A TIMAC AGRO készítményei értéket teremtenek a termőföldjén

A változó gazdasági és klimatikus környezet komoly kihívások elé állítja a hazai mezőgazdaság szereplőit – különösen igaz ez az inputanyagok piacára. Szilágyi Mihály, a TIMAC AGRO észak-keleti régióvezetője első kézből tapasztalja, hogyan változtak meg a gazdálkodói döntések az elmúlt időszakban és milyen megoldásokkal tudnak eredményesek maradni a nehéz körülmények között is. Interjúnkban a térségi műtrágyapiac tendenciáiról, az alkalmazott technológiák átalakulásáról és a hatékony szaktanácsadás gyakorlatáról is szó esik.

Beszéljünk először általánosan a regionális műtrágyapiacról, milyen tendenciák jellemzőek jelenleg és mi várható?

Én az észak-keleti régióért vagyok felelős, ami Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyéket foglalja magában. Visszatekintve az elmúlt évekre, elmondhatjuk, hogy nehéz időszakon vagyunk túl, amit egyébként minden inputanyag-kereskedő és- gyártó elmondhat magáról. A hektikus terményárváltozások és az alapanyagárak brutális növekedése miatt, sok termelő jelentős likviditási problémával küzdött és sokan még küzdenek a mai napig. Erre ők dóziscsökkentéssel vagy tápanyag-elhagyással reagáltak, ami termésdepressziót eredményezett, a gyártók és kereskedők árbevétele pedig csökkent. A tavalyi szezonban azonban már inkább egy stabilizálódást láttunk a piacon, itt észak-keleten elfogadható termésszintet lehetett elérni.

Örömteli, hogy a hagyományos, MAP-DAP-kálisó alapú műtrágyákat leváltva, egyre több helyen sikerül integrálni a mi, magasabb színvonalat képviselő készítményeinket. Ahová pedig egyszer bekerülünk, büszkén kijelenthetem, hogy nagyon ritkán esünk ki. Van egy, már jelentős termelői réteg, akik felismerték, hogy a minőségi termelés és tudatos tápanyag-utánpótlás a feltétele, hogy a termés mennyiségében, minőségében és a gazdaságosságban előre léphessenek. Termékeink jól integrálhatók a kertészeti és szántóföldi kultúrákba egyaránt.

Biostimulátor-tartalmuk miatt értéket képviselnek, ami a termelői visszajelzések szerint nagyon jó fogadtatással találkozott a piacon.

Stratégiánk része, hogy után követjük az értékesítést. Vállaltszintű alapkövetelmény, hogy a szaktanácsadóink fényképekkel, visszamért eredményekkel referenciákat készítsenek, hogy pontosan látható, adatokkal alátámasztható legyen, mire képesek a készítményeink. Ennek köszönhetően fokozatosan jövünk előre és a mono-műtrágyákat sok esetben speciális műtrágyákra tudjuk cserélni.

Hogyan néz ki a technológiai elemek változása a gyakorlatban?

Korábban a szilárd mikrogranulátum-felhasználás csökkenő tendenciát mutatott a magyar piacon, hiszen csapadék hiányában bizonytalan a hasznosulása, emiatt pedig az elmúlt években sokan a folyékony termékeket kezdték használni. Az általános trend ellenére, a kapás kultúráknál terjedni kezdett a TIMAC által forgalmazott mikrogranulátum, mikrostarter.

Emellett a biostimulátorok területén, a lomtrágyázásban sikerült még növekedést elérnünk. Ha a termelő ki is hagyta az alaptrágyázást, a növényen látott hiánytünetek esetén a lombtrágyázáshoz fordult.

Az alkalmazott technológiákon túl mi jellemző a vetésszerkezetre, milyen változások figyelhetők meg?

Hajdú-Biharban továbbra is a kukorica, Borsod-Abaúj-Zemplénben a repce, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a kukorica, napraforgó és kalászosok dominálnak. A termelők vetési hajlandóságát a terményárak befolyásolják - egy szezonnyi késéssel. Egy termény magas ára egy adott szezonban, jelentősen megnöveli a vetési szándékot a következőben.

Ezzel együtt – ha a tendenciákat nézzük - régiós szinten csökken a repce vetésterülete. A tavalyi év sikernövénye viszont a napraforgó volt, jó termésátlagok születtek és magas áron lehetett értékesíteni a terményt, így idén tavasszal jelentősen megnőtt a vetésterülete a kukorica rovására. Ha túlkínálat alakul ki belőle idén, sok termelő rosszul járhat.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) extra pontokat ad a kultúrák diverzifikálásáért, ezért sok gazda bátran próbál ki új, néha tájidegen növényeket. Előfordult, hogy szója vetésébe fogtak olyan területeken, ahol sem a talaj, sem a klíma nem volt megfelelő – ebből súlyos veszteségek születtek. Ugyanakkor jelentős területen kísérleteznek őszi mákkal, olajtökkel vagy cirokkal is, amelyeknél a tapasztalatok vegyesek.

A piac nem könnyű, nehéz értékesíteni. Hogy lehet ilyen körülmények között a szaktanácsadók motivációját fenntartani?

Az értékesítés az egyik legnehezebb munkakör, mert jól mérhető. A jó és a kevésbé jó teljesítmények is. Mi ebben az időszakban is támogatjuk a kollégáinkat: mentorprogramot vezettünk be, coaching tárgyalásokat folytatunk, szakmai tréningeket tartunk, hogy fejlesszük a szaktanácsadóinkat.

Rendszeres értekezleteket, csapatépítő programokat tartunk, mindenkivel hetente személyesen is egyeztetünk, tehát, egy nagyon aktív, együttműködő kapcsolat van a menedzsment és a szaktanácsadók között. Az is segíti a munkájukat, hogy szezonról-szezonra új termékekkel lépünk a piacra, ami mindig egy új lehetőség a szaktanácsadó számára, egyúttal bizonyítjuk, hogy innovatív cég vagyunk.

Büszkén mondhatom, hogy a nehézségek ellenére nem volt leépítés a cégnél, sőt, inkább létszámbővítés várható.

Említette, hogy külön figyelmet fordítanak arra, hogy ne csak értékesítsenek, hanem szaktanácsot adjanak a gazdáknak és folyamatosan figyelemmel kövessék az állomány fejlődését. Hogy néz ki ez a kapcsolattartás a gyakorlatban?

Zárásként mit üzenne a gazdálkodóknak?

Köszönjük a bizalmat! Célunk továbbra is az, hogy a kihívások ellenére is biztos hátteret és szakmai útmutatást nyújtsunk, hiszen a tudatos tápanyag-gazdálkodás a magyar agrárium jövőjének záloga. Ebben viszont szükség van partnereink szakma iránti elkötelezettségére.

(x)