Aszpirinnel a tőgy egészségének megőrzéséért és a tőgygyulladás megelőzéséért

Az acetilszalicilsav, közismert nevén az aszpirin, jól ismert a humán gyógyászatban. Széles körben használt, szájon át alkalmazott nem szteroid hatóanyag, amely csökkenti a prosztaglandin szintézisét, a vérlemezkék aggregációját és a gyulladást. Mint a legtöbben tudjuk, enyhíti a fájdalmat, csökkenti a lázat, és véralvadásgátló is. Az állatgyógyászatban való felhasználása azonban kevésbé ismert.

Dr. Adrian Barragan és munkatársai azok közé tartoznak, akik közzétették a tejelő tehenek ellés utáni aszpirinnel való kezelésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. Barragan a Penn State University Állatorvosi és Biomedicinális Tudományok Tanszékén a Terepvizsgálati és Kutatási Tanszék klinikai adjunktusa.

Aszpirin a tőgybetegségek megelőzésére

Konkrétan ő és kollégái azt vizsgálták, hogyan lehet aszpirinnel megelőzni azokat a tőgybetegségeket, amelyekre a tehenek a laktációs ciklus száraz időszakában hajlamosak. Az olyan gyulladáscsökkentő gyógyszerek, mint az aszpirin, már bizonyítottan más pozitív hatásokkal is rendelkeznek a tejtermelés, a méh egészsége és a termékenység szempontjából.

Barragan szerint azonban a tejiparban világszerte nem általános gyakorlat az aszpirin adása az ellés után. „Különösen akkor nem, ha a tehenek minden probléma nélkül hozták világra borjaikat, amit normális vagy eutocikus ellésnek nevezünk”.

Rámutat egy 2007-es, kanadai állatorvosok körében végzett felmérésre, amelyben a résztvevőknek csak 38%-a adott fájdalomcsillapítót dystocia (nem normális) ellés esetén.

Hozzáteszi, hogy van egy másik, 2021-ben készült tanulmány is, amelyben kaliforniai tejtermelőket kérdeztek meg. Nagyon alacsony volt a gyulladáscsökkentő kezelés aránya a teheneknél dystocia után.

„A gazdaságoknak csak 9%-a adott gyulladáscsökkentő kezelést” – mondja Barragan. „Ezzel együtt ezeknek a kezeléseknek a fő célja a szülésből származó szöveti traumával kapcsolatos azonnali fájdalom és kellemetlenségek enyhítése. Ez pedig ennek eredményeképpen javítaná a tehenek teljesítményét.”

Az aszpirin tulajdonságai iránt azonban van érdeklődés. Barragan azt mondja, hogy „számos állatorvos és termelő kereste meg, akik érdeklődtek az általunk ezekben a vizsgálatokban alkalmazott aszpirines kezelési módszerek iránt”.

Kihívások a ciklus során

Barragan szerint a kiszáradási időszak a laktációs ciklus egy nagyon fontos része, amikor a tőgyszövet „átalakulhat”, és az emlőmirigy is felkészülhet a közelgő laktációra.

Ha a tejelő teheneknek rövid a száraz időszakuk (kevesebb, mint 35 nap), vagy egyáltalán nincs száraz időszakuk, az alacsonyabb tejtermelést eredményez, 4,5%-kal, illetve 19%-kal, a standard száraz időszakot (40-60 nap) tartó tehenekhez képest. Hasonlóképpen, a hosszabb száraz időszak (több, mint 80 nap) szintén negatív hatással van a tejtermelésre és az összetevőkre, és túlkondicionálódást is okozhat.

A szárazon tartás alatt óvatosnak kell lenni, mivel a szubklinikai és klinikai tőgygyulladás kockázata megnő. A tőgytartó belső nyomásának növekedése tejszivárgást okoz, és ez közvetlen utat nyit a kórokozóknak a tőgybe való bejutáshoz. A tejtermelők tudják, hogy az ellés utáni tehenek mintegy 40%-a hajlamos a tőgygyulladásra, és az első alkalommal ellő vagy nehezen ellő teheneknél a legnagyobb a kockázat.

A fokozatos tejelhagyást és a táplálkozás megváltoztatását a tőgygyulladás megelőzésére irányuló intézkedésekként vizsgálták.

Barragan szerint azonban ezeknek a gyakorlatoknak a tehenek anyagcseréjére gyakorolt hatásait még nem ismerjük teljesen, ezért alkalmazásukkal óvatosan kell bánni.

A tehén anyagcseréjének 2 fő területe van, amelyet ezek a gyakorlatok befolyásolhatnak – magyarázza. „Az egyik a szisztémás gyulladásos reakció, amely ehhez a gyakorlathoz kapcsolódik, és bár alacsonyabb lehet, de meghosszabbodhat. A másik az energiaanyagcsere lehet. Ideális esetben ilyenkor azt szeretnénk, ha a tehenek energiamérlege semleges lenne.

A takarmányozás korlátozásával vagy a takarmánykomponensek megváltoztatásával negatív energiaegyensúlyt hozhatunk létre, ami nemkívánatos események kaszkádját indíthatja el. A következő laktáció tejtermelésére gyakorolt hatások lehetségesek, mivel egyes tanulmányok azt tükrözik, hogy a kiszárítási gyakorlatok befolyásolhatják ezt.”

Gyulladáscsökkentő alkalmazás

A tőgygyulladás kockázatának csökkentése érdekében a kiszáradás alatt a tehenek gyulladáscsökkentőket is kaphatnak. Ennek értékelésére azonban nem sok kutatás készült.

Egy 2016-os vizsgálatban az ellést követő 3 napon keresztül a tehenek napi rendszerességgel kaptak aszpirint, illetve meloxikámot szájon át szedhető kapszulák formájában. A kezelt teheneknek néhány hónappal az ellés után szignifikánsan alacsonyabb volt a szomatikus sejtszámuk, mint a placebót kapó teheneknek.

Barragan és munkatársai kísérleteiben a teheneket az ellést követően 2 napon keresztül 12 óránként aszpirin bolusszal kezelték. A kezelt tehenek szomatikus sejtszáma az első 5 vizsgálat során mintegy 43 000 sejt/ml-rel volt kevesebb a placebót kapott tehenekhez képest.

A gazdálkodók legfontosabb tanulságai

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne vagy kellene ezeket a kutatási eredményeket a gazdaságok szintjén felhasználni, Barragan elmagyarázza, hogy „ezek a kísérletsorozatok a koncepció bizonyítására szolgálnak, hogy bebizonyítsák a gyulladás modulálásának fontosságát ezekben az időszakokban. Az ilyen típusú kezeléseket támogató stratégiaként kell alkalmazni, amikor a tehenek komfortérzetének maximalizálását és a betegségek megelőzését célzó fő gazdálkodási gyakorlatok kudarcot vallottak”.

Barragan és kollégái a Penn State és a Pennsylvaniai Egyetemen most egy olyan kísérletsorozaton dolgoznak, amely arra összpontosít, hogy ezt a fajta kezelést a magas kockázatú teheneken, vagy ahogy Barragan szereti nevezni, „kiemelt teheneken” alkalmazzák a szülés előtti időszakban. Márciusban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának támogatását kapták meg a kutatáshoz.

Barragan úgy véli, hogy a tanulmány új információkat fog feltárni az aszpirin hatásmechanizmusáról a gyulladás csökkentésében a szülés előtti időszakban a tehenek fiziológiai paraméterei, a gyulladásos válaszok és a bendő mikrobiom közötti kapcsolatok vizsgálatával.

(Forrás: dairyglobal.net)