A szántóföldek királynője kisebb száműzetésbe vonult

A repce kisebb területen, de jellemzően jó állapotban megy a télbe. A kalászosokat termesztőket viszont már ősszel gomba- és rovarfertőzések keserítették. Ráadásul a megspórolt kálium és foszfor hatóanyag hiánya tavasszal még „visszaüthet”. Gyói Gábor a FitoHorm Kft. dél-alföldi régiójának szaktanácsadója foglalta össze az eddigi őszi történéseket és a tavaszi teendőket.

Milyen állapotban vannak az őszi vetések?

Az őszi káposztarepce – amire a szántóföldek királynője néven is szoktak utalni – száműzetésbe vonult. Kelet-Magyarországon és a Dunántúl egyes részein ugyanis csökkent a kultúra vetésterülete. Mindez két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a növényvédő szerek folyamatos korlátozása megnehezíti a kártevők és kórokozók elleni védekezést, másrészt a melegebbé és szárazabbá váló klimatikus viszonyok nem kedveznek a termesztésének. Jellemzően a kis és közepes gazdaságokban csökkent leginkább a vetési kedv. A nagyobb területen gazdálkodók és/vagy azok, akik megfelelő hatékonyságú permetező gépekkel és képzett munkaerővel rendelkeznek, és eddig is jól beillesztették a növényt a vetésforgójukba, nagyobb eséllyel kitartanak a kultúra mellett.

Aki idén repcét vetett, úgy tűnik, nagyon jól járt. Különösen azok, akik augusztus 20-a és szeptember első hete között tették ezt, ugyanis akkor ért el bennünket egy csapadékhullám, aminek a hatására nagyon szépen fejlődésnek indultak az állományok. Az azóta eltelt időszakban, igaz sokszor csak az utolsó pillanatban, mindig érkezett annyi csapadék, ami túllendítette a repcéket a szárazság okozta stresszeken. Rovarprobléma is akadt, de a rutinos termelők jól kezelték ezt, és általában időben elvégezték a regulátorozást is. Meleg őszünk volt, jókor érkezett a csapadékok, így a repce helyenként egy kicsit túlfejlődött. Akadt olyan állomány is, ahol már amiatt kellett aggódni, hogy még egy regulátorozásra lesz szükség. Nemcsak a repce növekedése, de a gombás betegségek, jellemzően a fóma megjelenése is azt indukálta, hogy újra bele kellett menni az állományokba.

Hirdetés

Összességében a repcék nagyon jó képet mutatnak, de helyesen és jól gondolkodott az, aki a rovarölős vagy valamelyik regulátoros kezeléssel együtt 150-200 gramm bórt is kijuttatott, mert ez a modern repcetechnológiában mindenképpen elvárás. Ezt megtehette, például, termékünkkel a Polybór Plusszal.

A saját és a nyugat-európai tapasztalatok alapján a bórt osztott módon javasoljuk kijuttatni. A tervezett mennyiség egyharmadát ősszel, a kétharmadát pedig tavasszal.

Ez azt is jelenti, hogy az őszi 150-200 gramm bórt, tavasszal 300-400 gramm kell, hogy kövesse, amit a repce zöldbimbós állapotában érdemes kiadni. A repcékkel teendő idén már nincsen.

És mi történt a kalászosokkal az ősz folyamán?

A kalászosok szempontjából érdekes volt az idei ősz. Itt is igaz, hogy az járt jól, aki viszonylag korábban, szeptember utolsó hete és október első hete között vetett, mert akkor jó talajba érkeztek a magok, és az ősz eleji esők hatására szépen elindultak az állományok.

A fejlődésnek indult állományokban viszont, ott is elsősorban az árpákban, megjelent a helminthosporium, találkoztunk lisztharmatfertőzéssel, de jelentős levéltetű-fertőzéssel is, és kabócák is felbukkantak. Eddig jobbára a dél megyékre volt jellemző az erős levéltetű- és kabócafertőzés, de a levéltetű egyértelműen megjelent már az ország középső és északi területein is. Mindez azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ezek a rovarok vírusvektorok, és a jelzett tulajdonságaik miatt nagyon jelentős kárért felelősek, ami termésdepresszióban jelentkezik.

