A történelmi aszály a GDP-növekedésünket is hazavágta

Idén nyáron a historikus átlag felett alakultak a havi középhőmérsékletek, míg a csapadékmennyiség jelentősen elmaradt attól. 2022 júliusában rendkívüli aszály sújtotta hazánkat, a havi középhőmérséklet 3,5 Celsius fokkal alakult az átlag felett, míg a csapadékmennyiség mindössze harmada volt annak. A hazai agrárium legrosszabb évei jellemzően aszályos időszakhoz voltak köthetők. Ilyen év volt 2000, 2002, 2007 és 2012 is, amikor jelentős mértékű volt az aszállyal sújtott területek aránya (2010-ben az átlagos csapadékmennyiség másfélszerese hullott, ami szintén nem tesz jót a terménynek) - írta inflációs jelentésében az MNB.

A történelmileg is súlyos aszály becslésük szerint a 2022-es évi GDP növekedést 0,6-0,8 százalékponttal csökkentheti. A hazai mezőgazdaság szerkezete kitetté teszi az ágazatot az időjárási viszonyoknak a nagy súlyú növénytermesztés (közel 70 százalék) miatt. A rekordmértékű szárazság következtében idén várhatóan 1,3 millió hektárra jelentenek aszálykárt, mely a teljes művelésben lévő szántóföldek közel harmada. Az aszály elsősorban az Alföld esetében jelent problémát, ott egyes régiókban egyáltalán nem esett az eső július folyamán. A búza és repce termésátlagai 30-50 százalékkal csökkenhettek, míg a mezőgazdaság hozzáadott értéke a második negyedévben 35 százalékot meghaladó mértékben esett vissza.

Az aszály elleni hazai védekezés egyik eleme az öntözés szélesebb körű elterjedése lehet, hiszen jelenleg az arra már kiépített területek csupán alig több mint felét öntözzük. Emellett kiemelt szerepe van a teljes vízgazdálkodás megújításának, fejlesztésének is. Azonban a teljes aszálykárt az öntözéssel sem lehetne elkerülni: szakértők szerint az öntözött területek nagysága félmillió hektárra növelhető, ami a teljes szántóföld mintegy 12 százaléka.

A reálgazdasági hatás mellett a rendkívüli aszálykár inflációs hatása legalább olyan jelentős lehet. Az Európa egészét sújtó szárazság hatására az élelmiszerek világpiaci ára a korábbi várakozásoknál magasabb lehet. Az élelmiszerárak eddig az idei év árnövekedésének nagy részét – januártól augusztusig átlagosan közel 20 százalékát – magyarázták az EU-ban, ami az aszály következtében tovább erősödhet. A hazai élelmiszerárak emelkedése éves összehasonlításban augusztusban 33,6 százalékon alakult, melyen belül a feldolgozatlan élelmiszerek árindexe 24,4 százalék, míg a feldolgozott élelmiszereké közel 40 százalék volt. Múltbéli tapasztalatok alapján legutóbb a 2012-es gabonaválság idején tapasztaltunk ilyen mértékű élelmiszerár-emelkedést. Az aszályos években a hazai feldolgozatlan élelmiszerek áraiba szinte azonnal begyűrűzött az addicionális árfelhajtó hatás, a növekedési szakasz pedig jellemzően 3–5 hónapig tartott.

Figyelembe véve ezeket a tapasztalatokat, az aszály következtében a megugró élelmiszerárak ősztől a korábbi várakozásnál 1,0 százalékponttal nagyobb mértékben emelhetik az árindexet. Az aszály inflációs hatása az áthúzódó hatás következtében nagyobb részben a jövő évi inflációt érinti, azonban 2023-at követően nem emeli tovább a hazai fogyasztói árakat, sőt a termelés historikus átlaghoz való visszatérése hozzájárulhat a dezinflációhoz. Ugyanakkor az aszálykár mértékétől függően a becsült inflációs hatás változhat, és kérdéses, hogy a következményekből mennyi jelent már meg most az árakban.