Aktuális kihívásokra válaszol és bővül a Széchenyi István Egyetem megújuló mosonmagyaróvári kara

Fenntarthatóság, korszerű élelmiszertechnológiák, vidékfejlesztés és precíziós mezőgazdaság – ezek az innovatív területek kerülnek középpontba a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán, amely új tanszékekkel és képzési területekkel bővül a következő tanévtől. Mindez 2022. őszétől erősíti a különböző tudományágak együttműködését annak érdekében, hogy közösen adjanak választ a legaktuálisabb problémákra.

Albert Kázmér szász-tescheni herceg az idén éppen 200 éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely augusztus 1-től az ő nevét viseli. Az óvári karon ezen kívül is jelentős változások történnek az új tanévtől, tágítva a képzések és a kutatás-fejlesztés horizontját - írta a Széchenyi István Egyetem weboldala.

A környezetterhelés csökkentése és a fenntarthatóság

„A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája. A jövőnk nagyban függ attól, tudjuk-e csökkenteni a környezeti terhelést. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapját a Vízgazdálkodási és Természeti Ökoszisztémák Tanszék és az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról hozzánk kerülő Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkatársai jelentik” – mondta dr. Szalka Éva dékán asszony. Arról is beszélt, hogy az új tanszékeknek köszönhetően két szakkal is bővül az oktatási kínálat: a környezetmérnöki alapképzéssel és az energetikai veszteségfeltáró auditor szakirányú továbbképzési szakkal.

Mint mondta, a korszerű élelmiszertermelést szintén fókuszterületnek tekintik, hiszen a világban végbemenő folyamatok egyre inkább rávilágítanak arra, mennyire fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer, illetve az ennek előállításához szükséges alapanyag megléte.

További kiemelt terület a vidékfejlesztés, amely a vidéki terekben a gazdaság, a környezet és a társadalom fenntartható, harmonikus együttműködésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel foglalkozik az újonnan létrejövő Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék” – ismertette dr. Szalka Éva. Ugyancsak a kor kihívásaira keresi a válaszokat a precíziós mezőgazdaság, amivel az új tanévtől még hangsúlyosabban foglalkozik a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék. A dékán elmondta, jelenleg is nagy az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági szakmérnök és precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó, illetve a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szakok iránt.

Dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője elmondta: 

Az egyetem vezetése jól ismerte fel a fenntarthatóság fontosságát, és azt, hogy erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hozzáfűzte, rengeteg kutatás foglalkozik ezzel a témával, és ezek egy karra csoportosítása lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény kutatói még professzionálisabban, hatékonyabban végezzék munkájukat. 

„Az új szerkezetben a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák összeadódnak. Komplexebb módon, szélesebb együttműködésben tudunk foglalkozni a kérdéssel, és tanszékünk olyan közegbe kerül, ahol ez az az egyik vezérelv” – fogalmazott dr. Torma András. 

Mint mondta, az alkalmazott fenntarthatóságra szeretnének összpontosítani, tehát a gyakorlatban működő válaszokat keresik. A tanszéken nem csak a kutatási, de az oktatási portfólió is megújul, új elemként jelenik meg a zöldgazdasági rendszerszakértő képzés.

Dr. Mezei Katalin, a megalakuló Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék vezetője szerint: 

A tanszék oktatóit részben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, részben pedig a mosonmagyaróvári Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék munkatársai alkotják. 

„Az átalakítással az egyetem azokra a piaci kihívásokra reagál, amelyeket az Európai Unió fejlesztéspolitikájának irányváltása indukál. Az EU Közös Agrárpolitikája ugyanis 2007 óta folyamatosan veszít szigorúan vett agrárágazati jellegéből és egyre komplexebb kohéziós jelleget ölt” – hangsúlyozta a tanszékvezető. Ezért van nagy jelentősége egy olyan tanszék létrehozásának, ahol ezek az agrárágazati, terület- és vidékfejlesztési tudások összeadódnak, és az intézmény oktatási és kutatási portfóliójában egyedi kínálatként tudnak megjelenni - mondta.

Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, az Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék docense szerint:

A vidékfejlesztés témaköre sokkal inkább egy multidiszciplináris szemléletet kap. Az agrárium mellett a területfejlesztési, a regionális fejlesztési területek is előtérbe kerülnek. „A tér- és az agrárszemlélet harmonizálása mellett fókuszálnunk kell a különböző zöld kihívásokra, például a klímaváltozás problémáira, mert egy jövőbeni vidékfejlesztési szakembernek ezeken a területeken is válaszokkal kell rendelkeznie” – magyarázta. Dr. Goda Pál kiemelte, hogy a zöld kérdések az intézmény más szakjain, például a mérnökképzésben is megjelennek. Így még több szakember együttes tudására építhet a Széchenyi István Egyetem. A változással az innovációs képesség is növekszik, a hallgatók pedig korszerű, gyakorlati tudást szereznek.