hiszen több szem többet lát. Idővel lehet, szétválnak majd útjaink, a testvéreim és a gyermekeik egy-egy területet visznek majd – fogalmazott Kovács Gusztáv, aki rövid áttekintést adott családi gazdaságuk fejlődéséről is.

Problémás volt a takarmánybeszerzés, mert abban az időben nem volt könnyű saját földet szerezni, vagy területet bérelni. 0,6 hektárról indultak, és a rendszerváltásig közel 3 hektárig jutottak. Az állatok ellátását korábban a bérelt területek, az árokpartok kaszálásával biztosították. A rendszerváltás után licitálással, kárpótlási jegyért sikerült területekhez jutni, így már mintegy 20 hektáron gazdálkodhattak. Ehhez a területhez állítottak be mezőgazdasági gépeket. Korábban állati erővel oldották meg a takarmánybeszerzést. Utána az állatokat eladták. Bérmunkaigény is volt, továbbá bérleti lehetőségek voltak területre. A gépparkot folyamatosan bővítették, korszerűsítették. Idővel felhagytak az állattenyésztéssel, a takarmány-előállításra és a szántóföldi gépi szolgáltatásra álltak át. Mára eljutottak oda, hogy a bérelt és a saját terület 400 hektár, a kabaiaknak pedig 1600 hektáron komplex szolgáltatást végeznek.

Együtt a két fiúval

Cseke Béla a maga 70 évével az idősebb korosztályhoz tartozik. Ő maga mezőgazdasági vállalkozó, és tevékenységét a már szakirányú mérnöki végzettségekkel rendelkezö két fia segíti. Egy komplex családi vállalkozást hoztak létre, amiből a kabaiak is profitálnak - írták.

A növénytermesztő vállalkozásomat 1994-ben indítottam el. Már fiatal felnőtt koromban elhatároztam, hogy a „magam ura” leszek – kezdte történetét Cseke Béla. Meghatározó számomra a nagyszüleim és szüleim élete. Nagyszüleim anyai és apai ágon is földművelők és állattartók voltak. A második világháború után a termelőszövetkezetben folytatták a munkájukat, és édesapám is ott dolgozott a nyugdíjazásáig. Az általános iskola után vasesztergályos szakmát szereztem. 1977-ben nősültem. A következő évben sertés bérhízlalásba kezdtünk, kétévente 250-300 hízót neveltünk fel. A 80-as évek végére jött el az idő, hogy a magam ura legyek, kiléptem a munkahelyemről. Vásároltam egy öreg esztergapadot, és a sertésgondozás mellett a lakossági igénynek megfelelve esztergáltam. Ekkor fogtam szarvasmarhatartásba.

Élete és munkája meghatározó mozzanata volt a két fia születése. Bízott benne, hogy egyszer ők is részesei lesznek ennek a vállalkozásnak. Az idősebbik fiú mezőgazdasági gépésztechnikus, növénytermesztő mérnök, növényvédelmi szakmérnök, és vetőmagtermesztői szakmérnök. A kisebbik gazdasági agrármérnök szakon végzett. Önálló életük kezdetekor az édesapa segítette őket az anyagilag független, önálló vállalkozásuk indításában. A kisebbik fia is a szakmában dolgozik közel 20 éve. Az idősebbik fiúval gazdaságilag külön vállalkozásuk van, de a növénytermesztéssel kapcsolatos munkákat együtt végzik. 2018-ban a két fiúval létrehoztak egy közös céget.

Két évtizede tart a generációváltás

Összességében akár azt is mondhatjuk, a generációváltás nálunk már 20 éve elkezdődött, és még jó pár évig el is fog tartani, ami azt jelenti, hogy együtt tudok dolgozni a gyerekeimmel. Van négy unokánk, és ahogy a gyermekeink esetében, számukra is lehetőséget biztosítunk, hogy amikor eljön az ideje, ők is kivegyék a részüket a családi bizniszből. A generációváltás velejárója, hogy az utánunk következők máshogy gondolkodnak, máshogyan „nyúlnak a dolgokhoz”. Ám ha a célok azonosak, akkor mindenképpen jó sül ki a dologból. Rengeteg munka és lemondás ezt az életet élni, ám mindenképpen megnyugtató, hogy van utánpótlás és van akarat folytatni a megkezdett utat.