Állatjólét, fenntarthatóság, innováció – ezt tartogatja a jövő a takarmányozás világában

A takarmányozás jövőjéről volt szó a németországi székhelyű Dr. Eckel takarmányozási vállalat „Conneckting the world” elnevezésű körútjának utolsó állomásán. A Thaiföldön, Indonéziában és Brazíliában tett állomások után a turné novemberben, a németországi Braunschweigben zárult, nagy érdeklődés közepette, az EuroTier 2022 előtt.

A világ minden tájáról mintegy 40 takarmányozási szakértő gyűlt össze, hogy a takarmánytermelésben a fenntarthatósággal és az állatjóléttel kapcsolatos ötleteket hallgasson meg. Dr. Carsten Malisch nyitotta meg a konferenciát. A dániai Aarhus Egyetem kutatója nagyon érdekes előadást tartott, amelyben számos bioaktív vegyületről beszélt, arról, hogy az emberek évszázadok óta használják őket, és – semmi sem egyértelmű – arról, hogy még a vegyülettípusokon belül is vannak különbségek.

Növényi másodlagos anyagcseretermékek

Bemutatta a „növényi másodlagos anyagcseretermékeket” (PSM), a növények olyan összetevőit, amelyek nem nélkülözhetetlenek a növekedéshez vagy a túléléshez, de mégis hasznosak lehetnek. Jól ismert példák erre a koffein és az ópium. Előadásában főként a tanninokról beszélt, és kitért a kérődzőkre gyakorolt hatásukra. A tanninok, mondta, szarvasmarhák esetében több mint elégséges ahhoz, hogy jó alternatívája legyen az antibiotikumos, növekedést elősegítő szereknek.

Zárásként felsorolta azokat a növényeket, amelyek ígéretes PSM-ekkel rendelkeznek, köztük a cikóriát, a jackfruitot és a quebracho fát. Érdekes módon, jegyezte meg, a quebracho fának valóban magas a tannintartalma, azonban ezeknek a tanninoknak a féregűző és gyulladáscsökkentő hatása korlátozott – ha egyáltalán van ilyen. Ezért van szükség folyamatos kutatásokra.

A jövő sikeres táplálása

A következő előadó Dr. Bernhard Eckel volt, aki a fitogének témáját bővítette, és azt, hogy hogyan segíthetik elő a jövő sikeres takarmányozását. A takarmányozási vállalat egyik tulajdonosa kissé borús képet festett az alig eső és az egyre növekvő népesség tendenciáiról. Meg lehet-e állítani a tendenciát?

Azt mondta, hogy mindehhez a menedzsment a kulcs – a takarmányozás menedzsmentje, a gazdaság menedzsmentje és az állatok menedzsmentje. Az ezekre az összetevőkre fordított őszinte figyelem mind az állatok jólétéhez, mind a hatékonysághoz vezet – érvelt.

Az ENSZ fenntarthatósági fejlesztési céljaira hivatkozott, és arra, hogy a vállalat termékcsaládja hogyan támogathatja ezeket a célokat:

– Nincs éhezés (a takarmány optimalizálásával akár 4%-kal több baromfihús termelhető).

– Egészség és jólét (a takarmány optimalizálásával az állatok ellenállóbbak lesznek, az antibiotikum-felhasználás alacsonyabb lesz, és így közvetve az emberi egészség is javul).

– Fenntartható termelés és fogyasztás (a takarmány optimalizálásával 12,3 millió tonna takarmányt lehet megtakarítani).

Az állatjólét javítása

A színpadon Anne Möddel következett, a Dr. Eckel műszaki értékesítési vezetője. Mivel a vállalat gyakran hangsúlyozza termékválasztékának állatjóléti szempontjait, az ő fő célja annak bemutatása volt, hogy az AntaPhyt termékcsalád (komló- és édesgyökér-alapú) állatjóléti hatásokhoz vezet. Megemlítette:

– Jobb levegőminőség a szárazabb alomminőség miatt, ami kevesebb ammóniaképződéshez vezet;

– Tisztább állatok, mivel az ürülék stabilabb;

– Jobb higiénia ugyanebből az okból.

A gazdasági szempontok hangsúlyozása érdekében megosztotta a brojlercsirkéken, nehéz tenyészcsirkéken és kereskedelmi tojótyúkokon végzett különböző kísérletek eredményeit. Az utolsó, 50 000 brojlercsirkét érintő példában elmondta, hogy a jobb egészség és jólét több mint 82 000 többlet tojást eredményezett.

Az IFF bemutatása

A következő két előadó a közeli Takarmánytechnológiai Kutatóintézetet (IFF) mutatta be, amely szintén a rendezvénynek helyt adó Braunschweigben található. Werner Sitzmann professzor, az intézet megbízott igazgatója rövid hozzászólásában elmagyarázta, hogy az 1961-ben alapított intézet számos ismert takarmányipari vállalatot képvisel Németországból és azon túlról, és jelenleg 1,4 millió eurós költségvetéssel rendelkezik a gépek takarmánytermelésre gyakorolt hatásának kutatására.

Beszélt a tartózkodási idő, a szemcseszerkezet és a gőz hozzáadása által a feldolgozás során a takarmány minőségére gyakorolt hatásokról.

Fenntartható takarmányozási megoldások

Ezt követően az IFF munkatársa, Patrick Sudwischer vette át a szót, hogy elmagyarázza, szerinte mi az, aminek értelme van, ha fenntartható módon akarjuk táplálni a világot. Öt üzenete volt a jelenlévők számára, amit érdemes megjegyezni.

– A helyi fehérjeforrások aktívan hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. Kitért például a vágási melléktermékekre, a helyben termesztett szójababra (Donau Soja) és a növényi alapú fehérjeforrásokra, lehetőleg olyanokra, amelyek ellenállnak a szárazságnak.

– Körforgásos gazdaságokat kell létrehozni.

– A mikroorganizmusok csökkentésének legjobb módja a jól megválasztott gazdálkodási körülmény.

– A rovaranyagok, például a fekete katonalégy lárvái csak frissen vagy feldolgozva etethetők bemutatta magyarázta. Megosztotta azokat a kutatásokat, amelyek szerint a nedves feldolgozás valóban alacsonyabb Enterobacteriaceae-szennyezettségi szintet eredményez, mint a száraz. Más szóval a feldolgozás módja határozza meg a takarmány higiéniai állapotát.

– A feldolgozási eljárásokkal kapcsolatos kutatási innovációnak nagyobb figyelmet kell kapnia.

A jövő fitogénjei

A rendezvényt Dr. Viktor Eckel zárta. Három tendenciát foglalt össze, amelyeket a jövő tartogat a takarmányozás világában. Az első az állatjólét, a következő a fenntarthatóság, a harmadik pedig az innováció. A jövő takarmánya, mondta, többtényezős megközelítést igényel.

Kitért az innováció fázisaira, az impulzusfázistól az értékelésig és végül a technológiatranszferig. Az impulzusfázis bármilyen fejlemény lehet, például a nyersanyagellátásra nehezedő nyomás vagy az állati fehérje iránti megnövekedett kereslet. Az értékelés tekintetében arról beszélt, hogy a komlót hogyan használják élelmiszeripari, valamint gyógyszeripari és technológiai alkalmazásokban. A maradékok, a (polifenolokkal teli) bogyók is hasznosak, amint azt cége bemutatja. A technológiai transzfer – mondta – a vállalat Ecknowlogy programjában válik láthatóvá, a tudás és a technológia megosztásában.

(Forrás: poultryworld.net)