Angliában született a székely bölények ötlete

A bölények erőt sugárzó és tiszteletet parancsoló állatok. A faj Ázsiából származik, és több ezer évvel ezelőtt Európában is népes csordái legeltek. Visszatelepítésük nemrég még különlegességnek számított, ám ma már egyre több bölényfarm nyílik, ahol nem csak turisztikai látványosságként vagy kuriózumként mutogatják őket, hanem húshasznú állatként tartják őket. A brassói Páll Attila és felesége, Orsolya megvalósította ezt a vállalkozást. Úgy vélik és azt tapasztalják, hogy a bölény tartása idegenforgalmi szempontból még vonzóbbá teheti az erdélyi Háromszéken fekvő Erdővidéket.

A különleges gazdaság történetét a Magyar Mezőgazdaság mutatta be. Páll Attila brassói, felesége, Orsolya pedig csíkszeredai származású. A férj ugyan rendelkezett a jelenlegi gazdaság közelében élő, nagyajtai és bölöni felmenőkkel, de sohasem gazdálkodott: villanyszerelő volt. Románia európai uniós csatlakozása előtt, amikor Anglia még EU-tag volt, jó lehetőségeket kínált az ország a vállalkozásra. Üzleti tervet kellett bemutatni Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségén, ami alapján eldöntötték, hogy megadják-e a munkavállalói vízumot. Páll Attiláét elfogadták, és így Orsolyával – akkor még csak a barátnőjével – együtt vándoroltak ki 10 évre a szigetországba.

A váltás lépései

Jól menő vállalkozásom volt. Ezt a szakmát most se hagytam fel, hiszen Erdélyben a medvetámadások gyakorisága miatt most is nagy szükség van villanypásztorok, kerítések készítésére. Feleségem hitelfelügyelői állásban dolgozott. Nem akartunk végleg kint maradni, családot vállalni, ott ragadni külföldön. Székelyföldön szerettünk volna megtelepedni.

A vágy, hogy bölényekkel foglalkozzam, még 2005-ben fogalmazódott meg bennem. Még Angliában voltunk, amikor érdeklődni kezdtem arról, hogy hol lehet földet vásárolni Székelyföldön.

A nővérem és az édesanyám nézte meg a helyszínen a két, egymás mellett levő, összesen 10 hektáros területet a felmenőink falujában. Szépnek találták, mi meg 2007-ben küldtük is a pénzt, hogy megvásároljuk – mondta a gazda.

Ezért előnyös az elhelyezkedés a bölények tartásához

Nagyajta és Bölön a Kovászna megyéhez tartozó Erdővidéken van, ahol az 1989-es rendszerváltás előtt több bányát is működtettek, amellett fakitermelésből és állattenyésztésből éltek az emberek. A rendszerváltást követően a bányákat bezárták, elfogyott a fa, az állattenyésztés pedig mély álomba zuhant - írták.

Brassóhoz közel van a törcsvári kastély, amely már az 1990-es évek elején igen nagy népszerűségnek örvendett, és emiatt a környéken élénk volt a vendéglátás. Ebből kiindulva Páll Attila is elsősorban a turizmust szerette volna fellendíteni a bölényfarmon keresztül a Háromszéken, amelynek igen gazdag a történelme, majdnem minden helynek saját legendája van.

A Bölön nevet a bölényből származtatják, a község címerében is szerepel az állat, így adott volt, hogy a gazdaságot összekössék a turizmussal, a helyi értékek népszerűsítésével. Persze a tervtől a megvalósításig nem volt zökkenőmentes az út, és még ma sem minden működik úgy, ahogy azt annak idején Angliában elképzelték.

Alapos körbenézés után szakmai kapcsolatokat építettek

Utazásaik során több híres farmot felkerestek Európában, jártak Angliában, Belgiumban, Németországban, Lengyel­országban is. Az első négy állatot 2013-ban vásárolták a legjobb európai bölénytenyésztőtől, Belgiumban, majd Lengyelországból vettek még hatot, aztán négyet egy hazai tenyésztőtől. Ez utóbbi állomány Németországból került Romániába. Egy kétéves bikával, egy tehénnel és két ünővel kezdték, aztán érkezett még hat tehén és egy tenyészbika. Az említett három helyről származó vérvonalak keveredéséből hozták létre saját állományukat, a Bison siculus-t vagyis a székely bölénycsordát. Jelenleg mintegy 60 állatot tartanak a gazdaságban.

A bölények tartásához szükséges tudást a kanadai Nemzeti Bölény Szövetség (National Bison Association - NBA) világhálón elérhető online képzésén szerezte meg Páll Attila. Postán szakkönyveket is küldtek, és még kapcsolatokat is találtak. Így Kanadából ajánlották a hozzájuk „legközelebbi” tenyésztőt, a magyarországi íjkészítő mestert, Gelencsér Lászlót, akinek Kaposmérőn volt bölényfarmja. Azóta szoros kapcsolatban áll a két gazda, Páll Attila a mentorának tekinti a magyarországi tenyésztőt - írták.

