A vámháborúkról, az RSzKF-járványról és a klímaváltozásról is beszélt az OTP Agrár szakembere, Szabó István

A 2019 előtti időszakot pénzbőség és stabilitás jellemezte, 2020 után pedig a COVID, az infláció és a kamatkörnyezet ingadozása komoly kihívásokat hozott - mondta el Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója a Portfolio Agrárium 2025 konferencián, Kecskeméten. A Közös Agrárpolitika reformja kettős hatású: bár a támogatások csökkennek, a tagállamok nagyobb mozgásteret kapnak, miközben új bevételi források, például a karbonkereskedelem is megjelenhetnek.

Az Agrárszektor anyagát szemléztük. Eszerint a szakember hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos a Vidékfejlesztési Program és a KAP kamattámogatási rendszerének kihasználása, valamint a fenntartható beruházások előtérbe helyezése. Arra biztatta a résztvevőket, hogy éljenek a finanszírozási lehetőségekkel, mert ezek hosszú távon stabilitást és fejlődést biztosíthatnak az agrárágazat számára. 

Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója Kecskeméten, a Portfolio Agrárium 2025 konferencián arról is beszélt, mi várhat még a gazdálkodókra Magyarországon.

Amennyiben a globális helyzetet – akár geopolitikai, akár finanszírozási szempontból – a jelenből a jövőbe vetítjük, két kulcsfontosságú tényezőre kell felhívni a figyelmet az előadó szerint. Az egyik a Közös Agrárpolitika reformja.

Az egyik szemem sír, a másik nevet – mondta, hiszen, bár a támogatások várhatóan csökkennek, a tagállamok mozgástere bővül, és a piaci szereplők tőkével is beléphetnek a rendszerbe. Egy formálódó Európai Unióban kell ezt végig vinnünk, ahol a versenyképesség és a védelmi kiadások előtérbe kerülnek, míg a zöld célok egyre inkább háttérbe szorulnak - fogalmazott. 

A karbonkereskedelem példája mutatja, hogy új bevételi források is megjelenhetnek. Mint mondta, a világpolitika és a gazdasági erőviszonyok alakulása közvetlen hatással van Európára és a hazai agráriumra is. Érdemes figyelni például az Egyesült Államok elnökének, Donald Trump-nak a vámháborús terveire, hiszen az EU-s termékekre kivetett 25 százalékos acél- és egyéb vámok már elindították az ellenvámok bevezetését, közel 5 milliárd dollár értékben.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború újabb fordulójában egy 15 milliárd dolláros vámintézkedést követően ellenvám lépett életbe, amelynek eredményeként bizonyos európai termékek, például a francia bor akár 200 százalékos vámteherrel kerülhet be az amerikai piacra. Ez is jól mutatja, hogy vannak olyan globális folyamatok, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk – ilyen például az orosz-ukrán háború alakulása vagy a nemzetközi kereskedelmi szabályozások változásai. Ugyanakkor léteznek olyan belső tényezők, amelyekkel enyhíthetjük a kihívásokat.

Örömteli, hogy a Vidékfejlesztési Program és a Közös Agrárpolitika keretében források állnak rendelkezésre az öntözésfejlesztésre, amely segíthet csökkenteni a klímaváltozás negatív hatásait – hangsúlyozta. Emellett az energiahatékonyságot támogató pályázatok is jelentős lehetőséget kínálnak a vállalkozások számára. Éppen ezért érdemes élni ezekkel a lehetőségekkel - folytatta Szabó István.

Mindenkit arra biztatok, hogy pályázzon, hiszen ezek a támogatások hosszú távon komoly segítséget nyújthatnak - fogalmazott.

A ragadós száj-és körömfájás vírus

A globális változások mellett a száj- és körömfájás járványa is komoly kihívást jelenthet. Bár új szabályozás lépett életbe, a következő 2-4 hónapban még velünk maradhat. A járvány pénzügyi hatása jelentős: az Egyesült Királyságban több mint 2000 gazdaság érintett, 6 millió állatot kellett leölni, a kár pedig elérte a 15 milliárd fontot.

Az OTP Elemző Központ becslése szerint Magyarországon ez 0,2-0,6%-os gazdasági hatást jelenthet, de sok változót még nem lehet pontosan számolni.

A magyar agrárhitelezésben a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők finanszírozása 1800 milliárd forintos hitelállományon belül 21%-ot tesz ki, és ehhez még hozzájön a takarmányipar, hús- és tejfeldolgozás érintettsége. A finanszírozók óvatosak: jelenleg kivárnak, hogy a járvány tényleges hatásai tisztábban láthatók legyenek. A szakember úgy gondolja, az agrárium ennek ellenére még mindig egy válságálló ágazat.

A COVID utáni időszakban a Növekedési Hitelprogram és a Vidékfejlesztési Program hatalmas segítséget jelentett a bankszektornak és a gazdálkodóknak. Hasonlóan fontos volt 2023-ban a Baross Gábor hitelprogram, valamint korábban a 2022-es agrárhitel-moratórium, amely az energiaválság és aszály okozta nehézségek enyhítésére szolgált - mondta.

Két megoldásról is beszélt

Jelenleg két fő finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre: a Demján Sándor Program feltételeinek való megfelelés, illetve a Közös Agrárpolitika (KAP) kamattámogatási rendszere, amely különösen vonzó lehet. A Széchenyi Kártya beruházási hitele 3%-os kamattal érhető el, míg az Exim termékek esetében érdemes a zöld beruházások irányába mozdulni, mivel azok fix és kiszámítható kamatozást biztosítanak.

Szabó István elmondta, hogy mindenkit arra biztat, éljen a kedvező finanszírozási lehetőségekkel. A garanciaintézmények kezességvállalása csökkenti a bankok tőkeszükségletét, így olcsóbb finanszírozási kondíciókat tudnak biztosítani. Bár a fenntartási időszak alatt bankot váltani és előtörleszteni nem lehet, a kamattámogatott hitelek kedvező feltételeket nyújtanak, és érdemes más finanszírozási lehetőségekkel kombinálni őket a maximális előnyök kihasználása érdekében. Végül egy idézettel zárta a kecskeméti előadását: “Várd a legjobbat, készülj fel a legrosszabbra és használd ki azt, ami jön!”