„A tehén az, ami leföldel engem” – egy fiatal házaspár küzdelmes, mégis inspiráló élete egy bükki ökogazdaságban

Egy téli estén a gazdaság életének kihívásai drámai formában mutatkoztak meg, amikor Lili, a tehén váratlanul megellett a hidegben. Gulyás Anna és Kaczkó Dániel három órán át próbálták megmenteni az újszülött borjút a mínuszok közepette, bizonyítva, hogy a gazdálkodás folyamatos alkalmazkodást és gyors cselekvést kíván. Ez a bükki Horhos-Völgyi Ökobirtok mindennapjainak része, amelyet Anna és Dani lelkesedéssel és elkötelezettséggel vezetnek.

A gazdaság tevékenységei kiterjednek az állatok gondozásától a termények előállításán át a marketingig. Anna és Dani számára nincs két egyforma nap: a csirkék szabadon szaladgálnak, Dani a traktoron dolgozik, Anna tejtermékeket készít. Bár a jogszabályok korlátokat szabnak, igyekeznek a legjobb minőségű élelmiszereket előállítani. Az életük folyamatos tanulás, hiszen nemcsak gazdálkodók, hanem állatorvosok, szerelők és feldolgozók is egyben.

A szabadtartás előnyei

A szabadtartásban élő állatok boldogabbak, mozgékonyabbak és egészségesebbek. Anna és Dani gazdaságában a minőség kerül előtérbe, nem pedig a gyors termelés. Az állatok természetes környezetükben fejlődhetnek, ami jobb minőségű húst és tojást eredményez. A természethez való közelség számukra nem csupán gazdálkodási, hanem etikai kérdés is - olvastuk a Telex.hu-n megjelent portréban..

Anna és Dani szerint az emberi tevékenység hatással van a természetre, ezért fontos, hogy a gazdálkodásban is visszaadják, amit elvesznek. Szerintük több kisebb gazdaságra lenne szükség, hogy a természetes erőforrásokat fenntarthatóbb módon használják ki. Ez a hozzáállás az agrároktatásban is változásokat kívánna, hiszen a modern, regeneratív módszerek még mindig nem elterjedtek Magyarországon.

A regeneratív gazdálkodás jelentősége

A regeneratív szemlélet nemcsak a természet védelmét, hanem a talajélet és az élővilág fenntartását is célozza. Anna és Dani szakaszos legeltetéssel, okos eszközök alkalmazásával és természetközeli megoldásokkal dolgoznak. Minden döntésükben ott van a törekvés, hogy harmóniában éljenek a természettel, és fenntartsák a biodiverzitást.

A termékeik eladása nem egyszerű, hiszen kis mennyiségekkel dolgoznak, és szezonális kínálatuk van. Az éttermekkel való együttműködésük rávilágít arra, hogy a fenntartható termelés sokszor kompromisszumokat követel a nagyobb piaci igényekkel szemben. Mégis, az éttermekben való jelenlétük segíti őket abban, hogy a helyi, minőségi termékeket népszerűsítsék.

Anna és Dani szeretetteljes kapcsolatot ápolnak az állatokkal, mégis elfogadják, hogy a gazdálkodás része az állatok levágása. Anna szerint az állatok tisztelete kétféleképpen nyilvánul meg: a nevelésükben és az ételek előállításában. Ez az életciklus része, amely az ember és a természet közötti kapcsolat újraélesztésére hívja fel a figyelmet.

A kistermelői élet Magyarországon nehézségekkel jár: az adminisztráció terhe, a támogatások hiánya és a piaci verseny próbára teszi a gazdákat. Ennek ellenére Anna és Dani nem cserélnék el ezt az életet. A szabadság és a természetközeli élet minden nehézségért kárpótolja őket. Számukra a gazdálkodás nemcsak munka, hanem életfilozófia is.