Így működik jól a bölénytartás

Páll Attila szerint a bölénytartáshoz nem kell különösebb szaktudás, még állatorvosra sincs szükség. Arra törekednek, hogy az állatok félig szabadon éljenek, egészségesen és boldogan. A bölény nagyon szívós, igénytelen állat. A fű mellett a fás szárú növényeket is lelegeli. Nem adnak plusz takarmányt az állatnak, csupán szénát télire. Télen is kint tanyázik - írták.

Szőrzete nyolcféle szőrből áll, így annyira jól szigetel, hogy még a hó sem olvad el rajta, vagyis a legnagyobb fagyban még a hótakaró is szigeteli a pihenő állatot. Erdélyben nem csak a Skóciából származó aberdeen angus fajta talál ideális legelőre, hanem a bölény is. Ugyanis Erdély jó füvű legelőit nem aknázzák ki megfelelően a juhok és tehenek legeltetésével, ráadásul azokat felügyelni sokkal nehezebb, mint az önvédelemre a természetben is képes bölényeket.

Bölényhús, trófea, legelő- és talajjavítás

A préri talán legtekintélyesebb állatának húsa koleszterinszegény. A faj természetes ellenállósága miatt jóformán gyógyszer és oltás nélkül tartható. Ennek okán világszerte egyre többen vásárolják a cikk szerint meglehetősen drágán. Továbbá trófeaként is remekül értékesíthető. Igazi különlegesség, hogy az állandóan mozgásban levő csorda hozzájárul a legelők tápértékének a megőrzéséhez, sőt, a javításához, így egészséges, gazdag füvet legelhetnek egész évben. Ezért igen jó minősége a húsa is.

A hasított bölényhús kilójának átlagára 12,5 euró a világpiacon. A különleges vágatok kilójának ára 15-től akár 100 euróig is lehet. Romániában több nagy bölénytenyésztő farm is van, így több áruházlánc is forgalmazza a húsukat belföldön. A bölényhúsból készített felvágottakat azonban kevésbé ismerik, és eléggé borsos a belőle készült ételek ára. Ezért ilyenkor, amikor csökkent a forgalmuk, nem vállalják az éttermek, hogy menübe foglalják a bölényhúskészítményt.

Tartás és megtérülés

Bár nem olcsó az állat – egy példány akár 2000 euróba is kerül –, de az eltartása nem költséges. Megfelelő mezőgépekkel nagy területet lehet kaszálni és fenntartani a bölény számára. A nagyajtai farm mérete a bérelt területekkel együtt már több mint 30 hektár. Egy része legelő, a másik kaszáló, és ezt évente váltogatják. Továbbá háromévente a tenyészbikát is váltják a genetikai állomány javítása érdekében - írták.

Hosszú távon megéri a bölénytartás, hiszen a farmfenntartás 90 százaléka a menedzsment, csak a többi 10 százalék effektív fizikai munka – mondta a gazda, majd hozzátette: 

Az ellést sem kell asszisztálni, önállóan hozza világra borját a bölény. Nem kell sem hizlalni, sem plusz takarmánnyal ösztönözni a tejtermelését, mint a tej- és a húshasznú szarvasmarhák esetén. Az egyedüli nagyobb beruházás a legelő villanypásztorral való bekerítése volt. A kerítés folyómétere 12 euró körül van, a villanypásztoré pedig mintegy 2–5 euró. Eddig mintegy 2500 méter kerítést emeltek, saját beruházásként.

Páll Attilának a jelenlegi állatállomány szaporítása mellett az a hosszú távú terve, hogy látogatóközpontot hoz létre.

Szállás, népszerűség és hátrányok a bölények tartásánál

Ebben akár szállást is kínáló vendégfogadó kapna helyet, ahol bölényhúsból készült ételeket lehetne kóstolni. Amióta megvan a tanyájuk, nagyon sokat emlegetik Nagyajtát, megindult az idegenforgalom. Egyelőre az a legnagyobb hátrányuk, hogy a két település között fekvő farmot nehéz megközelíteni, esős időben csak terepjárók juthatnak ki a traktorúton. De így is szerveztek már ifjúsági táborokat, és jönnek a turisták, hiszen a környéken bőven van látnivaló.

Az állattartó elmondta, hogy a bölénytenyésztéssel nem lehet EU-támogatásra pályázni, így egyelőre Páll Attila és az övéhez hasonló romániai bölényfarmok csak több lábon állva tudnak fennmaradni. Pedig az idegenforgalmi és az élelmiszeripari értékesítésen kívül foglalkozásukkal egy, az emberi tevékenység miatt korábban kihalással fenyegetett fajt telepítenek vissza, megadva neki azt a tiszteletet, amivel hajdanában a természetközeli népek illették - írták.