Alkalmazkodni kell Hargita megyében is: a több termés mellett még több a medvekár

Változatosabb növénykultúra termesztését, ezáltal pedig kedvezőbb bevételszerzést tesz lehetővé a klímaváltozás a Hargita megyei gazdálkodók számára, ennek azonban van egy nem elhanyagolható hátránya is. Még több medve jelenhet meg a települések közelében, főleg a kukoricásokban. A következményekről és a lehetséges megoldásokról beszélt Szép Róbert, a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója.

A kukoricát Hargita megyében főként takarmányozási célokra termesztik, ugyanakkor a klímaváltozásnak köszönhetően néhol már a szemes kukorica is beérik, ami bővíti a gazdák lehetőségeit. Silókukoricát takarmánynak mintegy 2500 hektáron termesztenek, főleg a Gyergyói- és Csíki-medencében – a tavalyi terméshozam átlagosan 30-40 tonna volt hektáronként. Az utóbbi években a szemes kukorica termesztése is növekvőben van, átlagban 1500-2000 hektáron termesztik, elsősorban a megye nyugati részén, a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környéki területeken. Ugyanakkor a lehetőségek következményekkel is járnak, különösen a barnamedvék miatt. A Maszol.ro portál cikkét szemléztük a témában.

A klímaváltozás kapcsán, a megyei mezőgazdaságban adódó új lehetőségekről érdeklődve Szép Róbert, a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetének (ICDCRM) igazgatója nyilatkozott. Elmondta, hogy a klímaváltozás következtében emelkedő hőmérséklet és a hosszabbodó tenyészidőszak potenciálisan kedvezőbb feltételeket teremtett bizonyos haszonnövények számára, amelyek korábban kevésbé voltak jellemzőek Hargita megye gazdálkodásában.

A silókukorica vagy épp a cukorrépa termesztése egyre gyakoribbá vált, ráadásul az utóbbi években már a szemes kukorica is beérik, ami korábban a hegyvidéki éghajlati adottságok miatt ritkaság volt, most már sok helyen lehetséges teljes érésben begyűjteni, ami új bevételi forrást jelent a termelőknek, különösen a takarmánykukorica iránti stabil kereslet miatt - írta a cikk.

Alkalmazkodó mezőgazdaság

Az intézményvezető-kutató rámutatott: mindez azt jelzi, hogy Hargita megye mezőgazdasága fokozatosan alkalmazkodik a megváltozott klímához, és a szemes kukorica sikeres beérése nem csak a termelési struktúra bővítését teszi lehetővé, hanem hosszú távon hozzájárulhat a megye agrárgazdaságának diverzifikálásához és jövedelmezőségéhez is. Ugyanakkor nem várt ökológiai következményekkel is jár: a barnamedvéket még inkább a településekhez csalogatja - írta a portál.

Medvecsalogató kukorica

A kukoricatáblák intenzív illata és magas energiatartalma erősen vonzza a nagyvadakat, különösen a barnamedvéket, amelyek természetes ösztönüknél fogva keresik a könnyen elérhető, magas kalóriatartalmú táplálékforrásokat. A szemes kukorica érése idején, különösen a szeptembertől novemberig tartó időszakban a medvék rendszeresen bejárják a kukoricatáblákat, és ezáltal egyre közelebb merészkednek a falvak határához. Sőt, sok esetben be is húzódnak a településekre, kertekbe, háztáji gazdaságokba. Ez a folyamat jelentős gazdasági kárt okoz a termelőknek, mivel a medvék gyakran egész sorokat letarolnak a kukoricából. Ráadásul növeli az ember-vad konfliktusokat is, veszélyt jelentve az emberek biztonságára, különösen a gyermekekre vagy turistákra.

Előny és kockázat

A szemes kukorica termesztése tehát gazdaságilag ugyan előnyös lehet, de vadgazdálkodási és közbiztonsági szempontból kockázatot is hordoz, amit a településeknek és a gazdálkodóknak tudatosan kell kezelniük, például vadvédelmi kerítések, riasztórendszerek felszerelésével, valamint a lakosság tájékoztatásával és a hatóságokkal való együttműködés erősítésével.

Ezek tükrében a mezőgazdaság és a természet közötti új egyensúly megteremtése Hargita megyében elkerülhetetlen feladat, ha a gazdasági lehetőségeket a közösség biztonságával és az ökológiai egyensúlyt összhangban kívánják kihasználni – nyomatékosította Szép Róbert. A szakember megjegyezte: a melegebb nyarak, enyhébb telek lehetővé tették, hogy a kukoricafélék jobb hozamot érjenek el, sőt, új növénykultúrák bevezetése is lehetségessé vált. Olyanoké, amelyek eddig nem voltak életképesek a hegyvidéki klímán, mint a napraforgó és a repce.

A kártérítési összegek

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által közölt tájékoztatásból kiderült, hogy az elmúlt esztendőben 463 kártérítési kérelmet nyújtottak be Hargita megyében a védett fajok – elsősorban medvék és farkasok – által okozott károk rendezésére. 437 esetben teljesültek a törvényes feltételek, így az érintett gazdák számára az ügynökség több mint kétmillió lejt ítélt meg kártérítésként. A vadállatok által okozott károk elsősorban mezőgazdasági területeket és haszonállatokat érintettek. Összesen 415 hektárnyi terület károsodott, részben vagy teljesen. A ragadozók elpusztítottak 192 szarvasmarhát, 250 juhot, 6 sertést, 5 lovat és 250 baromfit, és megsemmisítettek 58 méhcsaládot. A kárt 417 esetben medvék, 42 alkalommal pedig farkasok okozták - írta a portál cikke.