A városok földterülete a lakosság 15%-át el tudná látni zöldséggel és gyümölccsel

A városok kertjeinek és zöld területeinek mindössze 10 százaléka elég lenne ahhoz, hogy a lakosság 15 százalékának biztosíts a napi 5-szöri fogyasztást zöldségekből és gyümölcsökből. Egy új kutatás legalábbis ezt állítja, amelyet a Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszer Intézetének tudósai végeztek el. A vizsgálat a városi kertészet potenciáljára terjedt ki, amely számba vette a városban található zöld övezeteket, és beépített területeket is.

A vizsgálat során megállapították, hogy Sheffieldben az összes zöldövezet –ide értve a parkokat, kerteket, út menti szegélyeket, erdőket, és veteményeseket - a város 45 százalékát fedik le. Ez az arány az Egyesült Királyság legtöbb városára jellemző.

A zöld területek közel 40 százalékát házi kertek és veteményesek alkotják, amelyek alkalmasak élelmiszertermesztésre. Az interdiszciplináris munkacsoport az Ordnance Survey és a Google Earth adatai segítségével kiderítette, hogy a városi zöldterületek további 15 százaléka –parkok, útszegélyek- szintén átalakíthatók közösségi kertekké.

A városban a házi kertek, valamint az alkalmas zöldterületek összesen 98m² területet jelentenének személyenként, amelyen zöldség- és gyümölcstermesztés folytatható. Ez az egy főre jutó földterület nagyság több, mint négyszerese a jelenlegi kereskedelmi kertészetek egy főre jutó arányának, amely 23m².

Ha ezeknek a területeknek a 100 százalékát élelmiszerek termesztésére fordítanák, akkor évente megközelítőleg 709 000 ember számára lenne biztosítható napi 5-szöri fogyasztás zöldség- és gyümölcsfélékből, ami Sheffield lakosságának 122 százalékát jelenti. Viszont ha a házi kertek és a rendelkezésre álló zöld területek 10 átalakításra kerülnek, továbbá jelenleg meglévő földterületek fenntartása is megtörténik, akkor még így is a lakosság 15 százalékának biztosítható elegendő zöldség és gyümölcs.

Az Egyesült Királyságban mindössze a fogyasztható gyümölcsöknek 16, a zöldségeknek pedig 53 százaléka származik az országból. Ez a lépés nagyban elősegítené az Egyesült Királyság élelmezésbiztonságát.

A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy az országban mekkora a talajmentes gazdálkodás mértéke, mint például ahol a hidroponika –a növényeket tápanyagoldatban termesztik-, vagy az akvaponika –halak és növények ötvözése- módszerét alkalmazzák. Ezek a technikák egész évben lehetővé teszik a minimális igényekkel történő művelést, amely megújuló energiával működő üvegházakra jellemző, és az épületekből származó hő, valamint az esővíz felhasználásával biztosítja a növények igényeit.

Sheffield központjában síktetőkön fedeztek fel 32 hektárnyi földterületet. Ezen túl a kutatók szerint a talajmentes gazdálkodás magas terméshozamú, és jelenleg ez személyenként nézve fél négyzetméter területet jelent, amely jelentősen hozzájárulhat a helyi kertészkedéshez.

Az Egyesült Királyság jelenleg a paradicsomszükségletének 86 százalékát importálja, viszont ha a Sheffieldben lévő lapos tetők csupán 10 százalékán talajmentes paradicsomtermesztést folytatnának, akkor megnőhetne a termelés annyira, hogy a lakosság több, mint 8 százalékát ellássa napi 5 fogyasztás esetén is. Ez később akár a 60 százalékot is elérheti, amennyiben a lapos tetők háromnegyedét hasznosítják –írja a Science Daily.

Dr. Jill Edmondson, a Sheffieldi Egyetem környezettudósa, és a tanulmány vezető szerzője elmondása szerint jelenleg az Egyesült Királyság teljes mértékben a komplex nemzetközi ellátási láncoktól függ, ugyanis export útján kerül az országba a gyümölcsök túlnyomó része, és a zöldségmennyiség fele. A kutatások viszont azt mutatják, hogy a szükségletek kielégítésére elegendő földterület van az országban, sőt, még a szükségleteken túl is termelhetne az ország.

Még ha a rendelkezésre álló zöldterületeknek csak kis százalékát is alakítanák át, az már segítheti a városi lakosság egészségét, javíthatja a város környezetét és elősegítheti az élelmiszerellátás alakulását.

Duncan Cameron professzor, a Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszer Intézet társszerzője és igazgatója szerint jelentős változások szükségesek ahhoz mind kultúra mind pedig társadalmi téren a városban, hogy a növekvő potenciál kialakítható legyen. Elengedhetetlen a hatóságok együttműködése a közösségekkel, hogy megtalálják az egyensúlyt a zöld területek és a kertészetek között. Viszont a zöldterületek gondos kezelése, és az elosztóhálózatok létrehozására szolgáló technológia felhasználásával létrehozhatók úgynevezett „intelligens élelmiszervárosok”, amelyeknél a helyi termelők támogathatják a városaik lakóit friss élelmiszerekkel.

A Sheffieldi Egyetemen a fenntartható élelmezésért felelős intézet összekapcsolja a szakértelmet a világszínvonalú kutatási lehetőségekkel annak érdekében, hogy úgy érjék el az élelmiszerbiztonság szintjét, hogy közben megóvja a természeti erőforrásokat.