Ugyanakkor az elmúlt években megfigyeltük, hogy a rezes levéltrágya-kezelés nemcsak a későbbi bokrosodásban segíti jellemzően a búzaállományokat, hanem a hatóanyagnak van egy epidermisz-, egy levéllemez-vastagító hatása is, ami csökkenti a vírusátvitel képességét. Az erősebb, ellenállóbb levélfelület kialakulása miatt, a vírusátvitel mértéke és hatékonysága jelentősen csökken. Ezt elsősorban cirokállományokban tapasztaltuk tavasszal, de a búza esetén is van relevanciája. A búzában ezért az őszi hónapokban 60-100 gramm réz kijuttatását javasoltuk, amit a növényvédelmi kezelésekkel egymenetben ki lehetett juttatni. Jó szolgálatot tehet, például, a Turbo Réz.

Ez az elmúlt évek sikerterméke, ami rendkívül népszerűvé vált a termelők körében. Teljesen egyedülállóan magas, 80 gramm/liter réztartalma tette keresetté. Tavasszal, az ízeltlábú kártevők érkeztével is érdemes gondolni rá.

Az árpaállományokban pedig inkább a mangánt javasoljuk kijuttatni, ugyanis az árpák a mangánhiányra érzékenyebbek, mint a rézre. Ám ahol a korábbi években rézhiányt tapasztaltak, ott az epidermiszvastagító hatása a réznek itt is szóba jöhetett.

Vannak azért olyan állományok is, amelyek nem fejlődtek megfelelően.

A heterogén módon kikelt búzaállományok nem kellett, hogy elszenvedjék a levéltetű és gombás problémákat. Az ilyen területen gazdálkodók figyelmét arra szeretném felhívni, hogy mivel a fejlett állományokhoz képest az ő kalászosaik elmaradtak a fejlődésben, érdemes lesz majd a télből kijövő állományokat akár egy starter levéltrágyával, akár a bokrosodást segítő rézzel segíteni, hogy ez a fejletlenség később, a végelszámolásnál ne jelentsen gondot.

Általánosságban úgy gondolom, hogy a fagyok bekövetkeztével az ízeltlábúak kártételével idén már valószínűleg nem kell számolni. És akiknél a gombás betegségek felütötték a fejüket, és elvégezték a korábban említett kezeléseket, ott a búza is rendben megy a télbe.

Mi jellemezte ősszel a termelők műtrágyahasználati szokásait?

Nagyon sokan spóroltak a foszfor és kálium hatóanyagon, Az aszályos területeken gazdálkodók közül a csökkent árbevétel, illetve amiatt, mert eleve nem vittek le nagy mennyiségű tápanyagot a rendkívül szerény terméssel, sokan úgy gondolták, hogy idén ezt a két hatóanyagot nem pótolják. Szakmailag nem biztos, hogy helyesen, de emberileg és gazdaságilag érthető ez a fajta hozzáállás.

Ezeknek a gazdáknak viszont különösen érdemes figyelni arra, hogy egy ekkora mennyiségű műtrágya hatóanyag kijuttatásának az elmulasztását később nem lehet levéltrágyával pótolni. A levéltrágya ugyanis nem alkalmas arra, hogy kiváltsa a szilárdtrágyát. Nekik azt javaslom, hogy legalább a gyökeresedés szempontjából releváns időszakban juttassanak ki foszfort levéltrágya formájában, de a káliumot is érdemes lesz egy későbbi fenológiai fázisban hasonló módon pótolni.

Aktuálisan mi jellemzi a levéltrágyapiacot?

A műtrágyapiacra általánosan jellemző, hozzávetőlegesen 200-400%-os korábbi emelkedés a levéltrágyapiacra is begyűrűzött. A gyártáshoz szükséges alapanyagok, a foszfor és kálium hatóanyag, valamint az egyéb mikroelemek piacán mostanra nem állt meg az áremelkedés, csak lassult.

Mi a nyár végétől mostanáig időnként kisebb beszerzési nehézségeket is tapasztatunk. A helyzet eszkalálódását látva, a FitoHorm Kft.-nél hoztunk egy bátor döntést, és a 2-2,5 millió literre tehető sokéves átlagforgalmunk 75-80%-át a nyár végétől az ősz végéig legyártottuk. Ez azt jelenti, hogy jelentős készletekkel rendelkezünk, és tavasszal biztosan tudunk majd szállítani a partnereinknek. A legkurrensebb levéltrágyáink elérhetők és a fagymentes raktárunkban várják a gazdálkodók tavaszi megrendeléseit.

Annál is inkább, mivel a mi termékeink áremelkedése mintegy 50%-os szinten megállt. Természetesen eltérő mértékben érintette a különböző termékeinket, de úgy érezzük, hogy az előre gyártással jó árú készleteket tudtunk felhalmozni, tavasszal majd rendkívül jó kondíciók mellett tudjuk az érdeklődéseket fogadni és a gazdákat kiszolgálni.

(x)